Fotó: Facebook/Claudiu Târziu
Nem maradt kijevi reakció nélkül, hogy Claudiu Târziu, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátora múlt héten ukrajnai területek Románia általi bekebelezését szorgalmazta: Anton Geracscsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója aggasztónak nevezte az AUR szenátusi frakcióvezetőjének kijelentéseit. Kijev reagált a Mi Hazánk „elcsatolási igényére” is.
2024. január 30., 19:302024. január 30., 19:30
„Claudiu Târziu, a román AUR párt egyik vezetője azt követeli, hogy Románia csatolja magához Ukrajna négy területét: Észak-Bukovinát, Dél-Besszarábiát, a Herca-vidéket és Kárpátalját. Ezt 2024. január 24-én jelentette be. Târziu következetes: 2022. március 4-én, néhány nappal azután, hogy Oroszország megkezdte Ukrajna teljes körű invázióját, így nyilatkozott: »Úgy vélem, hogy szükség van a Románia és Oroszország közötti kapcsolatok felengedésére, elismerem a Románia és Oroszország közötti jó együttműködés szükségességét, kész vagyok kivenni a részemet«. Korábban hasonló kijelentéseket tett ukrán területek kapcsán a magyarországi szélsőjobboldali párt is. Tudom, hogy sok ilyen megszólalás a hazai közvéleménynek szól, és az országok belpolitikájának összefüggésében kell figyelembe venni” – hangsúlyozta az X-en az ukrán belügyminiszter tanácsadója, de hozzátette:
„Ugyanakkor mélységesen aggasztónak tartom, hogy egyre gyakoribbak az ilyen kijelentések (és nem csak Ukrajnával kapcsolatban). Az emberiség egyik legnagyobb vívmánya a második világháború óta (amelyért sok emberélet árán fizettek) a területi szuverenitás tiszteletben tartása, mint a globális rend alapja” – szögezte le az ukrán tisztségviselő.
„Ha hagyják, hogy Oroszország megnyerje az Ukrajna elleni igazságtalan háborúját, akkor hiábavaló lesz minden áldozat, és a világ ismét káoszba süllyed” – fogalmazott Gerascsenko.
Mint arról beszámoltunk, Claudiu Târziu Moldva és Havasalföld egyesülésének 165. évfordulóján Jászvásáron mondott beszédében pendítette meg a revizionista húrokat. A G4Media portál által szombaton ismertetett állásfoglalásában az AUR szenátusi frakcióvezetője úgy vélekeett, a románok akkor válnak „igazán szuverénné”, amikor sikerül a román államot a „természetes határain” belül helyreállítani.
– jelentette ki Târziu népes hallgatósága előtt. Az AUR országos vezetőtanácsának elnöke hozzátette, a Moldovai Köztársaságnak is „haza kell térnie” Romániához.
Ezzel egy időben Toroczkai László pártelnök a Mi Hazánk Mozgalom szombati budapesti évértékelő rendezvényén kijelentette:
Az ellenzéki politikusnak korábban is voltak olyan állásfoglalásai, miszerint Kárpátalját Magyarországhoz kellene csatolni, például amikor a lengyel függetlenség napja alkalmából azt posztolta közösségi oldalán: Találkozzunk újra a közös lengyel–magyar határon!”
Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022 novemberében úgy vélekedett, hogy Magyarországnak, Lengyelországnak és Romániának területi követelései állhatnak fenn Ukrajnával szemben.
Kuleba Toroczkainak: ugyanúgy beletörik a foga Ukrajnába, mint Putyinnak
A jelenleg Ukrajnához tartozó Kárpátaljára igényt tartó Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke ugyanúgy járhat, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök – reagált a magyar politikus kijelentéseire Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. „Tisztában vagyunk vele, hogy nem mindenki akar jó kapcsolatokat Ukrajna és Magyarország között. De ha Vlagyimir Putyin kitörte a fogát Ukrajnával kapcsolatban, akkor az egyes magyar politikusok, akik ilyen kijelentéseket tesznek, még inkább kitörik" – mondta a Komszomolszkaja Pravda szerint Kuleba. Megjegyezte, hálás Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszternek, amiért világosan kifejtette a magyar kormány álláspontját, mely szerint támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását.
Keményen bírálta Eduard Hellvig, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tavaly lemondott volt igazgatója Claudiu Târziut, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátorát.
Ukrajnai területek Romániához csatolását sürgette Claudiu Târziu, a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátora.
Sulyok Tamás köztársasági elnök vatikáni találkozójuk során arra kérte XIV. Leó pápát, hogy amint teheti, látogasson el ismét Magyarországra.
Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni – mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a „szeretet és az egység”.
Romániai idő szerint vasárnap 13 óráig több mint 1 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
szóljon hozzá!