„A külpolitika egyik legfontosabb területe a nemzetpolitika. Mivel Magyarország olyan ország, ahol az ország és a nemzet határai nem esnek egybe, a nemzetpolitikának a külpolitika fókuszában kell állnia” – közölte. Szijjártó Péter hangsúlyozta: a szomszédos országokkal kapcsolatban a külpolitikai stratégia megfogalmazásakor az a cél, hogy az adott országban élő magyar nemzeti közösség helyzetét folyamatosan javítsák, életét könnyebbé tegyék, valamint elérjék, hogy a magyar közösség „ne elválasszon, hanem összekössön minket”, és a szomszédos országok vezetői is így gondolkodjanak erről.

Kifejtette: el kellett dönteni, hogy a szomszédos országokkal ápolt kapcsolatok vonatkozásában először mindenről megállapodnak a kisebbségi ügyekben, vagy más területeken építenek sikertörténeteket, hogy aztán a kisebbségek nehéz kérdéseit időről időre a siker reményével nyissák meg. „A kormány a második stratégiát választotta, és az elmúlt öt év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy helyes döntést hozott: a közös sikerek általánosan is javítják a magyar közösség helyzetét, és esélyt adnak, hogy a kölcsönös bizalom alapján nehéz kérdéseket is megvitassanak” – mondta. A külügyminiszter hangoztatta: a magyar nemzeti közösséget „geopolitikai játszmák oltárán nem engedjük feláldozni”, a külpolitikai döntések meghozatalakor csak a saját nemzeti érdekeinket szabad figyelembe venni. Hozzátette, tudomásul kell venni, hogy emiatt rendszeresen nyomás alá kerül a kormány.

Szerbia vonatkozásában közölte: a szomszédos országok közül – még az EU-tag szomszédokat is figyelembe véve – ott a legtisztességesebb az eljárás a magyar közösséggel szemben, ezért Magyarország joggal érvel Szerbia uniós tagsága mellett. Szijjártó Péter szerint ennek „ellenpontja” Ukrajna, ahol fokozódik a nyomás a magyar közösségen az új elnöki adminisztráció hivatalba lépése óta, különösen az ukrán titkosszolgálat részéről, ami szerinte visszautasítandó. Úgy látja, „torz módon” revizionizmusnak állítanak be olyan lépéseket, amelyek kizárólag a Kárpátalján élő magyar nemzeti közösség helyzetének javítására irányulnak. A politikus közölte: Szlovákiával „minden idők legjobb” kapcsolatait ápolják a praktikus kérdésekben, és bizonyos kérdésekben előrelépés történt a kisebbségi ügyek vonatkozásában, de vannak még megoldandó kérdések.

A külügyminiszter arról is beszélt, hogy az elmúlt időben több olyan eset volt, amikor magyarországi pártok, képviselőik a határon túl olyan politikai versenyekben, ahol volt magyar induló is, nem mellette kampányoltak. „Ez olyan új jelenség, amely nem feltétlenül a legkedvezőbbek közé sorolható” – fogalmazott. Hozzátette: az a helyes, ha a magyarok a határon túl a magyar szereplőket támogatják.

Szijjártó Péter megjegyezte: azért indították el a határon túli gazdaságfejlesztési programokat, mert fontos cél, hogy gazdaságilag is megerősítsék a magyar nemzeti közösségeket. Több mint 44 ezer pályázatot támogattak, ezekkel 228 milliárd forintnyi beruházás jött létre. Közölte, jelenleg 35,8 milliárd forintnyi támogatási igényt megfogalmazó pályázat van bírálat alatt.

A bizottsági ülésen képviselők felvetették az úzvölgyi katonatemetőben történteket is. Szijjártó Péter közölte: folyamatosan napirenden tartják az ügyet. „Nem érthető, miért jó provokálni ilyen ügyben” – tette hozzá a külügyminiszter.