Romániai helyszínek is szerepelnek az orosz nukleáris csapásmérő egységek célpontjai között

Célba vették. Az orosz célpontok között a deveselui NATO-rakétatámaszpont is szerepel •  Fotó: Facebook/U.S. Embassy Bucharest

Célba vették. Az orosz célpontok között a deveselui NATO-rakétatámaszpont is szerepel

Fotó: Facebook/U.S. Embassy Bucharest

Romániai célpontok is szerepelnek azon a most nyilvánosságra került térképen, amely azt mutatja, milyen európai helyszíneket támadna meg az orosz haditengerészet akár atomrakétákkal is egy esetleges NATO-orosz konfliktus során.

Krónika

2024. augusztus 14., 18:032024. augusztus 14., 18:03

Ezt a Financial Times (FT) hozta nyilvánosságra azon, birtokába került titkos dokumentumok alapján. Az Ukrajna elleni nagyszabású inváziót megelőzően az orosz tisztek számára készült tervben olyan távoli célpontokat tartalmazó térképek szerepelnek részletesen, mint Franciaország nyugati partvidéke és a brit Barrow-in-Furness.

Az FT korábban ugyanezen, 29 titkos orosz katonai aktát tartalmazó archívum alapján arról számolt be, hogy

Moszkva a taktikai nukleáris fegyverek bevetését gyakorolta a világ egyik nagyhatalmával való konfliktus korai szakaszában.

A legújabb leleplezések azt mutatják, hogy Oroszország olyan konfliktust képzelt el a Nyugattal, amely messze túlmutat a NATO-val való közvetlen határvidéken, és elsöprő erejű csapások sorozatát tervezi Nyugat-Európában. A dokumentumokat nyugati források szivárogtatták ki az FT-nek.

A 2008 és 2014 között összeállított akták tartalmazzák azon rakétacélpontok listáját, amelyeket hagyományos vagy taktikai nukleáris robbanófejeket hordozó rakétákkal támadhatnak.

Az orosz tisztségviselők a dokumentumok szerint hangsúlyozzák a nukleáris csapások korai alkalmazásának előnyeit.

A prezentációból az is kiderül, hogy Oroszország megtartotta azt a képességét, hogy felszíni hajókon tároljon nukleáris fegyvereket, ami szakértők szerint jelentős a további eszkaláció vagy baleset kockázatát hordozza magában.

A dokumentum megjegyzi, hogy a haditengerészet „nagyfokú manőverezőképessége” lehetővé teszi számára „villámgyors megelőző csapások”, valamint „különböző irányokból érkező masszív rakétacsapások” végrehajtását. Hozzáteszi, hogy

a nukleáris fegyvereket „általában” arra szánják, hogy „más megsemmisítő eszközökkel kombinálva” használják őket Oroszország céljainak elérése érdekében.

A dokumentumokat megvizsgáló elemzők szerint ezek összhangban vannak azzal, ahogyan a NATO értékelte az orosz haditengerészet nagy hatótávolságú rakétatámadásainak lehetőségét, valamint azt, hogy Oroszország milyen gyorsan folyamodna nukleáris fegyverek alkalmazásához.

Az FT megjegyzi, hogy a térképek, amelyek inkább bemutatási céllal készültek, mint operatív felhasználásra, 32 európai NATO-célpontot mutatnak be az orosz haditengerészeti flották számára.

Így az orosz flotta balti-tengeri célpontjai nagyrészt Norvégiában és Németországban vannak – beleértve a bergeni haditengerészeti támaszpontot, valamint radarállomásokat és a különleges erők létesítményeit.

Az orosz északi-tengeri flotta várhatóan védelmi ipari célpontokat vesz célba, például az északnyugat-angliai Barrow-in-Furnessben található tengeralattjáró- és hajógyárat. A Hull közelében lévő célpont egy ipari létesítmény lehet – ezt egy kémény jelzi.

A tervezet azt is bemutatja, hogy a doktrína hogyan alkalmazható a Fekete-tengeren, a Kaszpi-tengeren és a Csendes-óceánon folyó esetleges háborúkban.

A Fekete-tenger esetében a térkép három romániai célpontot (vélhetően a deveselui rakétatámaszpontot, a Mihail Kogălniceanu-támaszpontot és a Giurgiu-Rusze hidat) mutat,

emellett további kettőt Bulgáriában és ötöt Törökországban. Az orosz forgatókönyvek között szerepelnek a jelenlegi NATO-tagokkal, valamint Kínával, Iránnal, Azerbajdzsánnal és Észak-Koreával folytatott háborúk is.

William Alberque, egy volt NATO-tisztviselő, aki jelenleg a Stimson Központban dolgozik, megjegyezte, hogy a célpontok mintája csak egy kis töredékét képviseli „az Európa-szerte feltérképezett több száz, ha nem több ezer célpontnak, beleértve katonai és kritikus infrastrukturális célpontokat”.

•  Fotó: Navy.ro Galéria

Fotó: Navy.ro

Ugyanakkor mindez nem jelenti azt, hogy Romániát közvetlen támadás veszélye fenyegetné a közeljövőben. Virgil Bălăceanu nyugalmazott román tábornok az Adevărulnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy az eszkaláció kockázata minimális, még ha nem is zárható ki teljesen. Szerinte

Oroszországnak nincs oka megtámadni Romániát, és nem is tervezi ezt, de Putyin továbbra is kiszámíthatatlan.

„Vannak régebbi információk, 2008 körülről, néhány kicsit későbbről, de a valóságban a nukleáris csapás tervei, a bevetés, a modus operandi szigorúan titkosak. Egységszinten nem ismertek. Biztosan egymástól függetlenül cselekszenek, mindkét oldalon központi vezetés alatt” – mondta a tábornok.

Ez nem jelenti azt, hogy Oroszországnak és más nukleáris fegyverekkel rendelkező országoknak ne lenne haditerve, de

ez inkább válaszcsapásokról szól egy támadás esetén.

Egy ilyen esetben az oroszok minden bizonnyal katonai és polgári infrastruktúrára csapnának le.

„Általában a célpontok politikai-katonai-adminisztratív jelentőségű stratégiai létesítmények, városi agglomerációk, ha stratégiai nukleáris fegyverekről van szó, katonai erőcsoportok, ha taktikai nukleáris fegyverekről van szó, infrastruktúra, hidak, állandó átkelők, repülőterek, gátak, atomerőművek. Ezek mind célpontok” – mondta a tábornok, aki ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy nem egy konkrét támadási tervről lehet szó, hanem egy általánosabb tartalmú dokumentumról.

Az orosz atomarzenál
Oroszország jelenleg 5580 atombombával rendelkezik. Igaz ugyan, hogy ebből mintegy 1200 darabot leszereltek az utóbbi években, de a robbanófejeket nagyrészt sértetlenül tárolják, és rövid idő alatt élesíthetők. A fennmaradó több mint négyezer atomtöltet elvileg bármikor használható, azonban csupán 1710 robbanófej van beszerelve különböző fegyverekbe: 870 szárazföldi ballisztikus rakétákban, 640 tengeralattjárók fedélzetén, mintegy 200-at pedig nehézbombázókról lehetne elindítani.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 23., hétfő

Izrael Teheránt bombázta, Irán rakétatámadást indított amerikai támaszpontok ellen Katarban és Iránban

Az izraeli légierő az eddigi legnagyobb támadási hullámot hajtotta végre Irán fővárosában, Teheránban. Irán rakétatámadást indított hétfőn az Egyesült Államok iraki és katari katonai támaszpontjai ellen.

Izrael Teheránt bombázta, Irán rakétatámadást indított amerikai támaszpontok ellen Katarban és Iránban
2025. június 23., hétfő

Toronyházat találtak el az oroszok Kijevben – Három hete megrekedtek az ukrán–orosz tárgyalások

Legalább kilencen meghaltak és többen megsebesültek a Kijev elleni hétfő hajnali drón- és rakétatámadásban – írja a BBC Ihor Klimenko belügyminiszter közösségi médiában közzétett beszámolója alapján.

Toronyházat találtak el az oroszok Kijevben – Három hete megrekedtek az ukrán–orosz tárgyalások
2025. június 23., hétfő

Elítélte az Európai Unió Külügyi Szolgálata egy keresztény templomban elkövetett szíriai robbantást

Huszonöt halálos áldozata és közel 60 sebesültje van egy öngyilkos merénylő által vasárnap este elkövetett robbantásának a szíriai főváros Dveila negyedében található Szent Illés görög ortodox templomban.

Elítélte az Európai Unió Külügyi Szolgálata egy keresztény templomban elkövetett szíriai robbantást
2025. június 23., hétfő

Szijjártó Péter: Magyarország és Szlovákia megakadályozta az újabb EU-s szankciós csomag elfogadását

Magyarország és Szlovákia megakadályozta az újabb európai uniós szankciós csomag elfogadását, ezzel tiltakozva az ellen, hogy Brüsszel meg akarja tiltani az olcsó orosz földgáz és kőolaj vásárlását – jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter.

Szijjártó Péter: Magyarország és Szlovákia megakadályozta az újabb EU-s szankciós csomag elfogadását
2025. június 23., hétfő

Bel- és külpolitikai vitát szültek Amerika iráni légicsapásai

Visszatértek egyesült államokbeli bázisukra az Irán elleni légicsapásban központi szerepet játszott B-2-es amerikai óriásbombázók vasárnap.

Bel- és külpolitikai vitát szültek Amerika iráni légicsapásai
2025. június 22., vasárnap

Az iráni parlament megszavazta a Hormuzi-szoros lezárását, Moszkva elítélte az atomlétesítmények elleni amerikai támadást

Az iráni parlament jóváhagyta a Hormuzi-szoros, a világ egyik kritikus tranzitútvonalának lezárására irányuló intézkedést, válaszul az iráni nukleáris létesítmények elleni éjszakai amerikai légicsapásokra – jelentette az iráni állami média vasárnap.

Az iráni parlament megszavazta a Hormuzi-szoros lezárását, Moszkva elítélte az atomlétesítmények elleni amerikai támadást
2025. június 22., vasárnap

Pete Hegseth: a hajnali légitámadás megfosztotta Iránt az atomfegyver kifejlesztésének lehetőségétől

„Elsöprő sikernek” nevezte az amerikai védelmi miniszter vasárnap az iráni atomlétesítmények elleni hajnali légitámadást, amely elmondása szerint megfosztotta Iránt az atomfegyver kifejlesztésének lehetőségétől.

Pete Hegseth: a hajnali légitámadás megfosztotta Iránt az atomfegyver kifejlesztésének lehetőségétől
2025. június 22., vasárnap

XIV. Leó pápa: az emberiség békéért kiált

Az emberiség békéért kiált, és nem szabad, hogy kiáltását a fegyverek zaja fojtsa el – jelentette ki XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter téren vasárnap délben elmondott beszédében.

XIV. Leó pápa: az emberiség békéért kiált
2025. június 22., vasárnap

Az Európai Unió önmérsékletre int, London egyetért az Irán elleni amerikai csapással

Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője vasárnap sürgette, hogy „minden fél lépjen vissza” és térjen vissza a tárgyalóasztalhoz az iráni nukleáris létesítmények elleni amerikai támadások után.

Az Európai Unió önmérsékletre int, London egyetért az Irán elleni amerikai csapással
2025. június 22., vasárnap

Zelenszkij válasza Putyinnak: Ukrajna megvédi magát az orosz területi követelésekkel szemben

Ukrajna meg kívánja védeni magát, és a kormány számos döntést hozott a biztonság megerősítése érdekében a Kreml fenyegetéseinek fényében – jelentette ki Volodimir ZelenszkijszombatonVlagyimir Putyin pénteki, Ukrajnával kapcsolatos kijelentéseire reagálva.

Zelenszkij válasza Putyinnak: Ukrajna megvédi magát az orosz területi követelésekkel szemben