– tette hozzá a főtitkár. Ugyancsak a NATO koordinálja majd az ukrán erők kiképzését tagországok területén.

Jens Stoltenberg kifejtette, hogy az Ukrajna támogatására hozott döntések nem teszik a szövetséget a konfliktus részesévé, de segítenek Ukrajnának abban, hogy élni tudjon az önvédelem jogával.

Hozzátette, hogy

Stoltenberg szavai szerint ezek az eszközök arra szolgálnak, hogy a háború lezárható legyen, és úgy fogalmazott, hogy „minél hitelesebb és minél tartósabb a támogatás, Moszkva annál gyorsabban felismeri majd, hogy nem tud bennünket kifárasztani”.

A NATO-csúcstalálkozó szerdán nyilvánossá tett, MTI által idézett nyilatkozata úgy fogalmaz, hogy

A NATO-ba való hivatalos meghívóval kapcsolatban a közleményben az olvasható, hogy az akkor történhet meg, amikor a szövetségesek között erről egyetértés születik és Ukrajna teljesíti a feltételeket.

Az állam és kormányfők által elfogadott közös dokumentum egyben azt is hangsúlyozza, hogy

A szerdai ülésnapot követő sajtótájékoztatón Jens Stoltenberg azt is elmondta, hogy döntések születtek a NATO erősítése és tagjai biztonságának növelése érdekében, valamint szó volt a biztonság fentartását szolgáló költségek megosztásáról. Beszámolt a védelmi szövetség keleti tagállamaiba telepített harckész egységekről, és arról, hogy jelenleg több mint 500 ezer katona áll készenlétben a szövetség területén. Hozzátette, hogy a NATO az elmúlt időszakban a hidegháború óta legátfogóbb védelmi tervet volt képes életbe léptetni.

A főtitkár kifejtette: az eredmények elérését az tette lehetővé, hogy a tagállamok történelmi mértékben növelték védelmi kiadásaikat. Ismét rámutatott arra, hogy, amikor 2014-ben megfogalmazták a GDP 2 százalékának megfelelő előírást a tagállamok védelmi kiadásaira vonatkozóan, akkor csupán 3 szövetséges tudta azt teljesíteni, míg jelenleg 23.

Beszámolt arról, hogy a NATO állam- és kormányfőinek ülésén megállapodás született a védelmi ipari együttműködésről a termelés fokozása érdekében. Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján hozzátette, hogy

A NATO washingtoni csúcstalálkozója csütörtökön folytatódik, amikor a tagországok állam- és kormányfőihez csatlakoznak az Európai Unió képviselői, valamint az indiai- és csendes-óceáni térség több vezetője, ezt követően pedig összeül a NATO-Ukrajna Tanács is, amelyen részt vesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Eközben szintén szerdán

Blinken úgy fogalmazott, hogy az elkövetkezendő napokban nagyszabású támogatási csomagot fognak bejelenteni Ukrajna számára, amely világos és erős hídként fog szolgálni Kijev NATO-tagsága felé.

„Szintén örömmel jelenthetem be, hogy e szavak elhangzásakor az F–16-osok átadása folyamatban Dániából, illetve Hollandiából” – ismertette Blinken.

– hangoztatta az amerikai tárcavezető.

„Biztonsági okokból jelen pillanatban nem tudunk további részleteket közölni” – tette hozzá.

Az Egyesült Államok, Dánia és Hollandia vezetői közös közleményükben tudatták szerdán, hogy

a dán és a holland kormányok amerikai támogatással ajándékoznak F–16-os gépeket Ukrajnának.

„Hálásak vagyunk Belgiumnak és Norvégiának, amiért további repülőgépeket adnak, valamint a légierő képességnövelő szövetség többi tagjának a támogatásukért” – olvasható az állásfoglalásban, amely hozzátette, hogy a csoport elkötelezett Ukrajna légi képességeinek további növelése mellett.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten azt mondta, hogy szeretné megduplázni a nyáron az ukrán légvédelmet és ehhez országának még legalább hét Patriot légvédelmi ütegre lenne szüksége.

A washingtoni Ronald Reagan Alapítványban kedden mondott beszédében arról beszélt, hogy országának legalább 128 darabra lenne szüksége az amerikai gyártmányú F-16-os harci repülőkből. „Tudják, mi mindig várunk. Úgy, ahogy anyám várt rám mindig az iskola után, én pedig mindig találtam kifogást a késésre. Ez ugyanolyan, csak sokkal komolyabb” – hangoztatta Zelenszkij nyugati partnerei késedelmeiről szólva.