Fotó: MTI
Orbán Viktor szerint „álomgyilkosság" történt a budapesti olimpiai pályázat ügyében. A miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában úgy fogalmazott: azért kellett a pályázat visszavonását javasolni, hogy megmentsék Magyarországot a szégyentől.
2017. február 24., 09:592017. február 24., 09:59
2017. február 24., 15:072017. február 24., 15:07
„A népszavazás egy magyar ügy, de az olimpiát nem Magyarországon kell megnyerni, hanem a Nemzetközi Olimpiai Bizottság előtt. Itthon még a referendumot akár meg is lehet nyerni, de akkor is csak legfeljebb többség lesz, az olimpia elnyeréséhez viszont nemzetközi szinten nem többség, hanem egység kell\" – fejtette ki a kormányfő, hozzátéve, hogy ezért is nem rendeznek népszavazást Párizsban és Los Angelesben, a 2024-es játékokra pályázó másik két városban.
Megjegyezte, a nyári olimpiák történetében nincs példa arra, hogy olyan város kapta volna meg a rendezés jogát, ahol népszavazás volt. Szerinte az olimpiarendezésről szóló döntésen a népszavazásos „vitából odaérkező\" budapesti olimpiai pályázatot „ronggyá verték volna\", kérdés, hogy kapott volna-e egyetlen voksot is, és ennek a veszélynek, „lejáratódásnak\" nem lehetett kitenni az országot.
„Vérzik az ember szíve\" – folytatta –, mert sok magyarnak volt ez a régi álma, és most „itt történt egy álomgyilkosság\". „Van egy politikai szervezet, amelyik nem is titkolta el, hogy őt nem az olimpia érdekli igazából, hanem párttá akar alakulni, és be akar lépni a politikai élet színpadára, és ezért nem drágállotta azt sem, hogy álomgyilkossá váljon\" – fogalmazott Orbán Viktor.
Az olimpia elleni népszavazáshoz aláírást gyűjtő Momentum Mozgalmat egy új SZDSZ-nek minősítette. „Azt is tudjuk, mi következik, mert ezt is átéltük már: kis lökdösődés az MSZP-vel, aztán MSZP-SZDSZ-koalíció, erre kell felkészülnünk\" – mondta. Arra a kérdésre, hogy szerinte az ő politikai pályafutásában lesz-e Magyarországon olimpia, a miniszterelnök azt felelte: a modern orvostudomány állása szerint az emberi élet határai kitolódnak, tehát „jó esélyem van erre\".
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán több NATO-tagállam vezetőjével egyeztet Ukrajna támogatásának fenntartásáról és légvédelmi eszközök átadásáról – erősítette meg az Észak-atlanti Szerződés Szervezete az MTI-nek hétfőn.
Bár az európai uniós tagállamok belügyminiszterei több éves huzavona után csütörtökön végre jóváhagyták, hogy Románia és Bulgária a schengeni övezet teljes jogú tagjává váljon, Nyugat-Európában nem mindenki örül a hírnek.
„Több száz” észak-koreai katona harcol az orosz csapatok mellett a Kurszki területen – jelentette ki Ukrajna amerikai nagykövete, Okszana Markarova a CBS Newsnak adott vasárnapi interjújában.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap közölte, hogy „nagyon szívélyes” telefonbeszélgetést folytatott Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel.
A francia rendőrség őrizetbe vett egy férfit és tűzfegyvereket foglalt le, miután előzőleg szombaton öt embert agyonlőttek az észak-franciaországi Dunkerque közelében.
Békét kívánt Közel-Kelet egészének Ferenc pápa a korzikai Ajaccio székesegyházában mondott beszédében vasárnap.
A szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetője, George Simion is jelen volt az Olasz Testvérek (Fratelli d'Italia) párt által Rómában szervezett Atreju kongresszuson.
Izraeli bezárja dublini nagykövetségét. „Írország kormányának szélsőségesen Izrael-ellenes politikája” miatt, ugyanakkor megkezdi új követségének előkészítését Moldovában – jelentette be vasárnap Gideon Szaár izraeli külügyminiszter.
Az amerikai választók több mint fele „reményteljesként” írja le a Trump-adminisztráció hivatalba lépéséhez fűződő érzéseit, miközben a választók csaknem fele „félelmet” érez – derül ki egy friss közvélemény-kutatásából.
A Kurszki területen az orosz erők oldalán harcoló észak-koreai csapatok támadásban megölték egy orosz egység nyolc tagját – állította az ukrán katonai hírszerzés (GUR) szombaton.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!