A keresztény szimbólumok becsmérlő használatával vádolja az ortodox egyház Botond Nagy rendezését

Botond Nagy

Pillanatkép a Botond Nagy által a Bukaresti Nemzeti Színházban rendezett előadásból

Fotó: Andrei Văleanu/Teatrul National București

A Román Ortodox Egyház (BOR) bírálja a brassói születésű, sok erdélyi, romániai társulatnál dolgozó Botond Nagy bukaresti rendezését a „keresztény vallási szimbólumok becsmérlő használata” miatt. A teátrum a kritikákra úgy reagált: az Illés próféta című előadás nem szándékozott megsérteni a keresztény vagy más vallási értékeket.

Krónika

2025. március 28., 17:352025. március 28., 17:35

2025. március 28., 20:502025. március 28., 20:50

A TikTok videómegosztón videófelvételek jelentek meg a Bukaresti Ion Luca Caragiale Nemzeti Színház (TNB) Ilja próféta című, Botond Nagy által rendezett előadásáról.

Ezeken többek közt az látszik, hogy egy piros tűsarkú cipőt viselő nő pózol egy kereszten, majd leszáll róla, miközben egy másik, hiányos öltözetben megjelenő nő táncol a kereszt mellett.

A Román Ortodox Egyház közleményt bocsátott ki, amelyben azt írja, hogy „elszomorítja a keresztény vallási szimbólumok gyalázó használata, amit az Illés próféta című produkcióban alkalmaztak” – írta a román sajtó több orgánuma, többek közt a culturaladuba.ro kulturális portál.

Az ortodox egyház úgy fogalmazott: „minden kulturális megnyilvánulás hasznos és nevelő célzatú, amennyiben tiszteletben tartja, anélkül, hogy eltorzítaná a szakrális értelmet. A vallási szimbólumok nem megfelelő módon történő használata (…) nem jelentheti azok keresztény felértékelődését. A keresztény szimbólumok tisztelete spirituálisan és kulturálisan egyaránt fontos és szükséges az egyre inkább szekularizált világban, amely hajlik a lelki élet meg nem értő értelmezésére. Ezért elszomorít bennünket a keresztény vallási szimbólumok gyalázkodó használata az Illés, a próféta című előadásban és reméljük, hogy a jövőbeni kulturális események továbbra is tiszteletben tartják szakrális dimenziójukat, anélkül, hogy bármilyen módon sértenék spirituális értéküket” – szerepel az egyház közleményében.

A színház közleményben reagált a kritikára. Mint írták, az Illés, a próféta című előadás „nem szándékozott megsérteni a keresztény vagy más vallási értékeket sem”. Úgy fogalmaztak,

a lengyel szerző darabjának színpadra állítása „a hitről, az emberi meggyőződések törékenységéről és a szélsőségesség mindenféle veszélyeiről elmélkedik. Ez egy olyan művészi megközelítés, amely toleranciára, párbeszédre és az emberi szellem összetettségének mélyebb megértésére ösztönöz”.

A színház nyilatkozatában rámutat, a közösségi platformokon megjelent néhány képet az előadás valós kontextusából kiragadva, elszigetelt töredékeket bemutatva, a színpadra állítás művészi üzenetét torzítva mutatták be. „Az előadás nem hordoz blaszfémiát és nem a hit kigúnyolására törekszik, hanem éppen ellenkezőleg, mély elmélkedésre hív az ember és az istenség kapcsolatáról, arról, hogyan lehet a hitet befolyásolni vagy eltéríteni” – szerepel a bukaresti színház állásfoglalásában.

Az Ilja próféta című előadást február közepén mutatták be a Bukaresti Nemzeti Színházban. A Botond Nagy (a Brassóban született rendező ebben a formában használja a nevét, erre kéri a színházakat és a sajtót is) által rendezett előadásban elismert színészek játszanak, többek között:

  • Ofelia Popii,
  • Richard Bovnoczki,
  • Florentina Țilea,
  • Lari Georgescu.

Tadeusz Słobododzianek lengyel drámaíró darabját 2001-ban a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron színház is bemutatta Bocsárdi László rendezésében.

A darab Eliasz Klimowicz prédikátor igaz történetén alapul, és az 1930-as években esett meg. A történet szerint egy határ menti fehérorosz falu lakói abban a hitben élnek, hogy közösségük pásztora, aki megjósolja a világvégét, tulajdonképpen Krisztus, és azt javasolják, hogy feszítsék keresztre, hogy megtalálják a megváltást.

Botond Nagy Galéria

A keresztre feszítés momentuma a Botond Nagy által rendezett előadásban

Fotó: Costi Șimon/Teatrul Național Bucureșsti

Az 1991-ben írt szöveg sok vitát váltott ki, a szerzőt a keresztény ortodox értékek lejáratása, valamint a durva és helytelen nyelvezet miatt kritizálták. Słobodzianek valójában egy „fejre állított”, hitében és értékeiben primitív világról beszél, felhívva a figyelmet a vallási fanatizmus és a szélsőséges ideológiák veszélyeire.

Amint a Tamási Áron színház honlapján a Bocsárdi-rendezés kapcsán szerepel,

Tadeusz Slobodzianek darabja megtörtént eset alapján íródott. Az 1910-es években Éliás Klimowicz fehéroroszországi parasztember zarándokútra indul a „csodatevő pópához”, hogy ketten, közös imával megszabadítsák a környéket az ott grasszáló hírhedt rablógyilkostól. Miközben Éliás úton van, a rabló meghal, s ezt az eseményt a közeli falvak lakói csodaként értelmezik.

Mivel akkoriban a környéken már számos „Szűzanya” és „Keresztelő Szent János” működik, a történtek után Éliást is szentként – Ilja prófétaként – kezdik tisztelni.

Lassanként elterjed, hogy Ilja maga a másodjára földre eljövő Jézus Krisztus, ezért a falusiak fejükbe veszik, hogy „hozzásegítik” a Messiást újbóli feltámadásához. Szétosztják egymás között a bibliai történet szerepeit s elindulnak, hogy keresztre feszítsék a prófétát, s ezáltal együtt üdvözülhessenek a Megváltóval.

Botond Nagy szerint a fanatizmus minden formája aggasztó

Botond Nagy a színház honlapján olvasható bemutató szövegben többek úgy fogalmaz: „a fanatizmus minden formája borzasztóan aggasztó, és azok, akik ezt előre gyártott ítéletekkel dicsőítik, csak zsigeri félelmet keltenek benne. Pontosan azért ijesztenek meg, mert nem hagynak teret a kételynek, a vitának vagy a párbeszédnek, ítéleteik dogmatikusak. Számomra a hit talán a legintimebb, legkényesebb és legszentebb pillanat, amit önmagunkkal megélhetünk.

Számomra ez a szöveg visszatérés a hitemhez, de mindenekelőtt a színházba és a színházcsinálásba vetett hitemhez,

amelyet minden egyes projekttel újra felfedezek magamban. Először a középiskolában találkoztam ezzel a szöveggel, amikor Bocsárdi László tanárom rendezése a tiszta katarzis pillanatát hozta létre” – hangsúlyozta.

Botond Nagy korábban többek közt a nagyszebeni Radu Stanca Nemzeti Színház német tagozatánál rendezett, a William Shakespeare Macbeth-jéből készült produkcióról itt írtunk.

korábban írtuk

Megszabadulni a múlt hatásától – Szophoklész Elektráját mutatják be a kolozsvári magyar színházban
Megszabadulni a múlt hatásától – Szophoklész Elektráját mutatják be a kolozsvári magyar színházban

Az évad utolsó bemutatójaként a Szophoklész tragédiája nyomán, Kali Ágnes és Botond Nagy szövegadaptációja alapján készült Elektra című előadást viszi színre a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében
2025. június 27., péntek

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron

Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron
2025. június 26., csütörtök

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
2025. június 24., kedd

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra

Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra