Kemény harcok. Az ukrán hadseregnek egyre több észak-koreai katonával kell szembenéznie kijevi illetékesek szerint
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
„Több száz” észak-koreai katona harcol az orosz csapatok mellett a Kurszki területen – jelentette ki Ukrajna amerikai nagykövete, Okszana Markarova a CBS Newsnak adott vasárnapi interjújában.
2024. december 16., 09:372024. december 16., 09:37
„Már több száz (észak-koreai katonát) láttunk a csatatéren, és (Ukrajna) sikeresen harcol ellenük, miközben az oroszokkal küzdünk” – mondta Markarova a CBS Newsnak. „Most csak a Kurszki területen látjuk őket, és a bátor védőink nemcsak megölni tudtak közülük sokat, hanem meg is tudták tartani a pozíciókat” – tette hozzá.
Markarova nyilatkozata közvetlenül Volodimir Zelenszkij elnök szombaton tett bejelentése után érkezett, miszerint „jelentős számú” észak-koreai katona kezdett el az orosz erők oldalán harcolni a Kurszki területen zajló rohamműveletekben.
„Már vannak előzetes adataink arról, hogy az oroszok észak-koreai katonákat kezdtek el bevetni a támadásokban – jelentős számban” – mondta Zelenszkij egy videóbeszédben.
A Kurszki területen az orosz erők oldalán harcoló észak-koreai csapatok támadásban megölték egy orosz egység nyolc tagját – állította az ukrán katonai hírszerzés (GUR) szombaton.
Ukrán és nyugati tisztségviselők 2024 őszén arra figyelmeztettek, hogy több mint 10 000 észak-koreai katona gyűlt össze a Kurszki területen, készen arra, hogy segítse Oroszországot abban a kísérletében, hogy kiszorítsa az ukrán erőket a térségből.
Az első összecsapásokat észak-koreai és ukrán csapatok között a Kurszki területen november elején jelentették. Zelenszkij december 1-jén arról számolt be, hogy már észak-koreai katonák is meghaltak Oroszország oldalán harcolva, de számadatokat nem közölt.
Az ukrán erők augusztusban meglepetésszerű offenzívát indítottak a Kurszki területen. Oroszország szeptemberben ellentámadásba lendült, és a jelentések szerint visszavette az eredetileg Ukrajna által elfoglalt terület 40 százalékát.
A CBS Newsnak adott interjúja során Markarova több katonai segítségre szólított fel, mivel Phenjan és Moszkva kapcsolata tovább erősödik.
„Az ukránok még mindig képesek megvédeni a saját országunkat. A katonai támogatást kérjük” – mondta Markarova. „Még mindig a tüzérség, a fegyverek és a légvédelem kérdése a legfontosabb, és minél többel rendelkezünk, annál hatékonyabban tudunk védekezni” – jegyezte meg.
Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e a karácsonyi tűzszünet a harctéren, Markarova azt válaszolta, hogy „ha Oroszország komolyan le akarja állítani (a háborút), akkor bármikor leállíthatja”.
Moszkva veszteségei a harctéren tovább nőnek, a jelentések szerint az elmúlt hónapokban naponta jóval több mint ezer katonát veszítettek.
Már vannak bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy Oroszország megkezdte az Észak-Koreából átvezényelt katonák bevetését az ukrán erők elleni támadásokban – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton a Telegramon.
Eközben
„Amikor a békéről van szó, úgy vélem, hogy meg kell őrizni a realizmust. Ma valószínűleg egyetlen józan gondolkodású ember sem hiszi Európában, hogy a béke megvalósítható Ukrajna részleges területi veszteségei nélkül” – mondta Pellegrini.
Pellegrini megjegyzései Donald Trump megválasztott amerikai elnök januári beiktatása előtt hangzottak el, aki megfogadta, hogy tárgyalóasztalhoz ülteti Ukrajnát és Oroszországot a béketárgyalások érdekében.
Pellegrini szövetségese Robert Fico miniszterelnöknek, aki éles hangon bírálta az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt és az Oroszország elleni szankciókat.
A németországi választások eredményei nemcsak az európai nagyhatalmat, hanem az egész kontinens, így Románia számára is jelentős következményekkel járhatnak – véli Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének igazgatója.
A magyarellenes megnyilvánulásokkal szembeni határozott fellépésre kérte a román hatóságokat Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár pénteken.
Meghalt a március közepén történt északmacedón diszkótűz hatvanadik áldozata, a diszkó menedzsere – közölte a Vesti.mk szkopjei hírportál pénteken. Alekszandar Karadakoszkit a baleset óta Litvániában ápolták.
Több százezer gázai lakos hagyta el otthonát menedéket keresve csütörtökön a háború egyik legnagyobb tömeges kitelepítése során, miközben az izraeli erők előrenyomultak Rafah városának romjai felé, amely része a nemrég bejelentett „biztonsági övezetnek”.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök csütörtökön grönlandi látogatása során az Egyesült Államokkal való fokozott sarkvidéki védelmi együttműködésre szólított fel, és határozottan elutasította az Egyesült Államok azon törekvését, hogy annektálja a félig autonóm dán területet.
Az Egyesült Államok és Oroszország „jelentős előrelépést” tett az ukrajnai háborúban a tűzszünet felé – közölte Kirill Dmitrijev, a Kreml tárgyalója csütörtökön, miután a Fehér Házban megbeszélést folytatott amerikai tisztségviselőkkel.
Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.
Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.
Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.
szóljon hozzá!