Washington: Trump nem értékelte Putyin ukrajnai ideiglenes kormány felállítására vonatkozó javaslatát

Trump

Mi jöhet? Egyelőre nem látszik, mikor születhet meg a Trump által szorgalmazott tűzszüneti megállapodás Ukrajnában

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Donald Trump amerikai elnök „nem értékelte” Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívását, hogy hozzanak létre ideiglenes kormányt Ukrajnában Volodimir Zelenszkij elnök leváltására – közölte hétfőn a washingtoni külügyminisztérium szóvivője.

Krónika

2025. április 01., 09:332025. április 01., 09:33

„Volt egy ötlet Oroszország részéről egy ideiglenes kormányról, amelyet az elnök nem értékelt” – mondta Tammy Bruce külügyminisztériumi szóvivő egy sajtótájékoztatón Trump álláspontját ismertetve. „Ukrajna... alkotmányos demokrácia. Ukrajnában a kormányzást az alkotmány és az ukrán nép határozza meg” – tette hozzá.

A külügyminisztériumnak az üggyel kapcsolatos megjegyzései mindössze egy nappal azután érkeztek, hogy Trump azt mondta, hogy „ki van akadva” és „nagyon dühös” Putyin Zelenszkij elnökségével kapcsolatos fixa ideájával kapcsolatban.

Mint arról beszámoltunk, Putyin pénteken azt javasolta, hogy Ukrajnában az ENSZ és több ország által felügyelt átmeneti kormányzatot lehetne létrehozni a választások megszervezésére – ezt a javaslatot a Fehér Ház azonnal elutasította.

Idézet
Elkötelezettek vagyunk a teljes tűzszünet eléréséhez és a felek tárgyalóasztalhoz ültetéséhez szükséges diplomáciai erőfeszítések mellett, hogy végleges és tartós megoldást találjanak. Trump elnök világossá tette, hogy Oroszországnak és Ukrajnának most azonnal teljes tűzszünetet kell kötnie. Ez semmi sem változott”

– mondta a szóvivő.

A hivatalos béketárgyalások előtt Putyin megismételte azt az állítását, hogy Zelenszkij „illegitim”, és kijelentette, hogy nincs joga aláírni semmilyen dokumentumot az esetleges béketárgyalásokon.

Egyébként miközben a tűzszüneti tárgyalások továbbra is elhúzódnak,

Trump hétfőn ismét azzal fenyegetőzött, hogy másodlagos vámokat vet ki az orosz olajexportra, ha Putyin nem „köt alkut” az ukrajnai háború befejezésére.

„Biztos akarok lenni abban, hogy végigcsinálja, és szerintem végig is fogja csinálni. Nem akarok másodlagos vámokat kivetni az olajára. De azt hiszem, tudják, ez olyasmi, amit megtennék, ha úgy gondolnám, hogy nem végzi el a feladatát” – mondta Trump.

Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára szintén azt mondta, hogy

Trump „nemtetszését fejezte ki” mind az orosz, mind az ukrán vezetőknek a tűzszünet biztosítására tett erőfeszítések közepette

– Ukrajna kapcsán Trump az ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodás elhúzódása miatt adott hangot csalódottságának.

Trump az Ovális Irodában tartott sajtótájékoztatóján beszélt az ásványkincs-megállapodásról.

„Még nem beszéltem (ukrán tisztségviselőkkel), de önön keresztül hallottam, hogy most azt mondják: Nos, csak akkor kötök ilyen alkut, ha belépünk a NATO-ba vagy valami ilyesmi. Nos, először is, ez soha nem került szóba. Másodszor, azt hiszem, már jóval Putyin előtt azt mondták, hogy nem léptek be a NATO-ba” – mondta Trump újságíróknak.

„Valószínűleg valójában ez az oka annak, hogy a háború elkezdődött” – mondta Trump, utalva arra, hogy Oroszország Ukrajna NATO-csatlakozásának megakadályozása érdekében rohanta le az országot.

korábban írtuk

Trump szerint Zelenszkij ki akar hátrálni az ásványi anyagokról szóló megállapodásból
Trump szerint Zelenszkij ki akar hátrálni az ásványi anyagokról szóló megállapodásból

Volodimir Zelenszkij elnök ki akar hátrálni az Egyesült Államokkal kötött kritikus ásványi anyagokra vonatkozó megállapodásból – közölte Donald Trump amerikai elnök vasárnap az Air Force One fedélzetén újságírókkal.

Hétfőn az ukrán elnöki hivatal egyik forrása azt mondta a Kyiv Independentnek, hogy Ukrajna NATO-tagsága nem része az ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodás körüli vitának.

„Nem kötjük (az ásványkincs-üzletet) a NATO-hoz, ez félreértés” – mondta a forrás.

Oroszországgal kapcsolatosan Trump vasárnap azt mondta, hogy „pszichológiai határidő” van arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök beleegyezzen az ukrajnai tűzszünetbe, anélkül azonban, hogy konkrét dátumot nevezett volna meg.

„Ha úgy gondolom, hogy (Oroszország) szórakozik velünk, nem fogok örülni neki” csalódottságának mondta Trump újságíróknak az Air Force One fedélzetén, hangot adva meggyőződésének, hogy a Kreml vezetője alkut akar kötni.

Mint arról beszámoltunk,

Trump korábban további vámok kivetésével fenyegette meg Oroszországot, mint mondta 25-50 százalékpontos vámot vethet ki minden olajra.

Az Egyesült Államok és Oroszország kereskedelme történelmi mélyponton van a Washington és más nyugati szövetségesek által az Ukrajna elleni teljes körű orosz háború miatt bevezetett szankciók miatt. A Trump-kormányzat azonban újra kívánja éleszteni a diplomáciai kapcsolatokat Moszkvával, és azt mondta, hogy nyitott a kereskedelmi partnerség lehetőségeinek felmérésére.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov hétfőn Trump bírálataira válaszul kijelentette:

Oroszország továbbra is közösen dolgozik az ukrajnai tárgyalásos rendezésen az Egyesült Államokkal annak ellenére, hogy Trump elnök most nincs megelégedve Vlagyimir Putyinnal.

Annak ellenére, hogy Trump elnök „kiakadt” Vlagyimir Putyinra, Oroszország továbbra is az Egyesült Államokkal közösen dolgozik az ukrajnai háború békés rendezésén és a kétoldalú kapcsolatok kiépítésén, közölte a Kreml hétfőn – írja a Reuters.

Eközben európai külügyminiszterek a madridi találkozójukat követően kiadott közös nyilatkozatukban hétfőn azt hangsúlyozták, hogy

Oroszországnak most bizonyítania kell, hogy komolyan elkötelezett a háború befejezése mellett.

„Felszólítjuk Oroszországot, hogy vessen véget késleltető taktikájának, és Ukrajnához hasonlóan haladéktalanul egyezzen meg az azonnali és feltétel nélküli tűzszünetről, egyenlő feltételek mellett és teljes körű végrehajtással. Az előrehaladást egy világos időbeli keretben kell látnunk” – olvasható a spanyol külügyminisztérium által közzétett dokumentumban.

A Spanyolország, Németország, Franciaország, Olaszország, Lengyelország és az Egyesült Királyság külügyminisztereit tömörítő, tavaly novemberben alakult, úgynevezett G5+ csoport negyedik alkalommal ülésezett, ezúttal a spanyol fővárosban. A

tanácskozáson Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője, valamint Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter is részt vett.

Mint nyilatkozatukban írták,

készek arra, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel további nyomást gyakoroljanak Oroszországra, beleértve az új szankciók elfogadását is, hogy nehezítsék számára a háborút, és biztosítsák Ukrajna lehető legjobb helyzetét egy igazságos és tartós béke garantálásához.

„Ismételten hangsúlyozzuk, hogy Oroszország vagyoni eszközeit vissza kell tartani mindaddig, amíg be nem fejezi Ukrajna elleni agressziós háborúját, és meg nem téríti az okozott kárt” – emelték ki, továbbá kinyilvánították szilárd elkötelezettségüket a háborús bűncselekmények teljes elszámoltathatósága mellett.

A külügyminiszterek kinyilvánították, hogy támogatják az igazságos és tartós béke megteremtéséhez vezető, tűzszünetre irányuló erőfeszítéseket. A békéhez vezető útnak tartalmaznia kell a humanitárius segítségnyújtási kezdeményezéseket, különösen a hadifoglyok cseréjét; a civilek szabadon bocsátását, valamint az Oroszországba és Fehéroroszországba illegálisan deportált gyermekek és más ukrán civilek visszaküldését – hangsúlyozták.

Az állásfoglalás szerint

fenntartható békére van szükség, amelyet hatékony garanciákkal kell alátámasztani, hogy megakadályozzák a további agressziót, és igazságosnak is kell lennie, amely nem érhet véget az agresszor jutalmazásával.

„Nem jöhet létre olyan megállapodás, amely veszélyezteti az euroatlanti biztonságot és Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását. Nem fogadunk el semmilyen olyan megállapodást, amely korlátozza Ukrajna hadi- és védelmi iparát vagy a partnerországok katonai jelenlétét Ukrajnában” – fogalmaztak.

A madridi tanácskozás részvevői kiemelték: készen állnak, hogy kivegyék a részüket e béke elérésében; emlékeztetve, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatás közel kétharmadát és a katonai segélyek 60 százalékát Európa adja.

„Ukrajna jövője Európában és az Európai Unióban van, és Ukrajna jövője kulcsfontosságú Európa biztonsága szempontjából. Európának teljes mértékben részt kell vennie a tárgyalásokon” – jelentették ki.

A közös nyilatkozatban arra is felhívták a figyelmet, hogy Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságáért, és jobban fel kell készülnie a kihívásokra és veszélyekre.

korábban írtuk

Trump haragszik Putyinra, és biztosra vette Grönland megszerzését
Trump haragszik Putyinra, és biztosra vette Grönland megszerzését

Donald Trump másodlagos vám kiszabását helyezte kilátásba az Oroszországból származó kőolajra, és jelezte, még a héten beszélni akar az orosz elnökkel – jelentette ki az amerikai elnök vasárnap.

Mindeközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon a hétfőn Bucsában tartott találkozón, amelyet a Kijev környéki város visszafoglalásának harmadik évfordulója alkalmából rendeztek, és amelyen az Ukrinform állami hírügynökség tudósítása szerint 17 európai ország parlamenti vezetője, valamint az Európai Parlament elnöke vett részt, kijelentette:

már több mint 183 ezer bűntettet jegyeztek fel az Ukrajna ellen indított orosz háborúval összefüggésben, és Oroszország nem kerülheti el a felelősségre vonást mindazért, amit tett.

„Több mint 183 ezer bűncselekményt regisztráltak, amelyek az Oroszországi Föderáció agressziójával kapcsolatosak. Ebben nincs benne országunk ideiglenesen megszállt területeinek nagy része, ahol még több ezer, talán több tízezer, talán több százezer bűncselekményt követtek el, amelyek bizonyosan több tízezer áldozatot követeltek” – mondta Zelenszkij a találkozón az Interfax-Ukrajina hírügynökség beszámolója szerint.

Hozzátette, hogy

a feljegyzett bűntettek között „rengeteg rendkívül brutális bűncselekmény is volt: hadifoglyok és civilek kivégzése, nemi erőszak és kínzások”.

„Senki Európában nem szeretné, hogy a gyermekei – Isten ments! – ilyen orosz bűnözők közelében legyenek. Nekünk hatékony nemzetközi jogra van szükségünk, hogy garantáljuk népünk és az egész európai közösség védelmét az ilyen fenyegetésektől”
– hangsúlyozta az elnök.

Szavai szerint nyomást kell gyakorolni Oroszországra – elsősorban szankciók révén –, hogy a háború és a kegyetlenségek ne terjedjenek tovább. Zelenszkij arra kérte a parlamenti vezetőket, hogy a jövőben is járuljanak hozzá Ukrajna védelméhez, támogassák a méltó békére való törekvést.

„Mindannyian azt akarjuk, hogy ez a háború minél előbb véget érjen, garantált biztonsággal, tartós békével és méltósággal. Mit jelent az, hogy méltósággal? Azt, hogy

Idézet
Oroszország nem nyerhet semmiféle hasznot ebből a háborúból, és nem kerülheti el a felelősségre vonást mindazért, amit tett”

– fejtette ki Zelenszkij a találkozó után az X-en közzétett bejegyzésében.

„Kérem, ne felejtsék el, az, ami Bucsában történt, az bárhol megtörténhet, bármely európai országban, ha nem vagyunk egységesek az orosz agresszió elkövetőinek valódi felelősségre vonásában” – tette hozzá.

„A világ látta, mi is az az orosz megszállás: embereket öltek meg az utcákon, embereket kínoztak, sírokat ástak a házak udvarán. Azóta senki a világon nem mondhatja, hogy nem tudja, mit véd Ukrajna. Ukrajna a népe életéért küzd. Azért küzd, hogy soha többé senki ne tehesse meg a földünkön azt, amit az orosz megszállók megtettek” – emelte ki Zelenszkij.

Mindeközben az orosz védelmi minisztérium hétfőn közölte:

folytatódtak az ukrán támadások oroszországi energetikai létesítmények ellen, Kijev ezzel ellentétes állításai ellenére.

A tárca szerint vasárnap este, moszkvai idő szerint 19 óra 37 perckor Brjanszk megyében tüzérségi lövések érték a Brjanszkenergo egyik létesítményét, aminek következtében egy magasfeszültségű vezeték a tartószerkezetén elszakadt. Emiatt leállt a háztartások áramellátása a Szuzemkai járásban.

Ugyancsak a brjanszki régióban 20 óra körül egy transzformátorállomás elleni dróntámadás megszakította egy tíz kilovoltos nagyfeszültségű vezeték működését és a Szevszki járás áramellátását.

A minisztérium közölte, hogy hétfőre virradóra 66 ukrán drónt lőttek le három orosz régió felett: 41-et Brjanszk, 24-et Kaluga és egyet Kurszk megye légterében.

 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 14., szombat

Putyin felköszöntötte a születésnapját ünneplő Trumpot

Telefonon beszélt egymással szombaton Vlagyimir Putyin orosz államfő és Donald Trump amerikai elnök – tudatta Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó a RIA Novosztyi orosz hírügynökséggel.

Putyin felköszöntötte a születésnapját ünneplő Trumpot
2025. június 14., szombat

Izrael: „Teherán égni fog”, tartalékosokat mozgósítanak a határok védelmére

Izrael tartalékosokat mozgósít a libanoni és a szíriai határ védelmére – idézte az izraeli hadsereg (IDF) szombati jelentését az MTI.

Izrael: „Teherán égni fog”, tartalékosokat mozgósítanak a határok védelmére
2025. június 14., szombat

Irán péntek este két hullámban ballisztikus rakétákkal támadta Izraelt

Irán péntek este két hullámban ballisztikus rakétákkal támadta Izraelt- jelentette a helyi média.

Irán péntek este két hullámban ballisztikus rakétákkal támadta Izraelt
2025. június 13., péntek

Leó pápa, a szegények barátja: dokumentumfilm készül az egyházfő perui éveiről (VIDEÓ)

XIV. Leó pápa perui misszionáriusi, plébánosi munkásságáról készít a Vatikáni Média dokumentumfilmet, amelynek már elkészült az előzetese, és hamarosan teljes egészében megtekintheti a nagyközönség.

Leó pápa, a szegények barátja: dokumentumfilm készül az egyházfő perui éveiről (VIDEÓ)
2025. június 13., péntek

Izrael a Moszad által Iránba csempészett drónokkal és fegyverrendszerekkel iktatta ki az iráni légvédelmet

Izrael legalább hat légicsapást hajtott végre Irán elleni a „Felkelő oroszlán” elnevezésű művelet keretében péntekre virradóra – írja a The Economist.

Izrael a Moszad által Iránba csempészett drónokkal és fegyverrendszerekkel iktatta ki az iráni légvédelmet
2025. június 13., péntek

Moszkva aggódik az Izrael és Irán közötti konfliktus eszkalációja miatt

Oroszország aggodalmát fejezi ki, és elítéli az Izrael és Irán közötti konfliktus hirtelen eszkalációját – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára pénteken a sajtónak, az Iránra mért izraeli katonai csapást követően.

Moszkva aggódik az Izrael és Irán közötti konfliktus eszkalációja miatt
2025. június 13., péntek

Los Angeles: közel félezer tüntetőt vettek őrizetbe a zavargások nyomán

Los Angelesben megközelíti az 500-at az elmúlt csaknem egy hét zavargásaiban őrizetbe vettek száma – közölték a hatóságok csütörtökön.

Los Angeles: közel félezer tüntetőt vettek őrizetbe a zavargások nyomán
2025. június 13., péntek

Zelenszkij szerint az ukránok visszaszorítják az oroszokat Szumiban

Az ukrán erők fokozatosan visszaszorítják az orosz csapatokat a Szumi terület egyes részeiről – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön a térségben a határon átnyúló támadások eszkalálódása kapcsán.

Zelenszkij szerint az ukránok visszaszorítják az oroszokat Szumiban
2025. június 13., péntek

Izrael támadást indított az iráni atomlétesítmények ellen

Izrael péntekre virradóra támadást indított Irán ellen, az akció célpontjai az ország nukleáris programjának létesítményei, a ballisztikus rakéták és magas rangú katonai vezetők.

Izrael támadást indított az iráni atomlétesítmények ellen
2025. június 12., csütörtök

Megszólalt az indiai repülőbaleset első lehetséges túlélője

A csütörtöki indiai repülőbaleset túlélőjeként azonosította magát egy brit–indiai állampolgárságú férfi, Vishwash Kumar Ramesh az indiai médiának nyilatkozva elmondta, testvérével együtt tartottak Londonba, amikor a tragédia történt.

Megszólalt az indiai repülőbaleset első lehetséges túlélője