Az új uniós költségvetés rugalmasabb és átláthatóbb lesz, miközben erősíti az EU válaszképességét és függetlenségét. Fontos, hogy a tagállami hozzájárulások nem növekednek, mivel új saját forrásokat vezetnek be, hogy visszafizethessék a koronavírus-járvány utáni helyreállítást célzó hiteleket – közölte az EB-elnök. Felhívta ugyanakkor a figyelmet: az MFF szigorú jogállamisági feltételekhez köti az uniós források felhasználását. „A jogállamiság tiszteletben tartása feltétlen elvárás az EU-költségvetés minden egyes eurójánál” – fogalmazott Ursula von der Leyen. Kiemelte, hogy a nemzeti és regionális partnerségi tervekben a jogállamiság és az alapvető jogok nemcsak előfeltételei lesznek a beruházásoknak, hanem a reformok kiemelt célterületei is. Az elnök szerint a következő költségvetés feltételrendszert alkalmaz majd, amely felelős forrásfelhasználást, teljes elszámoltathatóságot, szigorú biztosítékokat és világos ösztönzőket garantál. „Ez végső soron a polgárokat szolgálja” – tette hozzá. Mint mondta, az első kiemelt terület az emberekbe, a tagállamokba és a régiókba történő befektetés, amelynek alapját a nemzeti és regionális partnerségi tervek képezik 865 milliárd eurós ker
Fotó: Európai Bizottság
Az Európai Bizottság a 2028–2034 közötti időszakra 2000 milliárd eurós hosszú távú uniós költségvetést (MFF) javasol, amely megfelel a kontinens ambícióinak, szembenéz Európa kihívásaival és erősíti a függetlenségét – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke kedden Brüsszelben.
2025. július 17., 08:302025. július 17., 08:30
Az új uniós költségvetés rugalmasabb és átláthatóbb lesz, miközben erősíti az EU válaszképességét és függetlenségét. Fontos, hogy a tagállami hozzájárulások nem növekednek, mivel új saját forrásokat vezetnek be, hogy visszafizethessék a koronavírus-járvány utáni helyreállítást célzó hiteleket – közölte az EB-elnök.
Felhívta ugyanakkor a figyelmet: az MFF szigorú jogállamisági feltételekhez köti az uniós források felhasználását.
– fogalmazott Ursula von der Leyen.
Kiemelte, hogy a nemzeti és regionális partnerségi tervekben a jogállamiság és az alapvető jogok nemcsak előfeltételei lesznek a beruházásoknak, hanem a reformok kiemelt célterületei is. Az elnök szerint a következő költségvetés feltételrendszert alkalmaz majd, amely felelős forrásfelhasználást, teljes elszámoltathatóságot, szigorú biztosítékokat és világos ösztönzőket garantál.
„Ez végső soron a polgárokat szolgálja” – tette hozzá.
Mint mondta, az első kiemelt terület az emberekbe, a tagállamokba és a régiókba történő befektetés, amelynek alapját a nemzeti és regionális partnerségi tervek képezik 865 milliárd eurós kerettel. Ezek célja, hogy a jelenleg széttagolt forrásokat összehangolják és integráltabbá tegyék a hatékonyabb működés érdekében.
– fejtette ki.
A bizottság elnöke szerint az új rendszer egy egyedi tervet kínál minden régiónak, ugyanakkor az egész EU közös prioritásaihoz igazodik.
A struktúra először teszi lehetővé, hogy egyetlen terv alatt integrálják az uniós célokat a régiók helyi igényeivel. A partnerségi tervek keretében egy egységes terven belül lehet kezelni az olyan átfogó témákat, mint a lakhatás, a régiók sajátos igényeihez igazítva.
Az EB elnöke kiemelte: az új költségvetés „történelmi újdonságokat” tartalmaz a szociális kiadások és a válságkezelés terén is.
Közölte:
Bejelentette: a bizottság először tesz javaslatot arra, hogy a tagállamok akár 150 milliárd euró értékű, uniós garanciával ellátott hitelből valósíthassanak meg beruházásokat uniós célok – például védelmi ipar, energia-infrastruktúra vagy stratégiai technológiák – mentén. Az új pénzügyi eszköz a Catalyst Europe nevet kapta.
Közölte, hogy az új költségvetési javaslat 50 százalékkal emeli az Erasmus+ program forrásait, így még több fiatalnak nyílik lehetősége nemzetközi tanulmányi és szakmai tapasztalatszerzésre.
Az elnök hangsúlyozta, hogy a bizottság a civil társadalom megerősítését is prioritásként kezeli:
Az új költségvetés részeként Agora EU néven egy átfogó, új program is indul, célja a médiaszabadság, a demokrácia, a polgári jogok, az európai értékek és a sokszínűség támogatása. Ursula von der Leyen a költségvetés második nagy pillérét, a versenyképességi alapot is bejelentette, amely 410 milliárd euróból támogatja a jövő stratégiai technológiáit.
„Ez létfontosságú az európai innováció, szuverenitás és gazdasági versenyképesség szempontjából” – hangsúlyozta.
Az alapban megduplázzák a Horizont Európa programot, az EU zászlóshajójának számító kutatási és innovációs kezdeményezést.
A tiszta technológiák, a szén-dioxid-mentesítés és a körforgásos gazdaság szintén prioritást élvez: az elnök szerint az új MFF 35 százalékát klíma- és biodiverzitás célú kiadásokra fogják fordítani. Kiemelte:
Az Ukrajnát segítő alap korábban 50 milliárd euróval indult, ám ez fokozatosan kimerül. A frissített keret a helyreállítást, az ellenállóképesség erősítését és Ukrajna EU-tagsághoz vezető útját segíti.
A bővítéspolitikáról leszögezte: „A bővítés nem pusztán politikai cél, hanem stratégiai befektetés Európa stabilitásába és jólétébe.” Hangsúlyozta: minden csatlakozás esetén felülvizsgálják az MFF-et, hogy az új tagállam méretének megfelelően határozzák meg a kohéziós és agrártámogatási fokozatosságot, az új tag hozzájárulását.
Ursula von der Leyen a közös agrárpolitika jövőjével kapcsolatos kérdésekre reagálva elmondta: a mezőgazdaság erősödni fog, az alapvető, közvetlen kifizetések a gazdák számára – az összes mezőgazdasági támogatás 80 százaléka, azaz körülbelül 300 milliárd euró – biztosított és védett marad.
Mint fogalmazott, az új rendszer átláthatóbb, célzottabb és gyorsabb lesz, és mivel a különböző alapok eddig eltérő jogosultsági kritériumokkal és időzítéssel működtek, az integrált megközelítés nagyobb támogatási lehetőségeket kínál a gazdáknak és a vidéki közösségeknek. Úgy vélte, a mezőgazdaság ebből profitálni fog.
Uniós biztos: a mostani összeg 80 százalékát teszi ki a hosszú távú uniós költségvetési javaslat agráriumra tervezett része
Az agráriumra a hosszú távú uniós költségvetési javaslatban legalább 302 milliárd euró jut, ami a jelenlegi, 2027-ben lejáró időszak költségvetésének a 80 százalékát teszi ki – jelentette ki a mezőgazdaságért felelős biztos Brüsszelben szerdán. Christophe Hansen szerint az Európai Bizottság összességében jó hosszú távú uniós költségvetési tervet készített az agrárágazat számára, ami kiszámítható jövőt biztosít az európai gazdáknak.
Az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának (AGRI) ülésén, az EU 2027 utáni költségvetési javaslatának európai bizottsági bemutatását követen Christophe Hansen hangsúlyozta: a hétéves költségvetési időszak agrárpolitikája prioritás az Európai Bizottság számára.
"Azt akarjuk, hogy a 2028-2034 közötti időszak kiszámítható legyen a gazdáknak a jövedelem és a jövedelemtámogatás, valamint a válságkezelés szempontjából is"
– fogalmazott.
Azt mondta, hogy az agráriumra az uniós költségvetésben legalább 302 milliárd euró jut, ami a jelenlegi, 2027-ben lejáró időszak költségvetésének a 80 százalékát teszi ki. Ez az összeg - mint kifejtette – a gazdák jövedelmét mindenképpen garantálja, és kiszámíthatóságot teremt számukra. Az 2028-tól érvényes uniós költségvetésben sikerült megőrizni a jövedelemtámogatást, stabilitást teremt, és a tagállamoknak is több mozgásteret biztosít – mondta.
Egyszerűbb, célzottabb, modernebb és eredményorientáltabb lesz az agrárpolitika. A jövőhöz jobban alkalmazkodó, rugalmas politika lesz, amely a jelen kihívásait, a társadalmi elvárásokat tekinti elsődlegesnek, és biztosítani fogja, hogy a családi gazdálkodások is támogatást kapjanak – hangsúlyozta.
Kiemelte: a költségvetés különböző tételei között nem maradnak hézagok, megszűnnek az átfedések, hiszen az egyes fejezetek mindig ugyanazokat a célokat szolgálják – mondta. A gazdák érdekeit figyelembe véve egy fő törekvés van: a jövedelem megőrzése – emelte ki.
A gazdák pénzügyi ösztönzőket kapnak annak érdekében, hogy többet tegyenek a környezet és a klímavédelem, valamint a biodiverzitás és az állatjólét érdekében – fejtette ki.
„Örömmel jelenthetem be, hogy az eddigi legambiciózusabb csomag áll rendelkezésre majd a fiatal gazdák támogatására” – fogalmazott az uniós biztos, majd azt mondta: a tagállamoknak is tenniük kell azért, hogy minél kevesebb akadály álljon a fiatalok mezőgazdasági részvétele előtt.
„Azt gondolom, hogy a gazdák és a vidéki közösségek is élvezhetik majd ennek az új megközelítésnek az előnyeit” – tette hozzá beszédében az Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős biztosa.
Az EP szakbizottsági ülésén Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője azt mondta: az Európai Bizottság többéves pénzügyi keretterve az agrártámogatások csökkentése mellett teret akar nyitni más programokra, köztük a háborús politikák támogatására vagy a koronavírus-járvány után „hibásan felvett” kölcsönök és hitelek visszafizetésére. Ezzel kapocslatban kijelentette: senki nem kényszerítheti a gazdákat arra, hogy ők fizessék meg a hibás politikák árát.
Szavai szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta a jelenlegi költségvetésről, hogy az még a múlthoz tartozik. Ha a közös agárpolitika az európai integráció szíve, és a mostani uniós bizottság ezt elfelejti, akkora múlt részei ők lehetnek hamarosan – tette hozzá.
Az EU 410 milliárd eurót javasol a versenyképesség javítására
Az Európai Bizottság 410 milliárd eurós versenyképességi alapot javasol a 2028-2034 közötti többéves pénzügyi keret (MFF) részeként, a forrás csaknem egyharmadát – 131 milliárd eurót – a védelemre fordítanák – jelentette be Stéphane Séjourné jólétért és ipari stratégiáért felelős uniós biztos kedden Brüsszelben.
A biztos kiemelte: az új alap valódi iparpolitikai fordulatot jelez, a cél a kulcsfontosságú technológiák – a tiszta technológiák, a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológia, a biotechnológia, a védelem, az űripar – uniós támogatása.
Séjourné szerint a korábbi forráselosztás széttagolt rendszere helyébe egy egységes alap, egységes pályázati feltételek és egyablakos hozzáférés lép, ami a bizottság történetének legnagyobb költségvetési egyszerűsítése lesz. Rámutatott: ezzel válaszolnak a magánszektor régóta hangoztatott igényeire.
Hozzátette, hogy a versenyképességi alap integrálni fogja egyebek között a Horizont Európa kutatási programot, amelynek költségvetése közel 175 milliárd euróra nő. Emellett támogatják az úgynevezett fontos közös európai érdekeket szolgáló kezdeményezések (IPCEI-projektek), valamint az európai értékláncok megerősítését is.
A biztos hangsúlyozta: a cél egyértelműen az, hogy növekedjen a termelés Európában, új munkahelyek jöjjenek létre, és az európai adófizetők pénze elsősorban az európai vállalatokat szolgálja. Séjourné szerint az „európai preferencia elve” mostantól irányadó elemként jelenik meg a költségvetési gondolkodásban.
Hozzátette: véget kell vetni a „halál völgyének” nevezett jelenségnek, hogy az európai ötletek másutt valósulnak meg. A Horizont programon keresztül a tudományos kiválóságot mostantól gazdasági prioritásokhoz igazítják.
Séjourné szerint az Európai Bizottság az elmúlt fél évben számos kezdeményezést indított Európa újraiparosítására, a most bemutatott MFF pedig már a megfelelő eszköztárat is biztosítja hozzá.
„Többet fektetünk be, jobban fektetünk be, és európai termelést támogatunk” – szögezte le az uniós biztos.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Agyonlőtték Andrij Parubijt, az ukrán parlament volt házelnökét Lvivben szombaton – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-csatornáján.
Az UIPM végrehajtó bizottsága a következő évek kiemelkedő versenyeiről határozott vilniusi ülésén. Budapest 2027-ben a vb mellett a világkupa-döntőt is megrendezi, 2028-ban pedig a vk-sorozat második állomására kerül sor a magyar fővárosban.
Az izraeli hadsereg közleményben tudatta, hogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) és a Sin Bét hírszerzés egy gázai hadművelet során megtalálta a magyar állampolgárságú túsz, Ilan Weisz holttestét, amelyet visszaszállítottak Izraelbe, a családjához.
Donald Trump amerikai elnök ,,nem örült”, de ,,nem lepődött meg” az Ukrajna, elsősorban Kijev ellen végrehajtott legutóbbi orosz dróntámadáson.
Újraindul a kőolajtranzit a Barátság kőolajvezetéken Szlovákiába – jelentette be Denisa Saková szlovák gazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes csütörtökön a közösségi médiában. Kijev és Budapest között diplomáciai csörte alakult ki.
szóljon hozzá!