Fotó: Nato.int
Törökország aggályai jogosak a svéd és a finn NATO-csatlakozással kapcsolatban, a csatlakozási folyamatban figyelembe kell venni valamennyi szövetségesünk nemzetbiztonsági álláspontját – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Magdalena Andersson svéd miniszterelnökkel közösen tartott hétfői brüsszeli sajtótájékoztatóján.
2022. június 27., 20:482022. június 27., 20:48
Ankara azzal vádolja Svédországot és Finnországot, hogy a török vezetés által terroristáknak tartott csoportokat támogatnak, többek között a Kurdisztáni Munkáspártot (PKK).
– hangsúlyozta a NATO főtitkára.
Stoltenberg kifejtette: a NATO aktívan dolgozik a csatlakozási folyamat következő lépésein, de fontosnak mondta Törökország aggályainak figyelembe vételét. Álláspontja szerint a NATO-nak meg kell kettőznie erőfeszítéseit a terrorizmus elleni küzdelemben. Ennek érdekében a NATO-főtitkár külön tanácskozást hívott össze a kedden kezdődő madridi csúcstalálkozón.
Törökországnak legitim biztonsági aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy Svédország és Finnország „terrorszervezeteket támogat”, és emiatt Ankarának fenntartásai vannak NATO-csatlakozásukat illetően – közölte Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter.
Stoltenberg üdvözölte, hogy Svédország módosította terrorizmus-ellenes törvényét, továbbá új rendőrségi nyomozást indított a PKK tagjai ellen, és vizsgálja Ankara kiadatási kérelmeit.
– tette hozzá. A NATO-főtitkár a hétfő reggeli sajtótájékoztatóján úgy vélekedett: nem valószínű, hogy a madridi csúcson megállapodás születik Törökország részéről a csatlakozási kérdésről, de reményét fejezte ki hogy a tárgyalások során „előbbre jutnak”.
Magdalena Andersson svéd miniszterelnök a délutáni sajtótájékoztatón elmondta: Svédország az ötvenes évek óta a legnagyobb katonai képességfejlesztését hajtja végre.
„Újra ezredeket hozunk létre, megerősítjük a Gotland-sziget védelmét, aktiváljuk a nemzeti katonai szolgálatot, felgyorsítjuk a védelmi felszerelések beszerzését és megerősítjük hírszerzési és kibervédelmi képességeinket” – hangoztatta. Hozzátette: mivel ez még nem elég, a svéd parlament úgy döntött májusban, hogy csatlakozni kell a NATO-hoz.
Andersson az Ankara által felvetett aggályokkal kapcsolatban elmondta: Svédország törekszik a megegyezésre. Reményét fejezte ki, hogy még a madridi csúcstalálkozó előtt egyezségre jut Törökországgal a csatlakozási folyamat mihamarabbi elindítása végett.
„A PKK-val kapcsolatos álláspontunk egyértelmű, az EU-ban, így Svédországban is terrorszervezetként tartják nyilván. Országunk nem lesz a terroristák menedéke” – nyomatékosította.
A svéd miniszterelnök kiemelte továbbá, hogy országában, július elsején lép életbe a szigorított terrorizmusellenes törvény.
„Aki azt gondolja, hogy a románok elhúznak mellettünk, annak azt javaslom, költözzön oda, aztán ha visszajött, akkor beszéljük meg, hogy mit tapasztalt” – jelentette ki hétfőn Orbán Viktor.
Elítélte az Egyesült Államok „destabilizáló jelenlétét” a Közel-Keleten hétfőn Irán azt követően, hogy Washington bejelentette, B-52-es stratégiai bombázókat telepít a térségbe Izrael védelmére.
A Real-PR 93. friss közvélemény-kutatása alapján a Fidesz–KDNP a biztos szavazók körében 44 százalékkal győzelmet aratna egy most vasárnapi országgyűlési választáson, míg a Tisza Párt 35 százalékot érne el.
Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalo més szabadságharc leverésének évfordulóján hétfőn az Országház előtti Kossuth Lajos téren.
Kitört a Laki-laki vulkán Indonézia keleti részében vasárnap éjjel, a természeti katasztrófának tíz halálos áldozata van, és a térségben több települést ki kellett üríteni – közölte az indonéz vulkanológiai központ (PVMBG) szóvivője.
Az izraeli hadsereg (IDF) megölte a Hezbollah libanoni síita milícia egyik körzeti parancsnokát, a milícia Radván nevű kommandós egységének parancsnokát és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet egyik emberét.
Az ukrán csapatok Oroszország egyik „legerősebb” offenzívájával néznek szembe Moszkva teljes körű háborújának kezdete óta – mondta Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok.
Moldova külföldön élő állampolgárainak köszönhetően újrázhat az államfői székben Maia Sandu jelenlegi elnök – derült ki az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában leadott szavazatok közel száz százalékának megszámlálása után.
Enyhe fölénnyel vezet az Oroszországgal szorosabb kapcsolatra törekvő Alexandr Stoianoglo az Európai Unióhoz való csatlakozást pártoló jelenlegi elnökkel, Maia Sanduval szemben a Moldovai államfőválasztás második fordulójának részleges eredményei szerint.
Több ezren vonultak utcára vasárnap Belgrádban az újvidéki vasútállomáson történt közelmúltbeli súlyos baleset miatt, amelyért a tiltakozók az ország és az intézmények vezetésének nemtörődömségét és korrupcióját tették felelőssé.
szóljon hozzá!