Fotó: Facebook/Claudiu Târziu
Nem maradt kijevi reakció nélkül, hogy Claudiu Târziu, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátora múlt héten ukrajnai területek Románia általi bekebelezését szorgalmazta: Anton Geracscsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója aggasztónak nevezte az AUR szenátusi frakcióvezetőjének kijelentéseit. Kijev reagált a Mi Hazánk „elcsatolási igényére” is.
2024. január 30., 19:302024. január 30., 19:30
„Claudiu Târziu, a román AUR párt egyik vezetője azt követeli, hogy Románia csatolja magához Ukrajna négy területét: Észak-Bukovinát, Dél-Besszarábiát, a Herca-vidéket és Kárpátalját. Ezt 2024. január 24-én jelentette be. Târziu következetes: 2022. március 4-én, néhány nappal azután, hogy Oroszország megkezdte Ukrajna teljes körű invázióját, így nyilatkozott: »Úgy vélem, hogy szükség van a Románia és Oroszország közötti kapcsolatok felengedésére, elismerem a Románia és Oroszország közötti jó együttműködés szükségességét, kész vagyok kivenni a részemet«. Korábban hasonló kijelentéseket tett ukrán területek kapcsán a magyarországi szélsőjobboldali párt is. Tudom, hogy sok ilyen megszólalás a hazai közvéleménynek szól, és az országok belpolitikájának összefüggésében kell figyelembe venni” – hangsúlyozta az X-en az ukrán belügyminiszter tanácsadója, de hozzátette:
„Ugyanakkor mélységesen aggasztónak tartom, hogy egyre gyakoribbak az ilyen kijelentések (és nem csak Ukrajnával kapcsolatban). Az emberiség egyik legnagyobb vívmánya a második világháború óta (amelyért sok emberélet árán fizettek) a területi szuverenitás tiszteletben tartása, mint a globális rend alapja” – szögezte le az ukrán tisztségviselő.
„Ha hagyják, hogy Oroszország megnyerje az Ukrajna elleni igazságtalan háborúját, akkor hiábavaló lesz minden áldozat, és a világ ismét káoszba süllyed” – fogalmazott Gerascsenko.
Mint arról beszámoltunk, Claudiu Târziu Moldva és Havasalföld egyesülésének 165. évfordulóján Jászvásáron mondott beszédében pendítette meg a revizionista húrokat. A G4Media portál által szombaton ismertetett állásfoglalásában az AUR szenátusi frakcióvezetője úgy vélekeett, a románok akkor válnak „igazán szuverénné”, amikor sikerül a román államot a „természetes határain” belül helyreállítani.
– jelentette ki Târziu népes hallgatósága előtt. Az AUR országos vezetőtanácsának elnöke hozzátette, a Moldovai Köztársaságnak is „haza kell térnie” Romániához.
Ezzel egy időben Toroczkai László pártelnök a Mi Hazánk Mozgalom szombati budapesti évértékelő rendezvényén kijelentette:
Az ellenzéki politikusnak korábban is voltak olyan állásfoglalásai, miszerint Kárpátalját Magyarországhoz kellene csatolni, például amikor a lengyel függetlenség napja alkalmából azt posztolta közösségi oldalán: Találkozzunk újra a közös lengyel–magyar határon!”
Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022 novemberében úgy vélekedett, hogy Magyarországnak, Lengyelországnak és Romániának területi követelései állhatnak fenn Ukrajnával szemben.
Kuleba Toroczkainak: ugyanúgy beletörik a foga Ukrajnába, mint Putyinnak
A jelenleg Ukrajnához tartozó Kárpátaljára igényt tartó Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke ugyanúgy járhat, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök – reagált a magyar politikus kijelentéseire Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. „Tisztában vagyunk vele, hogy nem mindenki akar jó kapcsolatokat Ukrajna és Magyarország között. De ha Vlagyimir Putyin kitörte a fogát Ukrajnával kapcsolatban, akkor az egyes magyar politikusok, akik ilyen kijelentéseket tesznek, még inkább kitörik" – mondta a Komszomolszkaja Pravda szerint Kuleba. Megjegyezte, hálás Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszternek, amiért világosan kifejtette a magyar kormány álláspontját, mely szerint támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását.
Keményen bírálta Eduard Hellvig, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tavaly lemondott volt igazgatója Claudiu Târziut, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátorát.
Ukrajnai területek Romániához csatolását sürgette Claudiu Târziu, a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátora.
Ferenc pápa a Szentlélek közbenjárását kérte annak érdekében, hogy a nemzetek vezetői nyissák meg a béke kapuit, és az ukrajnai Harkiv városáról is megemlékezett a Szent Péter téren pünkösdvasárnap, amikor az egyház a Szentlélek kiáradását ünnepli.
Robert Fico, a meglőtt szlovák kormányfő a legrosszabbon túl van, már nincs életveszélyben – közölte vasárnap Robert Kalinák szlovák miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter.
Robert Fico szlovák kormányfő állapota a rajta elvégzett második, több mint két órát igénybe vevő műtétet követően stabil, de továbbra is súlyos – jelentette be Robert Kalinák védelmi miniszter a besztercebányai Roosevelt kórházban tett látogatása után.
Mintegy három órára le kellett zárni a müncheni nemzetközi repülőteret szombat reggel, miután klímaaktivisták egy csoportja bejutott a futópályákhoz.
Pénteken megindultak a Gázai övezetbe a tengeren szállított segélyek az amerikai hadsereg által kiépített móló segítségével.
Október 20-án népszavazást tartanak Moldovában az Európai Unióhoz csatlakozásról – erről döntött csütörtökön az egykori szovjet köztársaság törvényhozása.
Nem indokolatlan összefüggésbe hozni a szlovák miniszterelnök elleni merényletet a háborúval, erőteljes erőközpontok érdekeltek abban, hogy az orosz-ukrán háború folytatódjon – hangsúlyozta a magyar miniszterelnök pénteken.
Nem tenné orosz célponttá Romániát, ha Kijev kérésének engedve átadna egy Patriot légvédelmi rakétaüteget Ukrajnának vélekedik Mircea Geoană, a NATO román főtitkár-helyettese.
Néhány NATO-tagállam tárgyalja annak lehetőségét, hogy katonai kiképzőket vagy magán biztonsági csoportokat küldjenek Ukrajnába az ukrán csapatok kiképzésére és a felszerelések javításában való segítségnyújtásra – jelentette a New York Times csütörtökön.
Oroszország és Kína atomhatalmi biztonsági övezetek kialakítását szorgalmazza a különböző katonai szövetségek között abban a nyilatkozatban, amelyet a két elnök csütörtökön tett közzé közösen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!