Barátságos beszélgetés. Netanjahu szerint Izrael győzelmének szükségességérőé beszélt Trumppal
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap közölte, hogy „nagyon szívélyes” telefonbeszélgetést folytatott Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel, amelynek során arról beszéltek, hogy Izraelnek győznie kell a Hamász elleni gázai háborúban, valamint Szíriával kapcsolatos álláspontjáról.
2024. december 16., 08:372024. december 16., 08:37
Az izraeli államfő egy videonyilatkozatban közölte, hogy a szombat esti telefonbeszélgetés során számos témát megvitatott Trumppal, köztük Izrael elkötelezettségét a libanoni székhelyű Hezbollah újrafegyverkezésének megakadályozása mellett, valamint Izrael konfliktusát a Hamásszal, amely során közel 45 ezer palesztin halt meg az ostromlott Gázai övezetben.
A vezetők arról is beszéltek, hogy haza kell hozni a Gázában maradt túszokat – mondta Netanjahu.
„Mindezt tegnap este ismét megvitattam barátommal, a megválasztott amerikai elnökkel, Donald Trumppal” – mondta Netanjahu.
– tette hozzá a CNN szerint.
A Hamász és más csoportok vélhetően még mindig száz túszt tartanak fogva Gázában, köztük hét amerikait. Négy kivételével a túszok mindegyike a Hamász 2023. október 7-i, Izrael elleni támadása során került fogságba.
Netanjahu azt mondta, hogy Izrael továbbra is „fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy hazahozzuk túszainkat, az élőket és a halottakat egyaránt. És hozzáteszem, minél kevesebbet beszélünk róla, annál jobb, és így Isten segítségével sikerrel járunk”.
Szíriával kapcsolatban, ahol a múlt hétvégén egy lázadó koalíció megdöntötte Bassár el-Aszad elnök rezsimjét, miután villámgyorsan végigvonult az országon,
Legutóbbi megjegyzései azután hangzottak el, hogy Aszad bukását követően az izraeli erők átvették az ellenőrzést egy régóta fennálló ütközőzóna felett, amely évtizedek óta elválasztotta az izraeli és a szíriai erőket – ezt a lépést a Szíriát most irányító lázadók és az ország néhány szomszédja bírálta.
Izraeli tisztségviselők szerint az intézkedés ideiglenes, Netanjahu pedig korábban hangsúlyozta, hogy Izraelnek „nem áll szándékában” beavatkozni Szíria belügyeibe.
Vasárnapi nyilatkozatában azonban az izraeli vezető megjegyezte, hogy
„Ez egy folyamatos teszt Izrael számára, teljesítenünk kell – és teljesíteni is fogjuk. A Hezbollahnak és Iránnak egyértelműen azt mondom – hogy megakadályozzuk, hogy kárt okozzatok nekünk, továbbra is fellépünk ellenetek, amennyire csak szükséges, minden téren és bármikor” – mondta.
Izrael novemberben tűzszüneti megállapodást kötött a Hezbollahhal, miután a 13 hónapig tartó konfliktus nagyrészt Izrael és Libanon határa mentén zajlott, és Izrael számos magas rangú Hezbollah-parancsnokot megölt. A folyamatos, egymás elleni támadások nehezítették a megállapodást.
Az izraeli kormány vasárnap jóváhagyta a Golán-fennsíkon lévő izraeli települések bővítésének tervét, melynek célja a Golán-fennsíkon élő izraeli lakosság megduplázása.
„A Golán-fennsík megerősítése Izraelt erősíti, és ez jelenleg különösen fontos. Továbbra is ragaszkodunk hozzá, hogy felvirágoztassuk és megtelepedjünk rajta” – közölte Benjámin Netanjahu a döntésről.
Bassár al-Aszad bukása után Izrael elfoglalta a demarkációs vonalon kialakított ütközőzóna térségét, amely az 1974-es tűzszüneti megállapodás értelmében az ENSZ felügyelete alatt állt.
A mintegy hatvan kilométer hosszú és huszonöt kilométer széles terület stratégiai jelentőségű, mert elfoglalásáig, 1967-ig erről a magasabban fekvő vidékről rendszeresen lőtték a szíriai erők az alacsonyabban fekvő izraeli falvakat, kibucokat és mosávokat.
Ezen települések kérésére foglalta el az izraeli hadsereg a szóban forgó területet az 1967-es hatnapos háború utolsó napjaiban, majd 1981-ben az izraeli parlament, a kneszet megszavazta annektálását, s az el nem menekült drúz nemzetiségű lakosságnak felajánlották az izraeli állampolgárságot.
Donald Trump volt és jövendő amerikai elnök 2019 márciusában hivatalosan is elismerte Izrael területének a Golán-fennsíkot, s ezt a döntését Joe Biden sem változtatta meg.
Izrael kormányai az elmúlt évtizedekben ösztönözték és népszerűsítették az izraeli lakosságot, hogy költözzön a Golán-fennsíkra, azonban a gazdasági központoktól fennálló távolsága miatt ezek a kísérletek rendre kudarcot vallottak.
A Golán-fennsíknak jelentős mértékben az idegenforgalmon alapuló gazdasági helyzete azonban a tavaly október 7-én kitört háború nyomán sokat romlott, mert szinte teljesen megszűnt mind a nemzetközi, mind a belföldi turizmus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az a magyar–ukrán kettős állampolgár, akit Ukrajnában a napokban kényszersorozás közben agyonvertek, egy közülünk, ezt komolyan kell venni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.
Izraeli légicsapás ért palesztinokat egy gázai egészségügyi központ közelében csütörtökön, tíz gyermek és hat felnőtt meghalt – közölték a helyi egészségügyi hatóságok, miközben a tűzszüneti tárgyalások elhúzódnak, és nem várható azonnali megállapodás.
A romániai mezőgazdasági termelők támogatása együtt jár az Ukrajnának nyújtott támogatással – közölte a román külügyminisztérium az ukrajnai mezőgazdasági termékek európai uniós importja kapcsán.
Donald Trump elnök csütörtökön az NBC-nek azt mondta, hogy megállapodást kötött a NATO-val arról, hogy az Egyesült Államok a szövetségen keresztül fegyvereket küld Ukrajnának, és hogy a NATO „száz százalékban” fizetni fogja ezeket a fegyvereket.
Nem bántalmazástól bekövetkezett tüdőembólia okozta az ukrán hadseregben szolgált Sebestyén József kárpátaljai magyar férfi halálát – közölte az ukrán szárazföldi erők parancsnoksága csütörtökön a hivatalos Facebook-oldalán.
Az Európai Bizottság egyenlőségért felelős biztosának őshonos kisebbségek ügyében tapasztalható tétlenségét bírálta, illetve a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés kapcsán a jogalkotás megindítását sürgette Vincze Loránt.
Bírálja Romániát az elnökválasztás körüli botrányok miatt egy, az Egyesült Államok külügyminisztériumának honlapján olvasható elemzés, amely ugyanakkor Magyarországhoz empatikusan viszonyul.
Elutasította a Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön.
Orbán Viktor miniszterelnök részvétét fejezte ki, a magyar külügyminisztérium pedig bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét, miután ukrán toborzótisztek kényszersorozás közben megvertek egy magyar férfit Kárpátalján, aki később belehalt sérüléseibe.
Nagy-Britannia és Franciaország megteremti annak lehetőségét, hogy szükség esetén összehangolt módon alkalmazhassa önálló nukleáris elrettentő erejét – áll a két kormány csütörtökön ismertetett új nukleáris együttműködési deklarációjában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!