Igor Matovič június 4-én, nem sokkal éjfél előtt üzent a szlovákiai magyaroknak (archív felvétel)
Fotó: Facebook/OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti
Két nappal azután, hogy Szlovákia miniszterelnöke, Igor Matovič gesztusértékű beszédben szólította meg a felvidéki magyarokat, éles vita bontakozott ki a Magyar Közösség Pártja által megfogalmazott, s a kormányfőnek egy memorandum formájában átadott követelések körül. A trianoni évforduló kapcsán a szlovák miniszterelnök bocsánatot kért a magyaroktól „minden igazságtalanságért, amit azért kellett megéljenek, mert nem voltak hajlandók megválni az anyanyelvüktől”.
2020. június 05., 16:292020. június 05., 16:29
2020. június 05., 16:332020. június 05., 16:33
Meglepte-e az Igor Matovič szlovák miniszterelnök által Trianon centenáriumán közel száz felvidéki magyarral kezdeményezett találkozó, illetve a barátságos hangvételű, a közös magyar és szlovák történelemről és a közös jövőképkeresésről szóló miniszterelnöki beszéd tartalma? – kérdeztük Őry Pétert, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) ügyvivő elnökét. Mint elmondta, a találkozó meghirdetése volt meglepő, hiszen ezidáig ilyen jellegű rendezvényre Szlovákiában nem került sor.
Ami a beszéd tartalmát illeti, az MKP politikusa megjegyezte, nagyrészt ezt várta a szlovák miniszterelnöktől. Szerinte voltak benne új megfogalmazások, melyek előtte nem szerepeltek a szlovák közgondolkozásban.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a szlovák közgondolkozás az 1920 előtti Magyarországot más névvel illeti (Uhorsko), mint az utána jövőt (Madarsko). Őry Péter összességében pozitív jelenségnek nevezte a beszédet.
„A mi ügyeink megértésében vannak még tartalékok, hiszen a szlovák nyelv iskolai oktatásának metodikai változtatására szükség van, ezt jelezte a miniszterelnök úr. Hozzátette, hogy szeretné az országban tartani a magyarokat, és az érvényesülés, ügyintézés során nekik is szükségük van a jó nyelvtudásra. Ez sem tételez fel vitás kérdést, viszont az én személyes véleményem, hogy
– mondta a parlamenten kívüli MKP ügyvivő elnöke. Azon reményének adott hangot, hogy a gesztus után változások is jönnek, mégpedig a lélektanilag kiemelten fontos kérdésekben, mint például a kettős állampolgárság ügye, a kollektív bűnösség jogrendből történő kiiktatása, az önigazgatási rendszer, vagy az arányos támogatáspolitika.
Igor Matovič kormányfő csütörtökön egy interjúban azt mondta, becsapva érzi magát, miután a sajtóba kikerült a magyar párt ügyvivő testülete által megfogalmazott memorandum. Az MKP képviselőinek lépése, a magyarság radikális igényeit tartalmazó memorandum átadása a feléjük nyújtott kéz leköpése – mondta a szlovák miniszterelnök. Hozzátette: el sem olvasta a memorandumot.
A kormányfő egyébként június 4-én, nem sokkal éjfél előtt üzent a szlovákiai magyaroknak a közösségi hálón a trianoni döntés századik évfordulóján. „Kedves barátaim, akiknek őszintén számít a békés szlovák–magyar együttélés Szlovákiában – őszintén bocsánatot akarok kérni minden igazságtalanságért, amit azért kellett megélnetek, mert nem voltatok hajlandóak megválni az anyanyelvetektől. Egyúttal megértést kérek tőletek azon szlovákok számára a múltból, akik hasonló okokból szenvedtek főleg a 19. század második felében a Magyar Királyságban” – írta Matovič.
Kolek Zsolt, a felvidéki Ma7.sk hírportál rovatvezetője a Krónika megkeresésére inkább marketinghúzásnak nevezte a kormányfő gesztusértékű kezdeményezését. „A februári választáson a Matovič vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) mozgalomra több tízezer magyar adta a voksát. Ezzel egyidejűleg 1990 óta először nem jutott be a pozsonyi parlamentbe olyan párt, amelynek támogatói legalább nagyrészt magyarok voltak. A felvidéki magyar érdekképviselet az elmúlt hónapokban tovább atomizálódott, s azóta sem indultak el egyértelmű folyamatok az egységesülés irányába.
– fogalmazott az újságíró. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a találkozóra nem hívták meg a szlovák média képviselőit. így a másnapi szlovák nyelvű sajtóban – már ahol egyáltalán reagáltak az eseményre – azt emelték ki, hogy a kormányfő titokban találkozott a magyarokkal, hogy példátlan engedményeket adjon nekik. A Magyar Közösség Pártja által megfogalmazott memorandumot, amelyben a közösség megoldatlan problémáira hívták fel a figyelmet, s a találkozón átadták a kormányfőnek, a szlovák közbeszédben szitokszóvá vált autonómia követelésével azonosították. Kolek Zsolt szerint
A rovatvezető kiemelte: a szlovákiai magyar politikában újra születőben van a két háború közötti Csehszlovákiában a kormánypártokkal együttműködő irányzat, az aktivizmus, amely a felvidéki magyar pártok helyére akar benyomulni a politikai térbe. „Ez arra sarkallja a magyar pártokat, de még az elnökcsere után új irányt kereső Most-Hidat is, hogy határozottabban fogalmazzák meg a követeléseiket, ami a szlovák közvéleményből várhatóan fokozódó ellenérzést vált ki – azzal fenyeget, hogy a szlovákiai politikában újra előkerül a magyar kártya. Ráadásul a felvidéki magyar közösség elleni nacionalista támadások beárnyékolhatják az előző években kiegyensúlyozott szlovák-magyar államközi kapcsolatokat is” – véli Kolek Zsolt.
A múlt heti budapesti EU-csúcson bemutatott Draghi-jelentés mellbe vágta és döntéshozásra indította az európai vezetőket – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump megválasztott elnök csütörtökön kijelentette, hogy kormánya az orosz-ukrán háborúra fog összpontosítani.
Patthelyzet alakult ki az Európai Parlamentben (EP), miután a képviselők Ursula von der Leyen 26 biztosjelöltje közül 19-et elfogadtak, de a maradék hétről – köztük Várhelyi Olivér magyar és Roxana Mînzatu román jelöltről – nem tudtak dönteni.
Izrael a Human Rights Watch (HRW) új jelentése szerint a gázai palesztinok erőszakos tömeges kitelepítésére törekszik egy olyan szándékos és szisztematikus kampány keretében, amely háborús és emberiesség elleni bűncselekménynek minősül.
Sulyok Tamás köztársasági elnök november 15-ei hatállyal Nacsa Lőrincet, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési képviselőjét nevezte ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának – közölte a Miniszterelnökség.
Két újabb román állampolgárt azonosítottak a két héttel ezelőtti spanyolországi áradások halálos áldozatai között – közölte csütörtök este a külügyminisztérium a spanyol hatóságoktól származó információkra hivatkozva.
Schengen-taggá válhat Románia néhány hónapon belül, de még nincs semmi kőbe vésve – figyelmeztetett Cătălin Predoiu román belügyminiszter.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök csütörtökön győzelmi ünnepséget szervezett a floridai Mar-a-Lagoban, ahol azzal büszkélkedett, hogy a republikánusok mindent megnyertek a múlt keddi választáson, amit csak lehetett.
A 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház december 8-tól ismét „az egész világot” fogadja.
Moszkva szerint rosszabb lenne a minszki megállapodásoknál az ukrajnai konfliktusnak a jelenlegi frontvonal mentén való befagyasztása – ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette ki a Novij Mir projektnek adott nyilatkozatában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!