Bár az ukrán hadsereg egyelőre nem foganatosított általános mozgósítást Kárpátalján, a helyzet egyik napról a másikra változhat
Fotó: Ukrán védelmi minisztérium
Bár némileg csökkent az ukrán–orosz háborús konfliktus kiújulásának esélye azáltal, hogy Moszkva közölte, visszavonja katonáit Ukrajna határai mellől, a kárpátaljai magyarok aggodalommal követik a fejleményeket, s abban bíznak, hogy nem ismétlődnek meg a hat évvel ezelőtti véres kelet-ukrajnai események. Kárpátalján egyelőre nincs általános mozgósítás.
2021. április 24., 13:452021. április 24., 13:45
2021. április 24., 14:082021. április 24., 14:08
Dunda György újságíró, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója a Krónikának elmondta: a 2014-15-ös véres eseményekre tekintettel az Ukrajnában élők most bármilyen negatív értesülés, történés hatására megijednek. „Ez egy természetes reakció. Az előző négy-öt évben ráadásul nem volt ilyen szintű eszkaláció, sőt tavaly júniustól egy jól működő tűsszünet működött az év végéig” – fogalmazott az ungvári újságíró.
„Nyilvánvaló, hogy ebben a politikai játékban a két főszereplő Moszkva és Washington, illetve a Nyugat. Ukrajna az elszenvedője a nagyhatalmak erőfitogtatásának. A konfliktus kielezésődésével Oroszország a régióban gyakorolt befolyásos szerepét próbálja demonstrálni, megerősíteni. Igyekszik félelmet kelteni, jobb alkupozícióhoz jutni. A másik oldalon a Nyugat, illetve Washington Ukrajna bátorításával, a Kijev iránt elkötelezett politikájával bőszíti az orosz medvét. Félő, hogy ebből az adok-kapokból az ukrajnaiak kerülnek ki rosszul” – hangsúlyozta a lapigazgató.
Dunda György elmondása szerint abban bízik, hogy a szemben álló felek most csak a tágyalási pozícióikat erősítik, s a háttérben mégiscsak megállapodnak, azaz nem tör ki háborús konfliktus, nem ismétlődik meg a 2014-15-ös helyzet. „Az elmúlt három hónapban harminc áldozata volt a donbasszi harcoknak, de amennyiben a helyzet eszkalálódik, akár heti rendszerességgel is ilyen áldozatszám lehet. A konfliktus korábbi csúcspontján 13 ezren vesztették életüket Kelet-Ukrajnában a hivatalos adatok alapján, a valós szám ennél vélhetően magasabb volt” – emlékeztetett a kárpátaljai újságíró.
Elértnek nyilvánította a hadgyakorlat céljait, és elrendelte az orosz déli és nyugati katonai körzetben zajló harckészültség-ellenőrzés pénteki leállítását csütörtökön Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter. Ukrajna üdvözölte az orosz csapatok visszavonulását a határától.
A Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója úgy véli, egy újabb háború ismét térdre kényszerítené Ukrajna gazdaságát, amelyet amúgy is súlyosan megviselték az utóbbi évek válságai, kezdve a 2004-es „narancsos forradalomtól”, a 2008-2009-es gazdasági krízisen, a 2014-es „euromajdanon”, illetve az azt követő donbasszi és krími történéseken keresztül egészen a mostani pandémiáig. Mint mondta, az ukrán gazdaság roppant törékeny, egy háborús konfliktussal terhelve pedig félő, hogy teljesen összeomlana a szociális ellátórendszer abban az Ukrajnában, amelyet így is Európa legszegényebb állami között tartanak számon.
„Különösen igaz ez a fiatalokra, az aktív korúakra, hiszen nagyon sok magyar nemzetiségű áldozata is van a donbasszi ukrán–orosz szembenállásnak. Amikor 2014-15-ben hatalmas katonai behívási hullám volt, rengeteg kárpátaljai magyar férfi távozott külföldre a behívás rémétől fenyegetve, s ezek az emberek többnyire ott is maradtak, ami nyilván negatívan hatott a szülőföldön való megmaradás esélyeire. Reméljük, hogy ezúttal nem leszünk tanúi egy hasonló folyamatnak” – hangoztatta lapunknak az újságíró. A lapigazgató tájékoztatása szerint általános mozgósítás egyelőre nincs Kárpátalján, de a helyzet egyik napról a másikra változhat, így mindenki árgus szemekkel figyeli a híradásokat, a fejleményeket. „Csak bízni tudunk abban, hogy nem lesz egy általános behívás, és nem viszik el a kárpátaljaiakat a frontra” – mondta Dunda György.
Azt is megkérdeztük az ungvári újságírótól, a kárpátaljai magyarok melyik oldalt hibáztatják a jelenlegi helyzet eszkalálódásáért, van-e egyfajta egységes vélekedés ezzel kapcsolatban. A lapigazgató szerint a magyarok megosztottak e kérdésben. Megemlítette: Moszkva narratívája polgárháborúként határozza meg a Donbasszban történteket, ami ellen a kijevi hatalom hevesen tiltakozik, hiszen az ukrán álláspont értelmében orosz szeparatisták akciójáról van szó. Oroszország érve szerint csak saját területén manőverezik a hadseregével, amihez szuverén joga van, ugyanakkor számon kéri Washingtonon, hogy az amerikai hadihajók az Egyesült Államok partjaitól több ezer kilométerre cirkálnak, erőt demonstrálva.
„Ha valaki olyan gondolatmenetnek ad hangot, ami a moszkvai retorikát erősíti, akkor az illető igencsak megütheti a bokáját, mivel a kijevi jogszabályok szigorú fellépést helyeznek kilátásba azokkal szemben, akik – a hivatalos ukrán álláspontot követve – nem orosz agresszióként tekintenek a konfliktusra. Ukrajnában óvatosnak kell lenni az elemzésekkel” – vázolta az állapotokat Dunda György. Azt is elmondta, hogy a konfliktus politikai okainak megítélésekor szerencsés helyzetben vannak a nyugati, külföldi elemzők, ők kicsit objektívebben, a kijevi és moszkvai kommunikációt is szem előtt tartva, a két fél álláspontját mérlegelve tudnak higgadtabb elemzést adni, mint az Ukrajnában vagy Kárpátalján élők.
Összehívja a román államfő a jövő héten a nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes Legfelsőbb Védelmi Tanácsot (CSAT). A testület ülésének napirendjén a fekete-tengeri helyzet, valamint az Ukrajna keleti határánál észlelt orosz csapatmozgások témája szerepel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság egyenlőségért felelős biztosának őshonos kisebbségek ügyében tapasztalható tétlenségét bírálta, illetve a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés kapcsán a jogalkotás megindítását sürgette Vincze Loránt.
Bírálja Romániát az elnökválasztás körüli botrányok miatt egy, az Egyesült Államok külügyminisztériumának honlapján olvasható elemzés, amely ugyanakkor Magyarországhoz empatikusan viszonyul.
Elutasította a Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön.
Orbán Viktor miniszterelnök részvétét fejezte ki, a magyar külügyminisztérium pedig bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét, miután ukrán toborzótisztek kényszersorozás közben megvertek egy magyar férfit Kárpátalján, aki később belehalt sérüléseibe.
Nagy-Britannia és Franciaország megteremti annak lehetőségét, hogy szükség esetén összehangolt módon alkalmazhassa önálló nukleáris elrettentő erejét – áll a két kormány csütörtökön ismertetett új nukleáris együttműködési deklarációjában.
A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet szerdán közölte, hogy beleegyezett tíz túsz szabadon bocsátásába a gázai tűzszünet elérésére tett erőfeszítések keretében.
Az Egyesült Államok tüzérségi lövedékeket és mobil rakétatüzérségi rakétákat szállít Ukrajnának – közölte két amerikai tisztségviselő szerdán a Reuters hírügynökséggel, napokkal azután, hogy Donald
Románia új elnöke, Nicușor Dan egy politikai szerelmi háromszög középpontjában áll, mivel Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár páneurópai pártjai egyaránt udvarolnak neki, hogy csatlakozzon hozzájuk – írja a Politico.
Románia nemzetbiztonsági okok miatt kitiltotta területéről Ion Cebant, Chisinău főpolgármesterét, a Nemzeti Alternatíva Mozgalom (MAN) vezetőjét és másik két moldovai állampolgárt – erősítette meg szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Nem reagált érdemben a Kreml Donald Trump azon kijelentésére, miszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök ostobaságokat mondott neki Ukrajna kapcsán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!