Fotó: Facebook/Минобороны России
Ukrajnának késő tavasszal vagy kora nyáron újabb orosz offenzívára kell számítania, amely az ukrajnai Donbasz keleti régiója körül összpontosul majd – állította Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) főnöke az ARD német csatornának adott, vasárnap közzétett interjúban.
2024. április 08., 10:332024. április 08., 10:33
Budanov szerint egy esetleges orosz offenzíva a Donyecki területen lévő kulcsfontosságú célpontokat célozhatja meg.
– mondta Budanov az ARD-nek.
Az utóbbi időben az orosz csapatok a Donyecki területen található Csasziv Jar közelében összpontosítják erőfeszítéseiket, amely Donyeck várostól mintegy 70 kilométerre északnyugatra, a megszállt Bahmutól pedig mintegy 10 kilométerre nyugatra fekszik.
Az ukrán hadsereg szerint Oroszország a város elfoglalását döntő mérföldkőnek tekinti a további nyugati irányú előrenyomuláshoz Kosztyantinivka, Kramatorszk és Szlovjanszk felé.
Az interjú során
hozzátéve, hogy Ukrajnának sürgősen szüksége van „további nagy mennyiségű tüzérségi rendszerekre, további nagy mennyiségű lőszerre”. Budanov megismételte továbbá Ukrajna kérését, hogy Németország szállítson Taurus rakétákat.
Budanov megjegyzései Volodimir Zelenszkij elnök március 28-i értékelését idézték, miszerint május végén vagy júniusban újabb nagyobb orosz offenzívára kerülhet sor.
A NATO hírszerzési adatai vitatják Ukrajna állításait egy újabb offenzíváról, ehelyett arra utalnak, hogy Oroszország valószínűleg nem indít nagyszabású offenzívát a közeljövőben további nagyszabású mozgósítás nélkül – mondta egy NATO-tisztviselő április 4-én névtelenséget kérve a European Pravdának.
– ezt a jelentést az ukrán hadsereg egy orosz „pszichológiai hadviselés” részeként utasította el.
A Harkiv elleni fokozott támadások ellenére Zelenszkij szerint a város felkészült egy esetleges orosz offenzívára, hozzátéve, hogy az oroszok nem titkolják, hogy Harkiv kívánatos célpont.
Eközben
Trump többször is azt mondta, hogy elnökké választása esetén 24 órán belül véget tudna vetni az orosz háborúnak, anélkül, hogy pontosította volna a Kijev és Moszkva közötti békemegállapodás elérésének lépéseit.
A republikánusok várható jelöltje állítólag azt is mondta, hogy szerinte mind Moszkva, mind Kijev „meg akarja menteni az arcát, kiutat akar”, és azt állította, hogy az oroszok által megszállt területeken élő ukránoknak nem lenne baj, ha Oroszországhoz tartoznának.
Ukrajnának több segítségre van szüksége szövetségesei részéről, hogy szembenézzen egy várható nagyszabású orosz offenzívával, amely május végén vagy júniusban érkezhet – mondta Volodimir Zelenszkij elnök.
A NATO hírszerzési adatai arra utalnak, hogy Oroszország a közeljövőben valószínűleg nem indít nagyszabású offenzívát – jelentette csütörtökön a European Pravda egy névtelenséget kérő NATO-tisztségviselőre hivatkozva.
Az Izrael és a Hamász közötti, tűzszünetről és túszmegállapodásról szóló kairói tárgyalásokon „jelentős előrelépés” történt, és számos vitás kérdésben konszenzus született – jelentette az Al Qahera News.
Ukrajnának semmi köze a zaporizzsjai atomerőműben vasárnap történt incidensekhez – jelentette ki vasárnap Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt közölte a kormány vasárnapi ülésének kezdetén, hogy egyetlen lépésre van a győzelem a Hamász elleni háborúban, és a terrorszervezet akadályozza a megállapodást.
Oroszország szombaton elítélte a moldovai, Dnyeszter menti szakadár terület egyik katonai létesítménye elleni dróntámadást, és az incidens kivizsgálását kérte.
A NATO főtitkára szerint Ukrajna dolga lesz majd annak eldöntése, hogy milyen kompromisszumokra hajlandó a háborút lezáró tárgyalásokon.
Kivonták az izraeli csapatok jelentős részét a Gázai övezetből – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője vasárnap.
Ukrajna kifogyhat a légvédelmi rakétákból, ha Oroszország folytatja intenzív, nagy hatótávolságú bombázó hadjáratát – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök szombaton.
Újabb kormányellenes megmozdulásokat tartottak szombaton Izraelben, a tüntetők ismét Tel-Aviv, Cezárea és Haifa utcáira vonulva követelték Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök lemondását és az előrehozott választásokat.
Peter Pellegrini, a szlovák parlament és a második legnagyobb kormánypárt, a Hang (Hlas-SD) elnöke a leadott voksok 53,26 százalékával vezet a szlovák államfőválasztás szombaton tartott második, döntő fordulójában.
Újabb kormányellenes tüntetést szervezett szombaton Budapesten Magyar Péter ügyvéd, Varga Judit volt igazságügyi miniszter exférje.
szóljon hozzá!