Viszonylagos nyugalom honol Koszovóban az összecsapások után, de komoly eszkalációról van szó

•  Fotó: Twitter

Fotó: Twitter

Nyugodtan telt az éjszaka Észak-Koszovóban, az egy nappal korábbi összeütközések helyszíneit azonban továbbra is a helyi rendőrség és a NATO parancsnoksága alatt működő koszovói békefenntartó erői (KFOR) védik.

Hírösszefoglaló

2023. május 30., 13:542023. május 30., 13:54

A KFOR kedden közölte, hogy a hétfői összecsapásokban harminc katonája – 19 magyar és 11 olasz – sérült meg. Angelo Michele Ristuccia, a KFOR főparancsnoka a közleményben arra kérte a szerb és a koszovói felet is, hogy vállaljon teljes felelősséget a történtekért, és akadályozza meg a helyzet további fokozódását, ne bújjon hamis „narratívák” mögé.

A szerbek tájékoztatása szerint 52 helyi szerb sérült meg, míg a koszovói rendőrség négy embert vett őrizetbe.

A szerbek tiltakozása pénteken kezdődött, amikor Zvecan, Leposavic és Zubin Potok újonnan megválasztott, albán nemzetiségű polgármesterei megpróbálták elfoglalni hivatalaikat. A helyi szerbek nem akarták beengedni az önkormányzati épületekbe az új polgármestereket, mert nem értenek egyet azzal, hogy a többségében szerbek lakta településeket albánok vezessék, olyan emberek, akiket nem ők választottak meg.

Április 23-án négy észak-koszovói településen tartottak előrehozott polgármester-választást, mert a települések vezetői novemberben egy Szerbia és Koszovó közötti vita miatt lemondtak.

A szerbek többsége bojkottálta az előrehozott választást, így a részvételi arány 3,47 százalékos volt, és a leadott szavazatok alapján a településeket a jövőben albán polgármesterek vezetik majd.

Sem a helyi szerbek, sem Belgrád nem tartja elfogadhatónak, hogy az ilyen alacsony részvétel és a szerbek bojkottja mellett lezajlott választást Pristina és a nemzetközi közösség is legitimnek nevezte.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.

Hétfőn viszont a hivatalba igyekvő új polgármestereket a szerbek ismét megállították. A koszovói rendőrség különleges egységei a helyszínre vonultak, ahol könnygázzal igyekeztek feloszlatni a tömeget. A helyzet eszkalációjának megakadályozására kapcsolódott be a KFOR.

Míg a szerbek szerint a koszovói fél provokálta ki a támadásokat, addig a koszovói elnök szerint Aleksandar Vucic szerb elnök akarja destabilizálni Koszovót.

Vucic viszont Albin Kurti koszovói miniszterelnököt tette felelőssé a Koszovóban történtekért. Mint péntek esti rendkívüli sajtótájékoztatóján is elmondta: hónapok óta igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy Albin Kurtinak csak egyetlen vágya van, mégpedig az, hogy az egész régióban vérontást provokáljon ki. Ezt azonban kevesen akarták meghallani.

A szerb államfő a hadsereg főparancsnokaként még pénteken a legmagasabb fokú készültségbe helyezte a szerb hadsereget, és ezt hétfő délután ismét megerősítette, majd az éjszakát a szerb katonákkal töltötte a koszovói határ közelében.

A szerb államfő arra kérte a nemzetközi közösséget, és Németország, Olaszország, Franciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok vezetőit, hogy próbálják meg „észhez téríteni” Albin Kurtit. Kedd reggel Aleksandar Vucic személyesen is találkozott az említett országok nagyköveteivel, valamint az Európai Unió szerbiai küldöttségének vezetőjével, illetve az orosz és a kínai nagykövettel, hogy a kialakult helyzetről tárgyaljon.

Albin Kurti is találkozott a német, az olasz, a francia, a brit és az amerikai, valamint az uniós nagykövettel, a megbeszélés után a közösségi médiában azt írta: „a békéért és a stabilitásért állunk ki”, emellett

elítélte a „szerb szélsőségesek” viselkedését.

Kedden a Twitteren közölte: „egy demokráciában nincs helye fasiszta erőszaknak”.

Petar Petkovic, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője a szerbiai közszolgálati televízió reggeli műsorában arról beszélt, hogy

Albin Kurti miniszterelnök háborút akar kirobbantani, mert csak így tudja megakadályozni, hogy a brüsszeli megállapodások szerint létrehozza a koszovói szerb önkormányzatok közösségét.

A közösség létrehozásáról még 2013-ban állapodott meg Belgrád és Pristina, előrelépés azonban nem történt. Brüsszel az utóbbi hónapokban többször is követelte, hogy a koszovói kormányzat alakítsa meg a helyi szerbeknek nagyobb önkormányzatiságot biztosító intézményt, ám ezt Albin Kurti mindeddig elutasította.

Közben

a NATO elítélte a parancsnoksága alatt működő koszovói békefenntartó erő, a KFOR katonái ellen elkövetett provokálatlan támadásokat

Észak-Koszovóban, amely során több katona megsebesült.

„Az ilyen támadások teljesen elfogadhatatlanok, az erőszaknak azonnal véget kell vetni. Felszólítjuk az összes felet, hogy tartózkodjanak a feszültséget tovább szító cselekedetektől, és kezdjenek párbeszédet. A KFOR minden szükséges intézkedést megtesz a biztonságos környezet fenntartása érdekében, és továbbra is pártatlan álláspontot fog képviselni” – hívta fel a figyelmet a szervezet.

Demkó Attila: a koszovói miniszterelnök több határt is átlépett, albán provokációról van szó

Egyértelműen albán provokációként értékelhető mindaz, ami hétfőn Észak-Koszovóban lezajlott – véli Demkó Attila biztonságpolitikai elemző.
Az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője közösségi oldalán leszögezte: Koszovóban nagyon komoly eszkalációt látunk.
„Albin Kurti koszovói miniszterelnök több határt is átlépett – ez most egyértelműen albán provokáció. Ha valami nem kell most a NATO-nak és a Nyugatnak, akkor most ez. De nem volt elég eszük etnikai határokat húzni, ahogy 1920-ban sem, aztán csodálkoznak, hogy máig baj van belőle. A "Nyugat" jobban tudja...Dehogy” – hangsúlyozta.
Megjegyezte: mindezzel nem azt akarja mondani, hogy az oroszoknak több eszük van, mert „magukat ássák el” ezzel a háborúval.
„Egyik nem fogta fel, hogy van ír, magyar, szerb stb, stb, nemzet, aki nem fogja elfogadni csak úgy a rájuk kényszerített határt, a másik nem fogta fel, hogy nagyon is létezik ukrán nemzet. A világ alapja a nemzet, és ez még egy jó ideig így marad, tetszik, nem tetszik. Az ukránok nem a demokráciáért és a nyugati értékekért harcolnak ennyire kitartóan, ez annyira nevetséges, hogy itt Pozsonyban is alig tudom visszatartani magam, hogy ne szóljak. Nem, magukért, a földjükért, a nemzetükért harcolnak” – mutatott rá”
Lehet-e háború Koszovóban? Nem valószínű, de béke sem lesz, soha, amíg a szerb lakta területeket vissza nem csatolják Szerbiához, és az albánokkal meg nem értetik, hogy a szerb templomokhoz, emlékhelyekhez nem érhetnek hozzá máshol sem. Az albánok sokat szenvedtek korábban - de most ők az agresszorok. Van ez így, az áldozatból lesz az agresszor...” – hívta fel a figyelmet Demkó.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 03., kedd

A Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Európát

Az április óta Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Északnyugat-Európát, és a következő napokban tovább fog terjedni a kontinensen – figyelmeztetett kedden az Európai Unió Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS).

A Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Európát
2025. június 03., kedd

Az ukrán erők felrobbantották a Krími híd tartóoszlopait

Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).

Az ukrán erők felrobbantották a Krími híd tartóoszlopait
2025. június 03., kedd

Oroszország ismertette békefeltételeit: további átadott területek, kis méretű ukrán hadsereg

Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.

Oroszország ismertette békefeltételeit: további átadott területek, kis méretű ukrán hadsereg
2025. június 03., kedd

ENSZ: ki kell vizsgálni a civilek állítólagos gázai lemészárlását

Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.

ENSZ: ki kell vizsgálni a civilek állítólagos gázai lemészárlását
2025. június 03., kedd

Nicușor Dan: Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett

Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Nicușor Dan: Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett
2025. június 03., kedd

Trump: a Biden-kormányzat bevándorláspolitikája felelős a coloradói zsidóellenes támadásért

Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.

Trump: a Biden-kormányzat bevándorláspolitikája felelős a coloradói zsidóellenes támadásért
2025. június 03., kedd

Donald Tusk bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen

Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.

Donald Tusk bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen
2025. június 03., kedd

Kijev: Moszkva még a tárgyalásokon is csak az időt húzta

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.

Kijev: Moszkva még a tárgyalásokon is csak az időt húzta
2025. június 02., hétfő

Sokk a lengyel kormányoldalon Karol Nawrocki elnökválasztási győzelme után

A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.

Sokk a lengyel kormányoldalon Karol Nawrocki elnökválasztási győzelme után
2025. június 02., hétfő

A legnagyobb léptékű orosz–ukrán fogolycsere jöhet létre az isztambuli tárgyalások nyomán

Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.

A legnagyobb léptékű orosz–ukrán fogolycsere jöhet létre az isztambuli tárgyalások nyomán