Barátságos beszélgetés. Netanjahu szerint Izrael győzelmének szükségességérőé beszélt Trumppal
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap közölte, hogy „nagyon szívélyes” telefonbeszélgetést folytatott Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel, amelynek során arról beszéltek, hogy Izraelnek győznie kell a Hamász elleni gázai háborúban, valamint Szíriával kapcsolatos álláspontjáról.
2024. december 16., 08:372024. december 16., 08:37
Az izraeli államfő egy videonyilatkozatban közölte, hogy a szombat esti telefonbeszélgetés során számos témát megvitatott Trumppal, köztük Izrael elkötelezettségét a libanoni székhelyű Hezbollah újrafegyverkezésének megakadályozása mellett, valamint Izrael konfliktusát a Hamásszal, amely során közel 45 ezer palesztin halt meg az ostromlott Gázai övezetben.
A vezetők arról is beszéltek, hogy haza kell hozni a Gázában maradt túszokat – mondta Netanjahu.
„Mindezt tegnap este ismét megvitattam barátommal, a megválasztott amerikai elnökkel, Donald Trumppal” – mondta Netanjahu.
– tette hozzá a CNN szerint.
A Hamász és más csoportok vélhetően még mindig száz túszt tartanak fogva Gázában, köztük hét amerikait. Négy kivételével a túszok mindegyike a Hamász 2023. október 7-i, Izrael elleni támadása során került fogságba.
Netanjahu azt mondta, hogy Izrael továbbra is „fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy hazahozzuk túszainkat, az élőket és a halottakat egyaránt. És hozzáteszem, minél kevesebbet beszélünk róla, annál jobb, és így Isten segítségével sikerrel járunk”.
Szíriával kapcsolatban, ahol a múlt hétvégén egy lázadó koalíció megdöntötte Bassár el-Aszad elnök rezsimjét, miután villámgyorsan végigvonult az országon,
Legutóbbi megjegyzései azután hangzottak el, hogy Aszad bukását követően az izraeli erők átvették az ellenőrzést egy régóta fennálló ütközőzóna felett, amely évtizedek óta elválasztotta az izraeli és a szíriai erőket – ezt a lépést a Szíriát most irányító lázadók és az ország néhány szomszédja bírálta.
Izraeli tisztségviselők szerint az intézkedés ideiglenes, Netanjahu pedig korábban hangsúlyozta, hogy Izraelnek „nem áll szándékában” beavatkozni Szíria belügyeibe.
Vasárnapi nyilatkozatában azonban az izraeli vezető megjegyezte, hogy
„Ez egy folyamatos teszt Izrael számára, teljesítenünk kell – és teljesíteni is fogjuk. A Hezbollahnak és Iránnak egyértelműen azt mondom – hogy megakadályozzuk, hogy kárt okozzatok nekünk, továbbra is fellépünk ellenetek, amennyire csak szükséges, minden téren és bármikor” – mondta.
Izrael novemberben tűzszüneti megállapodást kötött a Hezbollahhal, miután a 13 hónapig tartó konfliktus nagyrészt Izrael és Libanon határa mentén zajlott, és Izrael számos magas rangú Hezbollah-parancsnokot megölt. A folyamatos, egymás elleni támadások nehezítették a megállapodást.
Az izraeli kormány vasárnap jóváhagyta a Golán-fennsíkon lévő izraeli települések bővítésének tervét, melynek célja a Golán-fennsíkon élő izraeli lakosság megduplázása.
„A Golán-fennsík megerősítése Izraelt erősíti, és ez jelenleg különösen fontos. Továbbra is ragaszkodunk hozzá, hogy felvirágoztassuk és megtelepedjünk rajta” – közölte Benjámin Netanjahu a döntésről.
Bassár al-Aszad bukása után Izrael elfoglalta a demarkációs vonalon kialakított ütközőzóna térségét, amely az 1974-es tűzszüneti megállapodás értelmében az ENSZ felügyelete alatt állt.
A mintegy hatvan kilométer hosszú és huszonöt kilométer széles terület stratégiai jelentőségű, mert elfoglalásáig, 1967-ig erről a magasabban fekvő vidékről rendszeresen lőtték a szíriai erők az alacsonyabban fekvő izraeli falvakat, kibucokat és mosávokat.
Ezen települések kérésére foglalta el az izraeli hadsereg a szóban forgó területet az 1967-es hatnapos háború utolsó napjaiban, majd 1981-ben az izraeli parlament, a kneszet megszavazta annektálását, s az el nem menekült drúz nemzetiségű lakosságnak felajánlották az izraeli állampolgárságot.
Donald Trump volt és jövendő amerikai elnök 2019 márciusában hivatalosan is elismerte Izrael területének a Golán-fennsíkot, s ezt a döntését Joe Biden sem változtatta meg.
Izrael kormányai az elmúlt évtizedekben ösztönözték és népszerűsítették az izraeli lakosságot, hogy költözzön a Golán-fennsíkra, azonban a gazdasági központoktól fennálló távolsága miatt ezek a kísérletek rendre kudarcot vallottak.
A Golán-fennsíknak jelentős mértékben az idegenforgalmon alapuló gazdasági helyzete azonban a tavaly október 7-én kitört háború nyomán sokat romlott, mert szinte teljesen megszűnt mind a nemzetközi, mind a belföldi turizmus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Moszkva és Kijev befejezte az ezer-ezer fős fogolycserét, további 303 katona tért vissza Oroszországba, illetve Ukrajnába – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.
Romániát hagyta el a legtöbb lakos az elmúlt 20 évben az Unió tagállamai közül – derül ki az Eurostat statisztikai hivatal Európa népessége – 2025-ös kiadás című kutatásából, mely számos más érdekességre, ugyanakkor szomorú adatokra is rávilágít.
Késes támadás történt a hamburgi pályaudvaron péntek este 18 óra után – írja a Bild. A merényletben legalább tizenketten megsérültek, ebből hárman életveszélyes állapotban vannak.
Ukrajna és Oroszország végrehajtotta az ezer-ezer fős fogolycsere-megállapodás első szakaszát, amelynek keretében 390 ukrán fogoly tért haza – számolt be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Konstanca lehet az egyik első célpont egy, a NATO elleni orosz támadás esetén – vélekedik Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, a NATO európai erőinek korábbi főparancsnoka.
Lesz következő fordulója Oroszország és Ukrajna tárgyalásainak, de irreális, hogy ezt a Vatikánban tartsák meg, a találkozó idejéről és helyszínéről még nem döntöttek – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő azzal vádolta meg csütörtök este Franciaországot, Nagy-Britanniát és Kanadát, hogy arra bátorítja a Hamász „tömeggyilkosait”, hogy vég nélkül harcoljanak.
Ukrajnának fel kellene adnia minden olyan elképzelést, hogy visszaállítsa a Szovjetunió 1991-es összeomlása nyomán létrejött, vagy akár a 2022-es nagyszabású orosz invázió előtti származó határokat – mondta csütörtökön Valerij Zaluzsnij.
Az amerikai kormányzat megvonja a Harvard Egyetem jogát a külföldi diákok fogadására részben „terroristapártoló” tevékenység miatt – közölte a belbiztonsági minisztérium csütörtökön.
Az orosz elnök ütközőövezet létrehozásáról döntött csütörtökön Oroszország és Ukrajna határa mentén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!