Scholz szerint a diplomáciai erőfeszítések csakis az erő pozíciójából lehetnek sikeresek
Fotó: Német kormány
A NATO keleti szárnyának utóbbi időben történt megerősítése Oroszország elrettentését szolgálja – jelentette ki vasárnap Olaf Scholz német kancellár.
2024. június 02., 21:262024. június 02., 21:26
A német szociáldemokrata politikus a Kelet-német Gazdasági Fórumon tartott beszédében, amelyen Ingrida Simonyte litván miniszterelnök is részt vett, azt is hangsúlyozta, hogy Moszkva előtt is világosnak kell lennie: a katonai szövetség szükség esetén kész megvédeni magát.
„Mivel az Oroszország jelentette fenyegetés nem ér véget, más szövetségesekkel közösen tavaly úgy döntöttünk, hogy további csapatokat telepítünk a balti országokba, és tartósan ott állomásoztatunk egy teljes dandárt a jövőben” – emlékeztetett a német kancellár.
„Ezt a fordulatot a biztonságpolitikában az tette szükségessé, hogy meg kell mutatnunk Oroszországnak: készek vagyunk a NATO területének minden egyes négyzetcentiméterét megvédeni a támadásokkal szemben” – hangoztatta Scholz.
Mint ismeretes, Vlagyimir Putyin orosz elnök a héten óva intette a NATO-tagországokat attól, hogy engedélyezzék a kijevi vezetésnek az átadott nyugati fegyverek bevetését Oroszország területe ellen, miután több nyugati ország feloldotta a vonatkozó korlátozásokat. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken elutasította Moszkva figyelmeztetését. Mint mondta, a szövetség már többször hallott ilyet. Hangoztatta továbbá, hogy az önvédelem nem jelenti a helyzet elmérgesedését.
Ukrajnának jogában áll orosz területet támadni a Berlin által szállított fegyverekkel – jelentette ki pénteken Steffen Hebestreit német kormányszóvivő. Németország ezzel csatlakozott a hasonló döntést hozó nyugati országok csoportjához.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonsági figyelmeztetést tett közzé az Egyesült Államok, Kanada és több európai ország hírszerzése orosz kibertámadások kivédésére.
Ukrajna a jövő héten arra kéri az EU-t, hogy fontolja meg a Moszkva elszigetelésére irányuló újabb nagyszabású lépéseket, beleértve az orosz vagyon lefoglalását és az orosz olaj egyes vásárlóival szembeni szankciók bevezetését.
A washingtoni zsidó múzeum előtt meggyilkolták az izraeli nagykövetség két alkalmazottját helyi idő szerint szerda késő este, a feltételezések szerint antiszemita indítékból – közölték az amerikai főváros hatóságai.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök szerint Izrael „valószínűleg” megölte Mohammed Szinvárt, a Hamász de facto vezetőjét Gázában.
A csángómagyar közösség helyzetéről szerveztek konferenciát szerdán a magyar Országházban. Felszólalt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Kövér László, az Országgyűlés elnöke, akik szerint a magyarság integráns, sajátos részét képezi a csángóság.
A Hollandiában betiltott Hardliners motorosbanda tagjai bérelték fel az asseni Drents Múzeumban kiállított dák műkincsek elrablóit – számolt be szerdán alvilági és rendőrségi információkra hivatkozva az RTL Nieuws.
A magyar kormány jól tette, hogy nem avatkozott bele a romániai elnökválasztási folyamatba – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.
Az Magyar Tudományos Akadémia 200. jubileuma alkalmából Partium-napot rendezett a Partiumi Keresztény Egyetem május 19-én a budapesti akadémiai székházban, hogy bemutassa a régió tudományos és kulturális sokszínűségét.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok az izraeli Vaskupola mintájára rakétavédelmi rendszert épít, amelyet Aranykupolának nevezett el.
Az Ukrán Nemzeti Gárda megerősítette, hogy hat katona meghalt, tízen pedig megsebesültek egy Szumi megyei lőtér ellen május 20-án végrehajtott légicsapásban, az ügyben belső vizsgálatot indítottak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!