Kemény harcok. Az ukrán hadseregnek egyre több észak-koreai katonával kell szembenéznie kijevi illetékesek szerint
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
„Több száz” észak-koreai katona harcol az orosz csapatok mellett a Kurszki területen – jelentette ki Ukrajna amerikai nagykövete, Okszana Markarova a CBS Newsnak adott vasárnapi interjújában.
2024. december 16., 09:372024. december 16., 09:37
„Már több száz (észak-koreai katonát) láttunk a csatatéren, és (Ukrajna) sikeresen harcol ellenük, miközben az oroszokkal küzdünk” – mondta Markarova a CBS Newsnak. „Most csak a Kurszki területen látjuk őket, és a bátor védőink nemcsak megölni tudtak közülük sokat, hanem meg is tudták tartani a pozíciókat” – tette hozzá.
Markarova nyilatkozata közvetlenül Volodimir Zelenszkij elnök szombaton tett bejelentése után érkezett, miszerint „jelentős számú” észak-koreai katona kezdett el az orosz erők oldalán harcolni a Kurszki területen zajló rohamműveletekben.
„Már vannak előzetes adataink arról, hogy az oroszok észak-koreai katonákat kezdtek el bevetni a támadásokban – jelentős számban” – mondta Zelenszkij egy videóbeszédben.
A Kurszki területen az orosz erők oldalán harcoló észak-koreai csapatok támadásban megölték egy orosz egység nyolc tagját – állította az ukrán katonai hírszerzés (GUR) szombaton.
Ukrán és nyugati tisztségviselők 2024 őszén arra figyelmeztettek, hogy több mint 10 000 észak-koreai katona gyűlt össze a Kurszki területen, készen arra, hogy segítse Oroszországot abban a kísérletében, hogy kiszorítsa az ukrán erőket a térségből.
Az első összecsapásokat észak-koreai és ukrán csapatok között a Kurszki területen november elején jelentették. Zelenszkij december 1-jén arról számolt be, hogy már észak-koreai katonák is meghaltak Oroszország oldalán harcolva, de számadatokat nem közölt.
Az ukrán erők augusztusban meglepetésszerű offenzívát indítottak a Kurszki területen. Oroszország szeptemberben ellentámadásba lendült, és a jelentések szerint visszavette az eredetileg Ukrajna által elfoglalt terület 40 százalékát.
A CBS Newsnak adott interjúja során Markarova több katonai segítségre szólított fel, mivel Phenjan és Moszkva kapcsolata tovább erősödik.
„Az ukránok még mindig képesek megvédeni a saját országunkat. A katonai támogatást kérjük” – mondta Markarova. „Még mindig a tüzérség, a fegyverek és a légvédelem kérdése a legfontosabb, és minél többel rendelkezünk, annál hatékonyabban tudunk védekezni” – jegyezte meg.
Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e a karácsonyi tűzszünet a harctéren, Markarova azt válaszolta, hogy „ha Oroszország komolyan le akarja állítani (a háborút), akkor bármikor leállíthatja”.
Moszkva veszteségei a harctéren tovább nőnek, a jelentések szerint az elmúlt hónapokban naponta jóval több mint ezer katonát veszítettek.
Már vannak bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy Oroszország megkezdte az Észak-Koreából átvezényelt katonák bevetését az ukrán erők elleni támadásokban – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton a Telegramon.
Eközben
„Amikor a békéről van szó, úgy vélem, hogy meg kell őrizni a realizmust. Ma valószínűleg egyetlen józan gondolkodású ember sem hiszi Európában, hogy a béke megvalósítható Ukrajna részleges területi veszteségei nélkül” – mondta Pellegrini.
Pellegrini megjegyzései Donald Trump megválasztott amerikai elnök januári beiktatása előtt hangzottak el, aki megfogadta, hogy tárgyalóasztalhoz ülteti Ukrajnát és Oroszországot a béketárgyalások érdekében.
Pellegrini szövetségese Robert Fico miniszterelnöknek, aki éles hangon bírálta az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt és az Oroszország elleni szankciókat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 7,7-es erősségű földrengés rázta meg Mianmart, épületek omlottak össze, a friss mérleg szerint pedig három személy életét vesztette, és 90 embert még keresnek.
Különböző segélyszervezetek több mint egy tucat munkatársa halt meg vagy tűnt el az elmúlt napokban Gázában, miután Izrael a kéthónapos tűzszünet összeomlását követően újra katonai támadást indított a palesztin enklávé ellen.
Brüsszel háborúra készül, de nem fenyeget háború, és Magyarország a béke oldalán marad – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Egy amerikai bíró csütörtökön elrendelte, hogy Donald Trump elnök kormánya őrizze meg a Signal üzenetküldő alkalmazáson küldött üzeneteket, amelyekben a jemeni húszik elleni támadási terveket vitatták meg.
Egy héten belül immár harmadszor üzent közösségi oldalán a román állampolgároknak az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azt javasolta, hogy Ukrajnát helyezzék egyfajta ideiglenes közigazgatás alá, hogy lehetővé tegyék az új választások megtartását és a háború rendezését célzó kulcsfontosságú megállapodások aláírását.
Románia nem fog katonákat küldeni Ukrajnába, de békemegállapodás esetén az ország a kijelölt békefenntartó erők szállítási csomópontja lehet – jelentette be csütörtökön Párizsban az ügyvivő román államfő.
Legalább hat ember meghalt és kilenc megsérült, miután csütörtök reggel elsüllyedt egy turistákat szállító tengeralattjáró az egyiptomi Vörös-tenger partján fekbő Gurdaka (angolosan Hurghada) város partjainál – közölték helyi források a BBC-vel.
Házkutatást tartottak szerdán egy házban és egy üzlethelyiségben a hollandiai Heerhugowaardban, ahol letartóztatták az asseni Drents múzeum kirablásának gyanúsítottjait a romániai dák műkincsek ellopása ügyében indított nyomozás részekén.
Valerij Zalujnyij, az ukrán fegyveres erők korábbi főparancsnoka, Ukrajna jelenlegi Nagy-Britanniába delegált nagykövete azt állította: Románia arra kérte őt, hogy ne beszéljen a román területen lezuhant orosz drónok lelövéséről.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!