Mellettem az utódom. Olekszandr Szirszkij és Valerij Zaluzsnij
Fotó: Telegram/Olekszandr Szirszkij
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számára PR-vereség Valerij Zaluzsnij, a hadsereg főparancsnokának menesztése – így kommentálta a csütörtök esti döntést Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő.
2024. február 09., 18:122024. február 09., 18:12
2024. február 09., 18:132024. február 09., 18:13
Demkó közösségi oldalán reagált arra, hogy Zaluzsnij helyére Olekszandr Szirszkijt, a szárazföldi erők parancsnokát nevezte ki az ukrán államfő. „Szirszkij lett a befutó, és ami a reakciót illeti, az nagyon negatív Ukrajnában és a szakértői közösségben is.
Hogy mi az igazság, nem tudom, de hogy ez a látszat, az biztos” – mutatott rá Demkó. Egy kommentben hozzáfűzte: miközben a leváltott orosz tábornokok bukott emberek, „Zaluzsnij egy 88 százalékos népszerűségű sztár”.
Egyébként a döntés bejelentésekor Zelenszkij „a legtapasztaltabb ukrán parancsnoknak” nevezte Szirszkijt, és felidézte a neki tulajdonított eredményeket – a 2022 tavaszán lezajlott kijevi csatát és a 2022 szeptemberében a Harkivi területen végrehajtott meglepetésszerű ellentámadást – idézte fel az új főparancsok életrajzát ismertetve a Kyiv Independent. Szirszkij kinevezése amúgy nem okozott nagy meglepetést.
Szirszkij várhatóan a következő napokban mutatja be a fegyveres erők új vezetőségét.
Szirszkij 1965-ben született az oroszországi Vlagyimir régió egy kis falujában. Az 1980-as években a moszkvai Felsőbb Összhaderőnemi Parancsnoki Iskolában tanult.
2013-tól, az utolsó békés ukrajnai évtől kezdve Szirszkij vezérőrnagy és a fegyveres erők főparancsnoki központjának helyettes vezetője volt. Ő felelt Ukrajna katonai együttműködéséért a NATO-val, és részt vett az ukrán hadseregnek a szövetség szabványaihoz való közelítéséről szóló tárgyalásokon. Amikor Oroszország 2014-ben megszállta Ukrajna keleti Donbasz régióját, Szirszkijt nevezték ki az ukrán védelmi művelet, az úgynevezett terrorellenes művelet (ATO) parancsnokhelyettesévé. Három évvel később átvette a parancsnokságot.
Ő koordinálta 2015-ben az ukrán csapatok kivonulását a szinte bekerített Debalcevéből, amiért megkapta a Bohdan Hmelnyickij-rendet, egy ukrán katonai kitüntetést. 2019 augusztusában Szirszkij lett az ukrán szárazföldi erők vezetője, és akkor is megtartotta a posztot, amikor Oroszország megkezdte teljes körű invázióját Ukrajna ellen.
Kijev védelme érdekében Szirszkij elrendelte, hogy az összes katonai kiképzőközpontban hozzanak létre speciális ideiglenes zászlóaljakat, és szállítsanak a fővárosba olyan tüzérségi rendszereket, amelyeket általában kiképzésre használnak – mondta akkor a Washington Postnak. „Szirszkij szektorokra osztotta a várost és a környező régiót, és a katonai kiképzőközpontok tábornokait bízta meg az egyes területek vezetésével, létrehozva egy világos parancsnoki láncot, amelynek minden ukrán katonai egység és biztonsági szolgálat az alárendeltségébe tartozott” – írta a Washington Post.
A taktikai döntéseket a helyszínen lévő tisztek azonnal meghozták, anélkül, hogy konzultálniuk kellett a főhadiszállással.
Oroszország akkoriban az ukrán támadások visszaverésére készült a megszállt Herszon területen, és erőinek egy részét átcsoportosította oda, lehetővé téve az ukránok számára, hogy gyors és sikeres ellentámadást indítsanak Harkiv területen. „Az eredmények szembetűnőek voltak. Az első napon 18 kilométert haladtunk előre Balaklija közelében. A fő hangsúly a gyors előrenyomuláson volt” – mondta Szirszkij egy 2023 februárjában adott interjúban.
Tíz hónapig tartó heves harcok és mindkét oldalon jelentős veszteségek után Oroszország 2023 májusában elfoglalta Bahmutot. Ukrajna hamarosan ellentámadást indított, kisebb előrenyomulást hajtva végre az északi és déli szárnyon, de egyelőre nem sikerült felszabadítani a várost. 2023 őszétől a Szirszkij parancsnoksága alatt álló Hortitszja-csoport a Harkivi területen lévő Kupjanszk és Liman közelében harcol, ahol az ukrán erők védekeznek, és fokozott orosz támadásokkal néznek szembe.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felmentette csütörtökön Valerij Zaluzsnijt a fegyveres erők főparancsnokának tisztségéből, a helyére pedig Olekszandr Szirszkij vezérezredest, a szárazföldi erők parancsnokát nevezte ki.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.
1 hozzászólás