Fotó: Facebook/Papp László
Évi hárommillió utas kiszolgálására alkalmas új terminált, új kifutópályát és gurulóutakat építenek, illetve kisgépes zónát is kialakítanak az elkövetkező években a debreceni repülőtéren.
2021. december 23., 16:052021. december 23., 16:05
2021. december 23., 16:112021. december 23., 16:11
Ezt a magyarországi város polgármestere jelentette be csütörtökön a légikikötő fejlesztésére kiírt tervpályázat eredményhirdetésén. Az MTI beszámolója szerint Papp László (Fidesz-KDNP) azt mondta, hogy Debrecen gazdasági fejlődése indokolttá teszi a repülőtér kapacitásának növelését. Rámutatott, hogy
Az erről szóló előterjesztés januárban kerül a városi közgyűlés elé, jelezte a polgármester. Papp László bejelentette: az új terminálépületre, kifutópályára, gurulóutakra, kisgépes zóna kialakítására kiírt nyílt tervpályázatra hét pályamű érkezett, közülük egyhangú döntéssel ötöt díjazott a bírálóbizottság. Az első díjat a Bord Építész Stúdió Kft. terve kapta. A polgármester jelezte:
Kósa Lajos (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője jelezte: a kormány döntése értelmében két nagy nemzetközi jelentőségű repülőtér működik az országban, a budapesti Liszt Ferenc-repülőtér és a debreceni.
A budapesti kormány mindkettő esetében lépéseket tett, hogy állami tulajdonba kerüljön, ami a garanciája a hosszútávú, sokmilliárdos fejlesztéseknek – fűzte hozzá a kormánypárti politikus. Mint ismeretes,
A váradi reptérnek az elmúlt években azonban épp amiatt nem sikerült nagy légitársaságokat csábítani a Körös-parti városba, mivel ezek korábban Debrecenben telepedtek meg.
A szakmabeliek szerint a két repülőtér túl közel van egymáshoz, ugyanazt a régiót szolgálja ki. A jóval nagyobb számú nemzetközi járat miatt a nagyváradiak zöme is a debreceni reptérre megy, ha külföldre szeretne utazni.
A pénteken jegyzett évi 5,93 százalékról 5,92 százalékra csökkent hétfőn a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adatai szerint 2024 októberében 5,4 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,2 százalékkal kisebb, mint szeptemberben.
A romániai légiutas-forgalom 5,9 százalékkal bővült az 2024 első 9 hónapjában az egy évvel korábbihoz képest, elérte a 19,81 milliót – közölte szombaton az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Üzemanyag-drágulással szembesülhetnek a töltőállomásokra behajtó gépkocsivezetők az új év első napján, amely aznap nem csupán a piaci mozgásokból, hanem a kormány jövedékiadó-emeléséből fakadhat.
Ismét pusztít az afrikai sertéspestis: a Romániai Hússertéstartók Egyesülete szerint idén ősszel a hatóságok 30 ezer fertőzött állatot altattak el. Az állattelepek tulajdonosai arra panaszkodnak, hogy vontatottan halad a kártérítések kifizetése.
A csütörtökön jegyzett évi 5,92 százalékról 5,93 százalékra nőtt pénteken a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).
Idén szeptemberben 916,758 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 886,983 milliárd lejről – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.
Jövőre az országot gazdasági jellegű (magasabb adók és recesszió) és nem gazdasági jellegű (dezinformáció és fegyveres konfliktus) kockázatok is fenyegetik – fogalmazta meg a pénzügyi elemzőket tömörítő CFA Románia Egyesület.
Az Electrica Furnizare, Románia egyik legnagyobb áramszolgáltatója megállapította a jelenleg érvényes ársapka megszűnése, vagyis jelen állás szerint 2025. április 1-je után érvényes árait azon ügyfelei számára, akiknek szerződése az év végén jár le.
A szeptember végi 5,44 százalékról október végére 6,19 százalékra nőtt a GDP-arányos költségvetési hiány Romániában – jelentette be kedden a pénzügyminisztérium.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás