Claudiu Târziu szerint a románok érdeke az, hogy hazájuk a világ első országai közé tartozzon
Fotó: Videófelvétel
Ukrajnai területek Romániához csatolását sürgette Claudiu Târziu, a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátora. Közben a Mi Hazánk Mozgalom vezetője szerint pártja „igényt tart Kárpátaljára”.
2024. január 28., 01:322024. január 28., 01:32
2024. január 28., 01:382024. január 28., 01:38
Claudiu Târziu Moldva és Havasalföld egyesülésének 165. évfordulóján Jászvásáron mondott beszédében pendítette meg a revizionista húrokat. A G4Media portál által szombaton ismertetett állásfoglalásában az AUR szenátusi frakcióvezetője úgy vélekeett,
„Besszarábiának haza kell térnie. Észak-Bukovinát nem felejthetjük el, Besszarábia déli része, Herta vidéke, Kárpátalja, valamennyi területnek, amely a román nemzeté volt és az most is, vissza kell térnie az országhatáron belülre. Ez olyan eszme, amelyről soha nem szabad megfeledkeznünk” – jelentette ki Târziu népes hallgatósága előtt.
Az AUR országos vezetőtanácsának elnöke hozzátette, a Moldovai Köztársaságnak is „haza kell térnie” Romániához. Az ellenzéki politikus megállapítása szerint a románok érdeke az, hogy hazájuk a világ első országai közé tartozzon.
Nem mindennapi törvénytervezetet nyújtott be a bukaresti parlamentben a szélsőséges megnyilvánulásairól hírhedtté vált Diana Șoșoacă szenátor: azt kezdeményezi, hogy Románia követeljen vissza egykor román uralom alatt álló területeket.
Târziu kijelentése kapcsán a G4Media egy kalap alá veszi Oroszországot Magyarországgal. A portál szerint az országhatárok revíziója „Putyin Oroszországának és Magyarország tekintélyelvű vezetőjének, Orbán Viktornak a célja”, és a román lap mindezt azal igyekszik alátámasztani, hogy a budapesti kormány közpolitikái által közvetlenül megszólítja a szomszédos országokban élő magyarokat.
Az azóta SOS Románia néven pártot alapított szenátor törvénytervezetet is benyújtott a parlamentben, amelyben az Ukrajnával megkötött barátsági szerződés felmondását és jelenleg Ukrajnához tartozó területek Romániához csatolását követelte. Kijev emiatt éles hangon elítélte a szélsőségesen nacionalista, botrányos kirohanásairól elhíresült politikust, sőt a kijevi hatóságok jelezték: szankciókat vezetnek be ellene, mivel nemzetbiztonsági fenyegetésnek tekintik.
Ezzel egy időben Toroczkai László pártelnök a Mi Hazánk Mozgalom szombati budapesti évértékelő rendezvényén kijelentette: ha a háború következtében megszűnne Ukrajna államisága, „egyetlen magyarországi pártként” a Mi Hazánk „igényt tart Kárpátaljára”. Az ellenzéki politikusnak korábban is voltak olyan állásfoglalásai, miszerint Kárpátalját Magyarországhoz kellene csatolni, például amikor a lengyel függetlenség napja alkalmából azt posztolta közösségi oldalán: Találkozzunk újra a közös lengyel–magyar határon!”
Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022 novemberében úgy vélekedett, hogy Magyarországnak, Lengyelországnak és Romániának területi követelései állhatnak fenn Ukrajnával szemben.
Elutasítja a román külügyminisztérium Oroszország elnökének ama kijelentéseit, amelyek szerint Romániának területi követelései lennének Ukrajnával szemben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vasárnapi közleménye szerint egyre több jel utal „választási csalásra, a szavazók megfélemlítésére és a politikai erőforrásokkal való visszaélésre”.
Nicușor Dan független elnökjelölt vasárnap reggel kijelentette, hogy a jólétet hozó változásra szavazott, nem a befektetőket elriasztó változásra.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje Călin Georgescu volt független elnökjelölttel együtt szavazott, Ilie Bolojan ügyvivő államfő, Cătălin Predoiu ügyvivő miniszterelnök is leadta szavazatát a második fordulóban vasárnap.
Vasárnap reggel 9 óráig, a szavazás első két órájában 1 586 857 választópolgár, a választói névjegyzékben szereplők 8,82 százaléka szavazott az államfőválasztás második fordulójában.
A belföldi szavazóhelyiségek megnyitásával vasárnap megkezdődött a romániai elnökválasztás második fordulója, amelyen a voksolásra jogosult mintegy 19 millió nagykorú állampolgár eldöntheti, ki lesz az ország következő elnöke.
A 2025-ös elnökválasztás második fordulójában is fontos, hogy a választók a bélyegzőt megfelelőképpen helyezzék el a szavazólapon, hogy a szavazat érvényes legyen.
A Romániai Zsidó Közösségek Szövetsége (FCER) pénteken állásfoglalást tett közzé az elnökválasztás második fordulójával kapcsolatban.
Videókapcsolatot létesítve beszélgetett egymással pénteken Emmanuel Macron francia elnök Nicuşor Dan bukaresti főpolgármesterrel, akit támogatásáról biztosított a vasárnapi romániai államfőválasztáson.
Hamisak a választási csalásokról szóló híresztelések – figyelmeztetett pénteki közleményében a román belügyminisztérium. A bukaresti külügy és a kormány is hamis információk terjedésére hívja fel a figyelmet.
George Simion, a szélsőséges és magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) államfőjelöltje „nagyívű győzelemről” beszélt a Donald Trump volt tanácsadójának, Steve Bannonnak adott interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!