Az EU és Ukrajna kereskedelmi kapcsolatokról szóló, a mezőgazdaságot is érintő elvi megállapodásra jutott

Ukrajna

Kereskedelmi kapcsolatok. Az Európai Bizottság szerint az EU és Ukrajna közötti megállapodás teljes mértékben figyelembe veszi az uniós tagállamok és termelők által felvetett egyes mezőgazdasági ágazatok érzékenységét

Fotó: Facebook/European Commission

Az Európai Unió és Ukrajna elvi megállapodásra jutott a köztük érvényben lévő társulási megállapodás kereskedelemliberalizációs rendelkezéseinek felülvizsgálatáról, amely „teljes mértékben figyelembe veszi az uniós tagállamok és termelők által felvetett egyes mezőgazdasági ágazatok érzékenységét” – közölte az Európai Bizottság hétfőn.

Krónika

2025. július 01., 08:312025. július 01., 08:31

A brüsszeli közleményben kiemelték: a megállapodás hosszú távú, kiszámítható és kölcsönös keretet hoz létre Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának összefüggésében.

Ukrajna kötelezettséget vállalt arra, hogy 2028-ig fokozatosan összehangolja mezőgazdasági termelési szabványait az EU szabványaival, uniós csatlakozási céljaival összhangban – írták.

A korszerűsített megállapodás tehát egyenlő versenyfeltételeket teremt a felek között, ugyanis

a piacra jutás feltétele, hogy Ukrajna fokozatosan igazodjon egyebek mellett az állatjóléti, a növényvédő szerek használatával kapcsolatos és az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó szabályokhoz

– emelték ki.

A megállapodás védzáradékot vezet be, amelynek keretében mindkét félnek lehetősége lesz arra, hogy olyan védintézkedési mechanizmust aktiváljon, amely lehetővé teszi megfelelő intézkedések elfogadását olyan helyzetekben, amikor a behozatal bármelyik fél számára kedvezőtlen hatásokat okozhat.

A felülvizsgált megállapodás bővíti az agrár-élelmiszeripari termékek kereskedelmi lehetőségeit is, „egyensúlyt teremtve Ukrajna EU-val folytatott kereskedelmének támogatása és bizonyos uniós mezőgazdasági ágazatok és érdekelt felek érzékenységének teljes körű figyelembevétele között”.

Az egyes termékek piacra jutása a megállapodás alapján változó lesz:

a legérzékenyebb termékek, például a cukor, a baromfi, a tojás, a búza, a kukorica és a méz esetében az eredeti szabadkereskedelmi egyezményhez képest csak szerény mértékű behozatali növekedés lehetséges,

míg bizonyos, úgynevezett nem érzékeny termékek esetében a felek teljes kereskedni liberalizációban állapodtak meg.

Ukrajna például növelni fogja a sertéshús, a baromfi és a cukor exportjára vonatkozó kvótákat, és csökkenti vagy eltörli a vámokat más termékek esetében – magyarázták. Ez – mint írták – növelni fogja az európai gazdálkodók exportlehetőségeit, különösen az Ukrajnával szomszédos tagállamokban.

Az Európai Bizottság közölte: a megállapodás kiegyensúlyozott, méltányos és realisztikus. A nehéz geopolitikai körülmények között a lehető legjobb eredményt képviseli, ugyanis orvosolja a tagállamok, a gazdálkodók és az élelmiszer-termelők által hangoztatott aggodalmakat.

A megállapodás hatálybalépéséhez az Európai Unió Tanácsának jóváhagyása szükséges. Amíg ez meg nem történik, a meglévő kereskedelmi megállapodások június 5-i lejárta után átmeneti intézkedések biztosítják, hogy a kereskedelmi forgalom zavartalanul folytatódjon az EU és Ukrajna között – tájékoztattak.

Eközben első kijevi látogatásán

Johann Wadephul német külügyminiszter további katonai segítséget ígért Ukrajnának.

„Ukrajna szabadsága és jövője kül- és biztonságpolitikánk legfontosabb feladata” – fogalmazott a májusban hivatalba lépett miniszter, miután hétfőn a német fegyvergyártás képviselőivel együtt megérkezett az ukrán fővárosba.

Hozzáfűzte: Németország „szilárdan Ukrajna mellett fog állni, hogy az ország továbbra is sikeresen meg tudja védeni magát – modern légvédelemmel és más fegyverekkel, humanitárius és gazdasági segítséggel”.

Wadephul kijevi útját biztonsági okokból érkezéséig nem hozták nyilvánosságra. A külügyminiszter tárgyalt ukrán kollégájával, Andrij Szibihával, és lerótta tiszteletét az 1941-ben megölt több mint 33 ezer zsidó áldozat előtt, akiket Babij Jarnál gyilkoltak meg a nácik.

„Ukrajna fogja meghatározni, hogy Európa olyan hely marad-e, ahol a szabadság és az emberi méltóság győzedelmeskedik – vagy olyan kontinenssé válik, ahol az erőszak újrarajzolja a határokat” – jelentette ki Wadephul.

A miniszter szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nem a békére, hanem hódításra és mások mindenáron való leigázására törekszik.

„Ezért maradunk továbbra is teljes mértékben elkötelezettek Ukrajna támogatása iránt” – mondta.

Wadephul kiemelte, hogy miközben Putyin nem hajlandó valódi diplomáciai lépéseket tenni a háború befejezéséért, Ukrajna folyamatosan bizonyította, hogy hajlandó komoly tárgyalásokra.

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a Jevropejszka Pravda hírportál szerint később arról tájékoztatott, hogy a német tárcavezető kijevi megbeszélésein Ukrajna katonai támogatásáról, a védelmi együttműködésről, valamint a kétoldalú kapcsolatok számos más kérdéséről esett szó. Kiemelte: tárgyaltak arról, miként lehetne megállítani Oroszország Ukrajnával szembeni agresszióját, és hogyan lehet csökkenteni az Európára nehezedő orosz fenyegetést. Szibiha megköszönte Németországnak a vezető szerepet Ukrajna támogatásában,

különösen a katonai szállítmányokat és a légvédelem megerősítése terén nyújtott segítséget.

„Megvitattuk, hogyan lehet elérni a békét erőn keresztül, aminek két kulcseleme van: Ukrajna megerősítése és a nyomás fokozása Oroszországra. Hálásak vagyunk Németországnak azért a jelentős szerepért, amelyet az ukrán légvédelmi pajzs megerősítésében vállalt. A német fegyverek ukrán életeket mentenek. Továbbá megvitattuk Németország hozzájárulását Ukrajna saját nagy hatótávolságú képességeinek és pilóta nélküli repülőeszközeinek (drónjainak) fejlesztéséhez, ami egy kölcsönösen előnyös együttműködés” – fejtette ki az ukrán miniszter.

Ezenkívül megköszönte Németország aktív szerepét az Oroszország elleni 18. uniós szankciócsomag előkészítésében is. „Szóba került továbbá az Ukrajna európai integrációjának előmozdításához szükséges további erőfeszítések kérdése is. Nagyra értékelem Németország határozott támogatását Ukrajna EU-tagságával kapcsolatban” – tette hozzá Szibiha.

Wadephul május 9-én, néhány nappal hivatalba lépése után már járt egyszer Ukrajnában, de akkor az EU külügyminisztereinek informális tanácskozásán vett részt Lembergben (Lvivben).

Mindeközben

Keith Kellogg, az Egyesült Államok különleges képviselője visszautasította azokat az orosz állításokat, amelyek szerint Ukrajna és az Egyesült Államok felelős a béketárgyalások késlekedéséért,

és azzal érvelt, hogy Moszkva az, aki továbbra is akadályozza az általa kezdeményezett háború befejezésére irányuló erőfeszítéseket.

„Peszkov legutóbbi megjegyzései a tárgyalások állásáról orwelliek. Az orosz állítások, miszerint az Egyesült Államok és Ukrajna az, amely hátráltatja a béketárgyalásokat, megalapozatlanok. Trump elnök következetes és hajthatatlan volt a háború befejezését célzó előrelépés érdekében. Azonnali tűzszünetet és a háborút lezáró háromoldalú tárgyalások megkezdését sürgetjük. Oroszország nem húzhatja tovább az időt, miközben civil célpontokat bombáz Ukrajnában” – szögezte le Kellogg az X-en.

Az amerikai illetékes arra reagált, hogy

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője vasárnap azzal vádolta Washingtont és Kijevet, hogy hátráltatják az előrelépést, és kijelentette, hogy a béketárgyalások jövőbeli fejleményei Ukrajna álláspontjától, az amerikai közvetítés hatékonyságától és a harctéri helyzettől függnek.

„Természetesen sok múlik a kijevi rezsim álláspontján” – mondta Peszkov egy fehérorosz televíziós csatornának adott interjúban a Reuters szerint. „Attól függ, hogy mennyire hatékonyan folytatódnak Washington közvetítői erőfeszítései” – tette hozzá.

E megjegyzések ellenére Oroszország elutasította az Egyesült Államok által támogatott tűzszüneti javaslatot, és folytatta az ukrán városok elleni támadásokat, rekordszámú drónt indítva ukrán városok ellen. Júniusban Vlagyimir Putyin orosz elnök nyíltan kijelentette, hogy „egész Ukrajna a miénk”, ami további kétségeket ébresztett a Kreml hajlandóságát illetően, hogy érdemi tárgyalásokba bocsátkozzon.

Mint ismeretes, bár idén két béketárgyalási fordulóra is sor került Isztambulban Oroszország és Ukrajna között – május 16-án és június 2-án –, a megbeszélések nem vezettek áttöréshez az ellenségeskedések befejezése terén.

Bár az isztambuli találkozókon figyelemre méltó fogolycserékre került sor, nem történt kézzelfogható előrelépés a béke felé.

Eközben

a Kreml hétfőn azt közölte, hogy tudomásul vette Lindsey Graham amerikai szenátor megjegyzéseit, aki egy Oroszországgal szembeni új, kemény szankciós törvénytervezetet támogat, és hogy a tervezet támogatóinak mérlegelniük kell annak hatását az ukrajnai békemegállapodás elérésére irányuló erőfeszítésekre.

Graham az ABC Newsnak adott vasárnapi interjújában elmondta, hogy Donald Trump elnök azt mondta neki, hogy a szankciós törvényjavaslatot – amely 500 százalékos vámot vetne ki az orosz olajat vásárló országokra, például Kínára és Indiára – szavazásra kell bocsátani.

Graham „nagy áttörésnek” nevezte Trump döntését, amely szerinte része azoknak az erőfeszítéseknek, amelyek Vlagyimir Putyin orosz elnököt a tárgyalóasztalhoz akarják ültetni Ukrajnával kapcsolatban, és Trumpnak „eszközt” adnak ennek eléréséhez.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Trump mérlegelheti, hogy aláírja-e a törvényt, ha és amikor az átmegy a kongresszuson.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov Graham megjegyzéseivel kapcsolatban hétfőn azt mondta, hogy Oroszország tisztában van az amerikai szenátor álláspontjával, és tudomásul vette nyilatkozatát.

„A szenátor nézeteit jól ismerjük, jól ismeri az egész világ. A megrögzött oroszgyűlölők csoportjához tartozik. Ha rajta múlna, ezeket a szankciókat már régen bevezették volna” – mondta Peszkov.

„Segítette volna ez az (ukrajnai) rendezési (folyamatot)? Ezt a kérdést azoknak kellene feltenniük maguknak, akik ilyen dolgokat kezdeményeznek” – tette hozzá.

Közben az ukrán vezérkar hétfőn azt közölte: az ukrán erők stabilizálták a helyzetet a Szumi területen, és távolabb szorították az orosz hadsereget a régió fővárosától, Szumitól.

Moszkva májusban indította el új nyári hadjáratát, amelynek célja, hogy egyre mélyebbre nyomuljon Ukrajna északkeleti és keleti régióiba,.

Az ukrán csapatok előrenyomultak a Szumi városától kevesebb mint 30 kilométerre fekvő Olekszijivka falu közelében, és felszabadították Andrijivka falut, amelyet Oroszország június elején foglalt el – áll a közleményben.

Közben Ukrajna a vezérkar szerint megállította az orosz előrenyomulást a Junakivka-Jablunivka-Novomikolajivka-Olekszijivka-Kindrativka vonal mentén és az orosz határon, Kurszki terület közelében is.

Oroszország a legjobb dandárjait telepítette a frontvonal ezen szakaszára, és nagy hatótávolságú tüzérséget, repülőgépeket és támadó drónokat vet be

– közölte a vezérkar.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szintén azt állította, hogy az ukrán csapatok megállították az orosz offenzívát Szumi területen.

„Az orosz támadási terv a Szumi területen nem jár sikerrel – hála minden ukrán egységnek, amely a területen tevékenykedik” – mondta Zelenszkij a katonai vezetéssel és Rusztem Umerov védelmi miniszterrel folytatott megbeszélése után.

Az orosz offenzíva célja, hogy keleten elérje a Donyecki és Luhanszki terület közigazgatási határait, és pufferzónát hozzon létre a Szumi és a Harkivi terület határvidékén – közölte Olekszandr Szirszkij főparancsnok június 21-én újságírókkal.

Az orosz erők emellett megpróbálják teljesen kiszorítani az ukrán csapatokat az oroszországi Kurszki és Belgorodi területről.

Ukrajna tavaly augusztusban indított határokon átnyúló offenzívát a Kurszki terület ellen, amely az ukrán Szumi területtel határos, és kezdetben 1300 négyzetkilométert foglalt el, de ennek a területnek a túlnyomó többségét elvesztette az év elején indított orosz ellentámadásban.

Moszkva azt állította, hogy április 26-án teljesen felszabadította a régiót, de ezt az állítást Ukrajna visszautasította, később pedig maguk az orosz tisztségviselők is vitatták.

Mindeközben a Moszkva által 2022-ben Oroszország részének nyilvánított Luhanszk vezetője, Leonyid Paszecsnyik hétfőnb este a Pervij Kanal televíziós csatornának nyilatkozva azt állította: az osoz hadsereg teljes egészében elfoglalta a régiót.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 20., vasárnap

Evakuálja a palesztinokat az izraeli hadsereg a Gázai övezet középső részén

Új evakuálási parancsot adott ki az izraeli hadsereg vasárnap reggel a Gázai övezet középső részén, a palesztin Hamász terrorszervezet fogáságban lévő túszok családjai azonban aggódnak, mert a rabokat ott őrizhetik.

Evakuálja a palesztinokat az izraeli hadsereg a Gázai övezet középső részén
2025. július 20., vasárnap

Kreml: Putyin hajlandó tárgyalni a békéről, de Moszkva továbbra is el akarja érni céljait Ukrajnában

Vlagyimir Putyin orosz elnök hajlandó elmozdulni egy békés megoldás felé Ukrajna ügyében, de Moszkva számára továbbra is az a prioritás, hogy elérje céljait – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az állami televíziónak adott interjúban.

Kreml: Putyin hajlandó tárgyalni a békéről, de Moszkva továbbra is el akarja érni céljait Ukrajnában
2025. július 20., vasárnap

Trump: mindhárom iráni atomlétesítmény teljesen megsemmisült, és ha újakat épít, azokat is megsemmisítjük

Donald Trump amerikai elnök szombaton a Washington és Teherán közötti növekvő feszültségek közepette arra figyelmeztetett, hogy Irán minden új nukleáris létesítményét teljesen megsemmisítik.

Trump: mindhárom iráni atomlétesítmény teljesen megsemmisült, és ha újakat épít, azokat is megsemmisítjük
2025. július 20., vasárnap

Román külügyminiszter: Ukrajna ellenállásának segítéséről át kell térnünk arra, hogy segítünk neki megnyerni a háborút

Romániának át kell térnie Ukrajna ellenállásának segítéséről arra, hogy segítsen Ukrajnának megnyerni a háborút – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter szombaton.

Román külügyminiszter: Ukrajna ellenállásának segítéséről át kell térnünk arra, hogy segítünk neki megnyerni a háborút
2025. július 20., vasárnap

Trump pert indított egy lap ellen az Epstein-ügyben, húszmilliárd dolláros kártérítést követel

Donald Trump elnök rágalmazási pert indított a Wall Street Journal kiadója és azok ellen a riporterek ellen, akik cikket írtak egy levélgyűjteményről, amelyet Jeffrey Epsteinnek ajándékoztak az 50. születésnapjára 2003-ban.

Trump pert indított egy lap ellen az Epstein-ügyben, húszmilliárd dolláros kártérítést követel
2025. július 20., vasárnap

Tűz ütött ki Moszkva mellett egy ukrán dróntámadás után, ukrán szabotőrök az orosz vasutat támadták

Tűz ütött ki a Moszkvai területen vasárnapra virradóra, miután Ukrajna újabb dróntámadást indított az orosz főváros ellen – jelentették helyi Telegram-csatornák.

Tűz ütött ki Moszkva mellett egy ukrán dróntámadás után, ukrán szabotőrök az orosz vasutat támadták
2025. július 19., szombat

Zelenszkij tűzszünetet szorgalmaz, újabb tárgyalási fordulót javasolt Moszkvának

Újabb tárgyalási fordulót javasolt Moszkvának a jövő hétre Ukrajna – jelentette be szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Zelenszkij tűzszünetet szorgalmaz, újabb tárgyalási fordulót javasolt Moszkvának
2025. július 19., szombat

Több tucatnyian meghaltak, miután felborult egy turistahajó Vietnamban

Legkevesebb 34 ember meghalt és tíznél többen eltűntek szombaton, amikor hajótörést szenvedett egy turistákat szállító hajó a vietnami Ha Long-öbölben, Hanoitól mintegy 200 kilométerre északra – jelentette a vietnami állami média.

Több tucatnyian meghaltak, miután felborult egy turistahajó Vietnamban
2025. július 19., szombat

Kilőttek egy gyilkos medvét Japánban, és kiderült, hogy négy évvel korábban is ölt már embert

Egy négy évvel ezelőtti emberölést is rábizonyítottak Japánban egy agresszív barnamedvére, amelyet a múlt héten lőttek ki Hokkaidó tartomány déli részén, miután halálra marcangolt egy férfit.

Kilőttek egy gyilkos medvét Japánban, és kiderült, hogy négy évvel korábban is ölt már embert
2025. július 19., szombat

Lőszereket gyártó német–román cég létrehozását tervezik Erdélyben

Előrehaladott tárgyalások folynak a német Rheinmetall és a medgyesi Romarm fegyvergyár között egy lőszerekkel kapcsolatos román–német vállalat létrehozásáról – jelentette be Nicușor Dan román államfő pénteken Berlinben.

Lőszereket gyártó német–román cég létrehozását tervezik Erdélyben