Fotó: Debatingeurope.eu
Szövetségi parlamenti (Bundestag) választásokat tartanak vasárnap Németországban. A választási kampány újdonsága volt, hogy Angela Merkel kancellár ellen számos tüntetést tartottak.
2017. szeptember 23., 18:512017. szeptember 23., 18:51
A választáson 61,5 millió állampolgár vehet részt, több mint 50 százalékuk nő. A lakosság rohamos öregedése miatt az 50 évesnél idősebb választópolgárok aránya most először meghaladja az 50 százalékot, 36 százalékuk 60 évnél is idősebb, a 30 évnél fiatalabbak aránya pedig csupán 15 százalék.
A választáson 4848 jelölt indul, átlagéletkoruk 46,9 év, a legidősebb 89 éves, a nők aránya 29 százalék. A választás egyfordulós, érvényességi és eredményességi küszöb nincs.
Az arányosságra törekvő vegyes választási rendszer az egyéni körzetek és a tartományonként felállított pártlisták kombinációjából áll. A Bundestag - szövetségi gyűlés - tagjait általános, közvetlen és titkos szavazással választják meg négy évre, a képviselők mintegy fele közvetlenül, másik fele a pártokra országosan jutó szavazatok arányában listáról kerül a parlamentbe.
Az alapesetben 598 tagú Bundestag képviselőinek száma a választási rendszer sajátosságai miatt változó, az úgynevezett kiegyenlítő mandátumok révén a második világháború utáni 19. Bundestag létszáma elérheti a 700-at is.
A választást felvezető kampány főleg belpolitikai kérdésekről szólt, külpolitikai témák a migrációs válságon kívül ritkán kerültek szóba, az Európai Unió tervezett reformját egyik párt sem tárgyalta.
Újdonság volt, hogy Angela Merkel kancellár, a CDU/CSU jobbközép pártszövetség vezetője ellen számos gyűlés margóján tüntetést tartottak.
A kormányfő kampánybeszédeiben többnyire csak annyit mondott a tüntetőkről, hogy rikácsolással nem lehet jövőt építeni.
A kampány általában véve is durvább volt a megszokottnál, a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) kimutatása szerint a választási küzdelemmel összefüggésben 3600 bűncselekmény történt - köztük több mint 50 testi sértés -, ami jelentős emelkedés a négy évvel korábbi 3100-hoz képest.
A választási küzdelem tartalmát tekintve a németek főleg adócsökkentésről és nyugdíjemelésről szóló „újraelosztási kampányt” kaptak pártjaiktól, amelyek „fűt-fát megígértek” nekik - mondta a DIW gazdaságkutató intézet (Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung) vezetője szombaton a Deutschlandfunk országos közrádiónak.
Marcel Fratzscher szerint ez „tragikus”, mert
az oktatási-képzési rendszer és a digitális infrastruktúra fejlesztése révén. A DIW vezetője hangoztatta, hogy nincs meg az adócsökkentési ígéretek hosszú távú fedezete, mert az államháztartás többlete nem a takarékos gazdálkodásnak tulajdonítható, hanem a „szerencsének”, az alacsony euróövezeti kamatszintnek.
A CDU/CSU 15 milliárd eurós adócsökkentést ígért, valamint a családtámogatások emelését. Koalíciós társa, a szociáldemokrata párt (SPD) a többi között a nyugdíjjárulék stabilizálását, a nyugdíjkorhatár emelésének megállítását, egy 12 milliárd eurós iskolafelújítási programot és a teljes gyermekellátási, illetve oktatási és szakképzési rendszer ingyenességét ígérte.
A legnagyobb szabású, 30 milliárd eurós adócsökkentési programot a 2013-ban elveszített szövetségi parlamenti képviselet után a visszatérésre készülő piacpárti, jobboldali liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) ígérte meg.
Fotó: Sky News
A migrációs válsággal kapcsolatban a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) párton kívül valamennyi jelentős politikai erő hasonló irányvonalat képviselt, mindenekelőtt az illegális migráció és az embercsempészet felszámolásának fontosságát hangsúlyozták,
A szavazás előtti utolsó felmérések alapján a kormánypártok várhatóan gyengülnek, a kisebb pártok előretörnek, és az FDP visszakerülésével, illetve az AfD bekerülésével az eddigi öt helyett hét párt szerez képviseletet a Bundestagban.
Az ukrán elnök szerdán a kárpátaljai kistérségek (területi közösségek) és járások vezetőivel folytatott megbeszélésen kijelentette, hogy olyan kétoldalú dokumentum készül Ukrajna és Magyarország között.
Akciócsoport jön létre, amely megvizsgálja, mire van szükség egy olyan logisztikai központ kialakításához a spanyolországi Castellon tartományban, amely támogatást nyújthat az ott élő román állampolgároknak. Nőtt a természeti csapás áldozatainak száma.
Bezár Európa utolsó, Vlagyimir Iljics Leninnek szentelt múzeuma a finnországi Tamperében.
Az eddigi információk szerint nincsenek román állampolgárok a spanyolországi árvizek halálos áldozatai között; 22 román állampolgárt eltűntként tartanak nyilván – nyilatkozta csütörtökön Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A múlt hétvégi vitatott georgiai parlamenti választásokon leadott szavazatok részleges újraszámlálása megerősítette a kormánypárt győzelmét – közölte a választási bizottság csütörtökön az AFP francia hírügynökséggel.
Lezárják az orosz ostrom által fenyegetett donyecki Pokrovszk városának egyes részeit a védelmi előkészületek miatt – mondta Szerhij Dobrjak, a pokrovszki katonai közigazgatás vezetője a Szuszpilne közszolgálati médiumnak szerdán.
Az Egyesült Államok megpróbál „diplomáciai megoldást találni minden érintett féllel” – mondta Matthew Miller külügyminisztériumi szóvivő szerdán az Egyesült Államok és Izrael Libanonról folytatott tárgyalásait megelőzően.
A madridi kormány szerda esti tájékoztatása szerint 95-re emelkedett az özönvízszerű esőzések következtében kialakult áradások halálos áldozatainak száma Spanyolországban. A román külügy is közölte a potenciális román áldozatok számát.
Bizalmas volt Kijev és a Fehér Ház között az a sajtóban megjelent információ, hogy Ukrajna Tomahawk rakétákat is kérne az Egyesült Államoktól – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán.
Legkevesebb 63 halálos áldozata van az özönvízszerű esőzések következtében kialakult áradásoknak Spanyolországban – közölték a hatóságok szerdán. Médiajelentések szerint a katasztrófa során több román állampolgár is életét vesztette.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!