Magyarország EU-elnöksége alatt jöhet létre Románia és Bulgária teljes jogú Schengen-csatlakozása
Fotó: X / Vincze Loránt EP-képviselő X-oldala
Jóváhagyhatja csütörtöki brüsszeli ülésén Románia – és Bulgária – teljes körű Schengen-csatlakozását az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsa. A két ország mintegy tizenöt éve vár bebocsátást a határellenőrzés nélküli övezetbe, ám a román és a bolgár állampolgárok Schengen-csatlakozását az elmúlt években az osztrák és a holland vétó akasztotta meg. Remélhetőleg mostanáig.
2024. december 12., 07:542024. december 12., 07:54
2024. december 12., 10:412024. december 12., 10:41
Hatalmas várakozás előzi meg Romániában és Bulgáriában az uniós tagállamok igazságügyi és belügyminiszterei alkotta Bel- és Igazságügyi Tanács csütörtöki brüsszeli ülését, amely – közel másfél évtized elteltével – megadná a zöld jelzést Bulgária és Románia Schengen-csatlakozása számára. A testület romániai idő szerint 11 órakor kezdődő tanácskozásán várhatóan rábólint a határellenőrzés nélküli övezet bővítésére, tekintettel arra, hogy az elmúlt időszakban Ausztria és Hollandia egyaránt jelezte: nem emel kifogást Románia és Bulgária teljes körű Schengen-csatlakozásával szemben.
Intenzív háttértárgyalásokat követően a román, bolgár, osztrák és magyar belügyminiszterek véglegesítettek egy, a határok megerősítését célzó intézkedéscsomagot, amelyet Bulgáriának és Romániának végre kell hajtania ahhoz, hogy a határőrizet nélküli uniós övezet teljes jogú tagjává válhasson. Az elvi megállapodás értelmében a csatlakozás után legalább fél évig a magyar–román és a román–bolgár határon is folytatnának rutinszerű ellenőrzéseket.
A budapesti tanácskozásokat követően Orbán Viktor magyar kormányfő román hivatali kollégájával, Marcel Ciolacuval közösen jelentette be: minden akadály elhárult, amely lehetetlenné tette Románia csatlakozását a schengeni térséghez, így Bulgáriával együtt 2025. január elsejétől a határmentes övezet teljes jogú tagjává válhat.
Ausztria nem fogja ellenezni Románia és Bulgária teljeskörű schengeni csatlakozását az uniós belügyminiszterek csütörtökön Brüsszelben sorra kerülő ülésén.
Erről az uniós belügy- is igazságügy-miniszterek december 12-ei ülésén születik meg a végső döntés, a magyar EU-elnökség előterjesztése alapján. (A Románia és Bulgária teljes jogú schengeni tagságáról szóló döntéshez minden tagállam jóváhagyása szükséges). Ezt követően az uniós tagországok Európai Unió mellé rendelt nagyköveteiből álló Állandó Képviselők Bizottsága előkészítette a Bulgáriával és Romániával közös szárazföldi belső határain folytatott ellenőrzések 2025. január 1-jétől kezdődő megszüntetéséről szóló tanácsi határozatot.
A bécsi kormány többszöri vétója jelentős felháborodást váltott ki Romániában. Bukaresti kormányzati illetékesek, politikusok arra biztatták a román állampolgárokat, hogy ne Ausztriába járjanak sízni, mások az osztrák termékek, az ausztriai cégek szolgáltatásainak bojkottjára szólítottak, sőt egyesek felvetették, hogy Ausztriának 200 millió eurót kellene fizetnie Romániának havonta, becslések szerint ugyanis ekkora összegre rúg a schengeni övezetből való kizárás generálta veszteség a román össztermék (GDP) számára.
A holland és az osztrák álláspont enyhülésével Románia és Bulgária 2024. március 31-étől hivatalosan a schengeni övezet részévé vált ugyan, ám a határnyitás egyelőre csak a légi és tengeri közlekedésre vonatkozik, a közúti átkelésre nem. (Ettől az időponttól megszűntek a Bulgáriával és Romániával közös belső légi és tengeri határokon végzett ellenőrzések). Ráadásul az Air Schengen sem működik még tökéletesen, mivel számos tagállam nem tartja tiszteletben. Az elmúlt időszakban elsősorban az illegális migrációval, a határvédelemmel, az illegális határsértők visszaküldésének politikájával, az EU menekültügyi és migrációs jogi keretével, a határvédelembe történő beruházásokkal, a kétoldalú programokkal való együttműködés képességével kapcsolatos kérdéseket vitattak meg az érintett országok illetékesei.
Az osztrák hatóságok is belátták ugyanis, hogy Bulgária és Románia már teljesítette a főbb követeléseket: mindenekelőtt az uniós külső határaik fokozott biztonságának szavatolását és az Ausztriából elutasított menedékkérők gyorsabb visszaküldését. Bécs enyhülése abban is megnyilvánult, hogy a migrációért és belügyekért felelős uniós biztosi posztra jelölt Magnus Brunner európai parlamenti meghallgatásán már elismerően beszélt Bulgáriának és Romániának a határvédelem érdekében tett intézkedéseiről, szerinte „elérhető közelségbe” került a két ország schengeni csatlakozása, amit korábban a legvehemensebben ellenzett.
A jelenlegi 12 állandó határátkelőhely mellett további tíz határkeresztező út válik használhatóvá. Az eufóriát némileg csökkenti, hogy az uniós szabályok értelmében a határellenőrzést – átmeneti jelleggel – még hat hónapig fenn kell tartani.
Mindazonáltal ha most sikerül rögzíteni Románia és Bulgária schengeni integrációjának jövő évi időpontját, az lendíthet a magyar–román kapcsolatokon is. Az Orbán-kormány már korábban egyértelművé tette, hogy a schengeni bővítés előmozdítását tekinti a magyar EU-elnökség egyik prioritásának, Bukarestben pedig tisztában vannak azzal, hogy Budapest intenzív lobbit folytatott az elmúlt hónapokban az osztrák kormánynál a román és bolgár csatlakozás támogatása érdekében.
A schengeni térség az európai projekt egyik fő vívmánya. Kormányközi projektként indult 1985-ben öt uniós ország – Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg – részvételével, és fokozatosan bővült, mígnem a világ legnagyobb olyan térségévé nőtte ki magát, amelyen belül szabadon lehet utazni. Schengen egy kis luxemburgi falu neve, amely Németország és Franciaország határán fekszik, és 1985-ben, illetve 1990-ben itt írták alá a Schengeni Megállapodást, majd a Schengeni Egyezményt.
A belső határellenőrzések nélküli térséghez tartozás azt jelenti, hogy az országok:
– belső határaikon nem végeznek ellenőrzést, kivéve bizonyos fenyegetések esetén
– külső határaikon harmonizált ellenőrzést végeznek, egyértelműen meghatározott kritériumok alapján
A schengeni térség jelenleg több mint 4 millió négyzetkilométert fed le, közel 420 millió lakosra terjed ki, és 29 országot foglal magában: a 27 uniós tagállam közül 25-öt, továbbá az Európai Szabadkereskedelmi Társulás valamennyi tagját (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc).
Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Legkevesebb 51 ember halt meg, és 27 lányt továbbra is eltűntként tartanak nyilván a közép-texasi áradások miatt, amelyek péntek hajnalban sújtották Texas déli részét.
Texas déli részén a villámáradás halálos áldozatainak száma szombatra meghaladta a húszat, miközben további több mint húsz embert, főként egy gyerektábor lakóit változatlanul keresték.
Az ukrán külügyminisztériumba bekérették Magyarország kijevi nagykövetét, Heizer Antalt, a Budapestről érkező „barátságtalan nyilatkozatok” miatt – közölte a Kárpáthír portál.
Az amerikai képviselőház maratoni vita után elfogadta az adócsökkentésről, egyben kiadáscsökkentésről szóló átfogó törvényjavaslatot csütörtökön, ami szinte azonnal Donald Trump elnök elé kerülhet aláírásra.
Az Egyesült Államok nem állítja le teljesen az ukrajnai fegyverszállításokat, de gondoskodnia kell arról, hogy neki is maradjon elegendő fegyvere – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin közel egy órán át telefonáltak az ukrajnai rendezésről, de Oroszország nem enged a céljaiból – közölte a The Guardian szerint Putyin külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov.
Autóból az utcán tartózkodókra nyitott tüzet egy fegyveres Chicagóban, négyen meghaltak, és 14-en megsebesültek – közölték az amerikai nagyváros hatóságai csütörtökön.
Jövő heti plenáris ülésének hétfői munkanapán vitát tarthat, csütörtökön pedig szavazhat az Európai Parlament Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ellen beadott bizalmatlansági indítvány ügyében – közölte az RTBF
A Hamász nyitott a gázai tűzszünetre, de egyelőre nemet mondott az Egyesült Államok által támogatott fegyvernyugvási tervre, mivel a születendő megállapodásnak a háború teljes lezárását kell eredményeznie – közölte az iszlamista fegyveres szervezet.
Ukrajnának sürgősen „minden lehetséges támogatásra” szüksége van Oroszország elleni védekező háborújában – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán a Fox News amerikai televíziónak adott nyilatkozatában, egyúttal rugalmasságot kért az Egyesült Államoktól, miután a Pentagon bejelentette, hogy szünetelteti bizonyos feg
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás