Fotó: Facebook/Európai Parlament
Románia és Bulgária készen áll a szabad utazást biztosító schengeni térséghez való felvételre, az EU-nak jogi kötelessége ezt biztosítani, nekik pedig legitim elvárásuk, hogy csatlakozhassanak – jelentette ki Ylva Johansson belügyekért felelős biztos az Európai Parlament keddi plenáris ülésén. Az Európai Parlament frakcióinak képviselői is elítélték Ausztria és Hollandia múlt heti, Bulgária és Románia schengeni csatlakozása ellen adott voksát.
2022. december 14., 07:442022. december 14., 07:44
Ylva Johansson belügyekért felelős biztos hangsúlyozta: az Európai Bizottság már régóta úgy véli, hogy Bukarest és Szófia már minden csatlakozási feltételnek megfelelt, már több mint egy évtizede várnak erre a pillanatra. Hangsúlyozta, hogy ez a két ország hatalmas feladatot lát el, több mint százezer, a háború elől menekülő ukránt fogadott be. Kiemelte, hogy
„Fel kell venni a harcot a szervezett bűnözéssel szemben, elő kell segíteni a határokon átnyúló rendvédelmi együttműködést, e két ország csatlakozása megkönnyítené a rendőrségi és határvédelmi szervek közötti információcserét is” – idézte az MTI az uniós biztost. Üdvözölte egyúttal, hogy a múlt heti igazság- és belügyi tanácskozáson előrelépés történt az uniós menekültügyi csomaggal kapcsolatban, de felhívta a figyelmet, hogy Románia és Bulgária csatlakozásának késleltetése csak hátráltatja ennek a migrációs problémának a megoldását.
hangsúlyozva, hogy a két ország megérdemli, hogy a lehető leghamarabb a térség tagjává váljon, mivel minden szükséges kritériumot teljesített.
Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője szerint Ausztria múlt heti vétója hiba volt, amely jogos csalódást okozott. Hangsúlyozta, hogy a schengeni térség az európai identitás része, és hogy az ukrajnai háború miatt az Európai Uniónak egységet kell mutatnia. „Nem Romániát és Bulgáriát kell hibáztatni, nem ők nyitják meg a kaput a migránsok előtt, hanem Magyarország és Orbán Viktor kormányfő. Támogatjuk Romániát és Bulgáriát, a román és a bolgár állampolgárok számíthatnak támogatásunkra!” – idézte az Agerpres Webert.
Gabriele Bischoff, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének (S&D) képviselője kijelentette, „Ausztria és Hollandia jelentős hibát követett el”, amikor a két ország csatlakozása ellen szavazott.
Jan-Christoph Oetjen, a Renew Europe képviselője szerint szégyenletes, hogy Ausztria „bezárta az ajtót Románia és Bulgária előtt”. „Az az igazság, hogy Románia és Bulgária sokkal jobban alkalmazza a schengeni szabályokat, mint a már a schengeni térséghez tartozó országok” – fogalmazott Oetjen. Felszólította Ausztriát, hogy hagyjon fel az ellenkezéssel, nyomatékosítva, hogy „az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsában elkövetett hibát ki kell javítani az Európai Tanácsban”.
Monika Vana (Zöldek) EP-képviselő szerint a schengeni megállapodás az Európai Unió fontos vívmánya. Szolidaritását fejezte ki román és bolgár kollégáival, és kijelentette, hogy nem ért egyet Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozásának megakadályozásával.
Sajtóértesülések szerint a Románia schengeni csatlakozását megtorpedózó osztrák kancellár öt feltételt támaszt a határellenőrzés nélküli térség bővítésénéke támogatásához az e heti európai uniós csúcsértekezleten.
Cristian Terheş, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoport nevében nyilvánvaló politikai korrupciós tettnek minősítette Ausztria magatartását. Hangsúlyozta, hogy Romániának joga van a schengeni térséghez tartozni, és arra kérte az Európai Bizottságot, hogy hozzon meg minden szükséges döntést Ausztria megbüntetése érdekében, amelynek „imperialista magatartása teljesen elfogadhatatlan”.
A két ország 11 éve vár a schengeni tagságra, akkor közölte először az Európai Bizottság, hogy készen állnak a csatlakozásra. Az Európai Parlament ezt számtalan határozatban megerősítette – tette hozzá.
„Románia és Bulgária méltatlan helyzetbe került a konszenzus hiánya miatt, pedig maradéktalanul teljesítették a feltételeket, keményen védik határaikat, az unió külső határait, és sokat tettek az illegális migráció megfékezése érdekében” – hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint a schengeni megállapodás az európai integráció egyik fő vívmánya, és
Súlyosan képmutató magatartás, hogy miközben Magyarországot az európai egység szétverésével vádolják alaptalanul, addig a régi tagállamok következmények nélkül bonthatják meg az egységet egy ilyen súlyos kérdésben” – húzta alá Gál Kinga.
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
szóljon hozzá!