2008. december 08., 07:002008. december 08., 07:00
A gazdagon illusztrált kötet első részében Kolozsvárt ismerhetjük meg a szobor felállításának idején, a második fejezetben a szerző a szülőváros Mátyás-kultuszát mutatja be a kezdetektől napjainkig. Murádin Jenő gondos gyűjtőmunkájának köszönhetően fényképekkel, levelekkel illusztrálva követhetjük végig Fadrusz János életét és munkásságát, ugyanakkor a könyvben szó esik a szobrász két másik alkotásáról, a zilahi Wesselényi-szoborról és a Feszületről is. A kiadvány bepillantást enged a Mátyás-szobor megalkotásának és felállításának történetébe az ötlet felvetődésétől a pályázat meghirdetésén, majd a szobor tervein át a leleplezésig, a könyv második fele pedig a műalkotás további sorsát ismerteti a felállításától napjainkig. Az Unipan Helga tervezte kötet címlapján Mátyás király Fadrusz János által megmintázott arca látható.
A Mátyás-szobor az eltelt több mint egy évszázad során beépült a kolozsváriak tudatába, és minden polgár számára a város szívét jelenti – vélekedett a szerkesztő, Dávid Gyula irodalomtörténész, akinek olvasatában a kötet második része arról szól, hogyan őrizte meg magának Kolozsvár népe a kisajátítási és elidegenítési kísérletek ellenére is Mátyás király szobrát.
A más huszadik századi kolozsvári alkotókat, például Ács Ferenc és Szopos Sándor festőművészeket bemutató könyveket is jegyző Murádin Jenő szerint a 19–20. századi emlékek összegyűjtésére jóval kevesebb figyelmet fordítanak, mint a régebbi korok szellemi és tárgyi kultúrájának bizonyítékaira, így előfordulhat, hogy azok feledésbe merülnek.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.