A észak-erdélyi sztráda is meghosszabbodik jövőre a romániai autópálya-fejlesztések során
Fotó: Haáz Vince
Soha nem látott mértékben bővülhet 2025-ben a romániai autópálya-hálózat, hiszen a tervek szerint az új évben több mint 200, de akár több mint 300 kilométernyi sztráda- és autóútszakaszt is átadhatnak. Miközben az idei „rekordtermésből” igen kevés jutott Erdélynek és a Partiumnak, 2025-ben magyarlakta vidékek is bőven hasznot húzhatnak a romániai autópálya-fejlesztésekből.
2024. december 31., 18:152024. december 31., 18:15
Amint arról beszámoltunk, nemrég csaknem 130 kilométeresre nőtt az idén megnyitott új romániai autópálya-autóúthossz, aztán a 144 kilométert is elérte, év vége előtt pedig további több mint 50 kilométerrel bővült az aszfaltháló. Így rég nem látott hosszúságú új autópálya- és autóút-hálózatot használhatott a Mikulás 2024-ben Romániában, ha netalántán ezt a közlekedési módot választotta, az angyal pedig már az évente átadott kilométerszámok tekintetében rekordot jelentő hosszon száguldozhatott, ha sztrádán-gyorsforgalmin érkezett.
A 2024-es teljesítmény rekordot jelent, hiszen az egy évben átadott pályakilométereket tekintve eddig 2012-ben és 2013-ban volt a legtöbb, csaknem 120 km megépített sztráda (ugyanakkor 2012-ben összesen 144-et nyitottak meg). Viszont a termést is bőven felülmúlhatja a 2025-ben átadandó hossz – persze ha minden terv szerint halad, ami azért finoman szólva nem mindig sikerül Romániában. Az viszont tény, hogy zajlik a sztrádaépítés Erdélyben.
A 130km.ro szakportál összesítése szerint 2025-ben kell átadni Kolozs megyében a Magyarnádas és Nádasszentmihály között épülő mintegy 17 kilométeres szakaszt, az utóbbi falutól a Szilágy megyei Magyarzsomborig húzódó 13 kilométert, illetve az onnan Vaskapuig folytatódó újabb 13 kilométeres részt. Eközben 2025-ben Bihar megyében is át kell adni a Berettyószéplak és Bisztraterebes közötti mintegy 26 kilométert.
Ugyanakkor autóutat is átadnak Erdélyben: az észak-erdélyi autópályát a DN1-es főúttal Tordatúr közelében összekötő Kolozs megyei gyorsforgalmit. Bár a mintegy öt kilométer hosszú DEx4-esről (mely révén többek között elkerülhető Torda) egy ideig azt állították, idő előtt, még idén elkészülhet, hamar kiderült, hogy a februári határidőt is nehéz lesz tartani, sőt a tavaszból akár nyár is lehet – de elkészül.
Ahhoz képest, hogy idén egyetlen erdélyi-partiumi megvalósításként csak 13 kilométernyi gyorsforgalmi utat adtak át Nagyvárad és az észak-erdélyi autópálya (A3) között, a DEx16-os autóutat, az új évben várható regionális termés nagyon jónak mondható, főleg annak ismeretében, hogy a közelmúltban több olyan év volt, amikor összesen nem adtak át ennyi új sztrádakilométert. Viszont a magyarlakta régió így is elmarad a Kárpátokon túl várható 2025-ös sztrádadömpinghez képest:
Ugyanakkor autóutak terén a tordatúri gyorsforgalmi mellett elkészülhet 12,3 kilométer a Brăila és Galac között húzódó DEx6-osból is. Mint ismeretes,
A jelentős előrelépések javarészt az európai uniós forrásoknak köszönhetők: 2007 és 2027 között mintegy 20 milliárd eurót költhet Románia szállításügyi fejlesztésekre.
Így 2030-ra Románia autópálya-hálózata – mely jelenleg mintegy 1200 kilométert tesz ki – megközelítheti a 2500 kilométert. Azonban az ország így is elmarad sztrádák tekintetében számos uniós országtól. Miközben az éllovas Spanyolország 16 ezer, Németország 13 ezer, Franciaország mintegy 12 ezer kilométeres autópálya-hálózatnak örvend, Magyarországon a sztrádák hossza körülbelül 1900 kilométer.
Rég nem látott hosszúságú új autópálya- és autóút-hálózatot használhatott a Mikulás idén Romániában, ha netalántán ezt a közlekedési módot választotta, az angyal pedig már rekordot jelentő hosszon száguldozhat.
Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter 2024-es évértékelőjében megállapította, hogy a közlekedési infrastruktúra szempontjából példátlan eredményekkel teli évet zárunk. A tárcavezető rámutatott, hogy 2025-ben több mint 200 kilométert kell megnyitni, Craiovától Konstancáig pedig közvetlenül gyorsforgalmi utakon lehet majd közlekedni.
„2024 egy olyan év, amely példátlan eredményeket hozott Románia közlekedési infrastruktúrája számára: 197 km gyorsforgalmi utat (autópályákat és autóutakat) adtak át a forgalomnak. Ebből 100 km az A7-es autópálya. Szintén első alkalommal biztosítottuk az A7 és az A3 közötti kapcsolatot; összekötöttük az A0 körgyűrűs autópályát az A2-vel; forgalomba helyeztük az elmúlt 35 év első elektromos vonatát – a 189 új szerelvényből álló sorozatból –; a temesvári Traian Vuia nemzetközi repülőtérnek van az első modern schengeni terminálja” – írta a közlekedési miniszter Facebook-bejegyzésében.
Sorin Grindeanu 2025-ben még nagyobb eredményeket vár. „Több mint 200 kilométernyi gyorsforgalmi közutat kell megnyitnunk. Craiova és Konstanca között közvetlen gyorsforgalmi összeköttetés lesz (DEx12-A1-A1-A0-A2). Ugyanez vonatkozik a Bákó–Bukarest-vonalra (A7-A3-A0). Az új elektromos vonatok hamarosan forgalomba állnak” – tette hozzá Grindeanu.
Kedden a Pro Infrastruktúra Egyesület is kiadott egy 2024-re vonatkozó közúti visszatekintést. A civilek szerint a választási nyomás alatt „idén minden bolygó együtt állt”, és több projektet is megvalósítottak.
– összegeztek. Beszámolójuk szerint a pénz szeptemberben elfogyott, és Grindeanu miniszter az őszi költségvetés-korrekcióban csak mintegy 115 millió eurót kapott. A június és október közötti borzasztóan száraz időjárás azt jelentette, hogy az építkezések a nap 24 órájában nyitva voltak, ahol csak akartak. A hatóságok is megérdemelnek itt-ott egy-egy fehér golyót, még ha még mindig túl sok a fekete – írta kedden Facebook-bejegyzésében a Pro Infrastruktúra Egyesület.
A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 3,5 százalékról 3,8 százalékra módosította a 2025 végére vonatkozó inflációs előrejelzését.
Magyarországi sajtóinformációk szerint Kolozsvárra költöztetik a burkolóanyagot gyártó Zalakerámia Zrt. romhányi gyárának gyártósorait, mert a tulajdonosok szerint Romániában kedvezőbb a vállalkozói környezet.
Az idei év folyamán csökkenő pályán marad az éves inflációs ráta, 2026-tól pedig az inflációs célsáv felső határának közelében stabilizálódik – jelentette ki hétfői tájékoztatóján Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke.
Az országos helyreállítási tervben (PNRR) foglalt határidőre, jövő év végére befejezi a román UMB cég a dél-erdélyi autópálya hiányzó szakaszának megépítését – ígéri Ionel Scrioșteanu, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Az ügyfelek február 28-án 12.00 óráig bankolhatnak az OTP Bank Romániánál. A bankkártyák március 1-jén 21.30-ig használhatók – derül ki a Transilvania Bank kommunikációs osztálya által a Krónikához hétfőn eljuttatott közleményből.
A Partiumi Falugazdász Hálózat adatai szerint az észak-erdélyi gazdaszervezet szervezésében idén rekordszámú, mintegy 600 Szatmár, Bihar és Szilágy megyei gazdálkodó látogatta meg Magyarország legnagyobb agrárgép-kiállítását, az AGROmashEXPO rendezvényt.
Az OMV Petrom azt tervezi, hogy a Fekete-tengerből kitermelt gáz egy részét Romániában fogja felhasználni, de a magyarországi keresletre is számítanak – derült ki a cég illetékeseinek beszámolójából.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett előzetes adatai szerint tavaly 0,9 százalékkal nőtt a román gazdaság.
A decemberi 5,14 százalékról januárban 4,95 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A külföldi közvetlentőke-befektetések volumene tavaly Romániában 5,730 milliárd euróra csökkent az előző évi 6,748 milliárd euróról – számolt be csütörtökön a Román Nemzeti Bank.
szóljon hozzá!