2008. december 08., 07:012008. december 08., 07:01
Az irodalomtörténészek szerint az egyik Faust-előadás után Molnár Ferenc elhatározta, hogy frakkba öltözteti Mephistót, és egy szerelmi háromszög kellős közepébe dobja – így született Az ördög című, három felvonásos színműve, amely az 1907-es ősbemutatója óta népszerű, és az ugyanabban az évben megjelent A Pál utcai fiúk című regény mellett világhírűvé tette szerzőjét. “Az ördög a szó legszorosabb értelmében vett színházi szenzációképpen hatott. Megragadta, felvillanyozta a nagyközönséget éppúgy, mint a kritikát, meséjének izgatóan érdekes voltával, formájának merészségével és nyelvének szikrázó szellemességével...” – írta az ősbemutatót követően az Új Idők című lap.
A sokat játszott darabot legutóbb a hétvégén a marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem mesterképző karának első évfolyama mutatta be Balikó Tamás, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója rendezésében a Stúdió Színházban. “A szövegközpontúság, a verbális kommunikáció csak a primér sík, az előadásban sok nonverbális eszközt is használtunk. Valóban veretes, szép szövegről van szó, de ha a mondatok nem hordoznak többértelműséget, ha előadás közben a nézőt nem érik meglepetések, akkor odalesz az író üzenete” – vélekedett a rendező, aki szerint a Molnár Ferenc mű valószínűleg érettebb színészekre komponálódott. “Az ilyen nyers, fiatal, kezdő, vagy tanulmányaik közepén levő társaság előadásában valami furcsa pluszt kap a darab. Az ő mohóságuk, tehetségük, szenvedélyük egészségessége más megvilágításba helyezi a darabot, amely lényegében a konvenciók elleni lázadás” – értékelte a vásárhelyi diákokkal való munkát Balikó.
A címszerepet alakító Derzsi Dezső gyakorlatilag végigbeszéli az előadást. “A többieknek köszönhető igazából, hogy én létezni tudtam a színpadon, mert ők hoztak helyzetbe, az ő érdemük, ha jól alakítottam” – vallotta a fiatal színművész, aki tavaly a Hazatérés Dániából című Kiss Csaba-mű Claudiusaként hozott létre figyelemreméltó figurát. A hitvesi hűség és egy perzselő, az ifjúkorba visszanyúló szerelem kiteljesítése iránti vágy között vergődő Jolán szerepében Fekete Réka Thália lépett fel, a sokarcú, többféle magatartást felvonultató Elza figuráját pedig Gecse Ramóna alakította. A többi szerepben Fekete Zsolt-Sándort, Koncz Andreát, Kovács Annamáriát és Orbók Áront láthatta a közönség, a díszletet és a jelmezeket László I. Ildikó tervezte.
A Színházművészeti Egyetem tervei szerint a fiatalok sok erdélyi kisvárosban és községben is vendégszerepelhetnek majd a Molnár Ferenc-előadással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.
Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.
Harag György rendező születésének 100. évfordulója alkalmából gazdag kínálatot felvonultató emlékhetet szervez június 1. és 9. között a Kolozsvári Állami Magyar Színház – közölte a társulat.
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.