A nagykárolyi Carmina Renascentia régizene-együttes lép fel Esztelneken
Fotó: Carmina Renascentia/Facebook
Javában zajlik a Csíkszeredai Régizene Fesztivál, amely július 21-én zárul. Ehhez kapcsolódva, a fesztivál utolsó napján, vasárnap minden zenekedvelőt várnak a háromszéki Esztelnekre, ahol a ferences kolostortemplomban tart koncertet a nagykárolyi Carmina Renascentia régizene-együttes.
2024. július 18., 15:132024. július 18., 15:13
A Carmina Renascentia régizene-együttes először tíz évvel ezelőtt, 2014. július 13-án tartott koncertet az esztelneki ferences templomban.
A Jónucz Alfonz (ének, furulya, viola da gamba), Keresztesi Ildikó (ének, furulya, hárfa / művészeti vezető), Kind Csilla (furulya), Lőrincz Tünde (ének, ütőhangszerek), Lőrincz Szilveszter (ének, furulya, viola da gamba), Nagy Norbert (csembaló) és Vezér János (furulya, görbekürt) alkotta együttes Salamone Rossi, Claude Goudimel, Palestrina, William Brade, John Dowland, Giorgio Mainerio műveit, illetve Balassi Bálint: Hallám egy ifjúnak minap éneklését, Valentin Haussmann: Lengyel tánc; Mária-énekek a Kájoni kódexből és Bogáti Fazakas Miklós: Az Úrnak országul (100. zsoltár) alkotásokat tűzték műsorukra.
A különböző nyelveken – héberül, latinul, franciául, angolul, németül és magyarul – megszólaló zsoltárok közös vallásos imakincsünk részei, amelyek öröm, hála, Isten utáni vágy megfogalmazói. Formai gazdagságot nemcsak a fordításoknak köszönhetően, hanem olyan kiemelkedő zenei alkotók, mint Salamone Rossi, Palestrina, Claude Goudimel, Thomas Tallis, John Dowland, Bogáti Fazakas Miklós szerzeményei által nyertek. Egy-egy zsoltáron belül is homofón és polifón dallamok váltják egymást. Liturgiai használatukon kívül, némelyikük folyamatosan él, és részévé vált a vallásos magyar énekhagyománynak. A műsorban elhangzó Balassi Bálint-vershez, amelyet „az lengyel ének: Bys ty wiedziala nótájára szerzett”, ennek egy Deák Endre által négy szólamra feldolgozott változatát, valamint egy lengyel táncot társítottak a fellépők.
Tagjai mind az egykori Collegium együttesben játszottak, és ezáltal tevékenyen részt vettek az erdélyi régizene-mozgalom fejlődésében, életében. Az együttes főként 16–17. századi erdélyi, magyar és nyugat-európai egyházi és világi zenét szólaltat meg korhű hangszereken. Feladatuknak tekintik egy olyan zenei híd kialakítását, amely a mai modern zenei ízlésvilághoz közelebb hozza, előadásmódja által élővé varázsolja a hazai és nyugati kiadványokban fellelhető hangszeres és énekelt muzsikát. Számos helyszínen és színpadon, belföldön és külföldön egyaránt bizonyították, hogy az általuk játszott régizene valóban lehet népszerű, helye és értékközvetítő szerepe van a mai hallgatóság számára. Az együttes 1980 óta visszatérő meghívottja a Csíkszeredai Régizene Fesztiválnak.
Párhuzamok és ellentétek mottóval indították útjára az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivált. Ebben az évben kiemelkedő előadásokkal készülnek a fesztivál szervezői, hiszen a megszokott régi stílusok mellett kortárs zenét is hallhatnak az érdeklődők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!