A észak-erdélyi sztráda is meghosszabbodik jövőre a romániai autópálya-fejlesztések során
Fotó: Haáz Vince
Soha nem látott mértékben bővülhet 2025-ben a romániai autópálya-hálózat, hiszen a tervek szerint az új évben több mint 200, de akár több mint 300 kilométernyi sztráda- és autóútszakaszt is átadhatnak. Miközben az idei „rekordtermésből” igen kevés jutott Erdélynek és a Partiumnak, 2025-ben magyarlakta vidékek is bőven hasznot húzhatnak a romániai autópálya-fejlesztésekből.
2024. december 31., 18:152024. december 31., 18:15
Amint arról beszámoltunk, nemrég csaknem 130 kilométeresre nőtt az idén megnyitott új romániai autópálya-autóúthossz, aztán a 144 kilométert is elérte, év vége előtt pedig további több mint 50 kilométerrel bővült az aszfaltháló. Így rég nem látott hosszúságú új autópálya- és autóút-hálózatot használhatott a Mikulás 2024-ben Romániában, ha netalántán ezt a közlekedési módot választotta, az angyal pedig már az évente átadott kilométerszámok tekintetében rekordot jelentő hosszon száguldozhatott, ha sztrádán-gyorsforgalmin érkezett.
A 2024-es teljesítmény rekordot jelent, hiszen az egy évben átadott pályakilométereket tekintve eddig 2012-ben és 2013-ban volt a legtöbb, csaknem 120 km megépített sztráda (ugyanakkor 2012-ben összesen 144-et nyitottak meg). Viszont a termést is bőven felülmúlhatja a 2025-ben átadandó hossz – persze ha minden terv szerint halad, ami azért finoman szólva nem mindig sikerül Romániában. Az viszont tény, hogy zajlik a sztrádaépítés Erdélyben.
A 130km.ro szakportál összesítése szerint 2025-ben kell átadni Kolozs megyében a Magyarnádas és Nádasszentmihály között épülő mintegy 17 kilométeres szakaszt, az utóbbi falutól a Szilágy megyei Magyarzsomborig húzódó 13 kilométert, illetve az onnan Vaskapuig folytatódó újabb 13 kilométeres részt. Eközben 2025-ben Bihar megyében is át kell adni a Berettyószéplak és Bisztraterebes közötti mintegy 26 kilométert.
Ugyanakkor autóutat is átadnak Erdélyben: az észak-erdélyi autópályát a DN1-es főúttal Tordatúr közelében összekötő Kolozs megyei gyorsforgalmit. Bár a mintegy öt kilométer hosszú DEx4-esről (mely révén többek között elkerülhető Torda) egy ideig azt állították, idő előtt, még idén elkészülhet, hamar kiderült, hogy a februári határidőt is nehéz lesz tartani, sőt a tavaszból akár nyár is lehet – de elkészül.
Ahhoz képest, hogy idén egyetlen erdélyi-partiumi megvalósításként csak 13 kilométernyi gyorsforgalmi utat adtak át Nagyvárad és az észak-erdélyi autópálya (A3) között, a DEx16-os autóutat, az új évben várható regionális termés nagyon jónak mondható, főleg annak ismeretében, hogy a közelmúltban több olyan év volt, amikor összesen nem adtak át ennyi új sztrádakilométert. Viszont a magyarlakta régió így is elmarad a Kárpátokon túl várható 2025-ös sztrádadömpinghez képest:
Ugyanakkor autóutak terén a tordatúri gyorsforgalmi mellett elkészülhet 12,3 kilométer a Brăila és Galac között húzódó DEx6-osból is. Mint ismeretes,
A jelentős előrelépések javarészt az európai uniós forrásoknak köszönhetők: 2007 és 2027 között mintegy 20 milliárd eurót költhet Románia szállításügyi fejlesztésekre.
Így 2030-ra Románia autópálya-hálózata – mely jelenleg mintegy 1200 kilométert tesz ki – megközelítheti a 2500 kilométert. Azonban az ország így is elmarad sztrádák tekintetében számos uniós országtól. Miközben az éllovas Spanyolország 16 ezer, Németország 13 ezer, Franciaország mintegy 12 ezer kilométeres autópálya-hálózatnak örvend, Magyarországon a sztrádák hossza körülbelül 1900 kilométer.
Rég nem látott hosszúságú új autópálya- és autóút-hálózatot használhatott a Mikulás idén Romániában, ha netalántán ezt a közlekedési módot választotta, az angyal pedig már rekordot jelentő hosszon száguldozhat.
Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter 2024-es évértékelőjében megállapította, hogy a közlekedési infrastruktúra szempontjából példátlan eredményekkel teli évet zárunk. A tárcavezető rámutatott, hogy 2025-ben több mint 200 kilométert kell megnyitni, Craiovától Konstancáig pedig közvetlenül gyorsforgalmi utakon lehet majd közlekedni.
„2024 egy olyan év, amely példátlan eredményeket hozott Románia közlekedési infrastruktúrája számára: 197 km gyorsforgalmi utat (autópályákat és autóutakat) adtak át a forgalomnak. Ebből 100 km az A7-es autópálya. Szintén első alkalommal biztosítottuk az A7 és az A3 közötti kapcsolatot; összekötöttük az A0 körgyűrűs autópályát az A2-vel; forgalomba helyeztük az elmúlt 35 év első elektromos vonatát – a 189 új szerelvényből álló sorozatból –; a temesvári Traian Vuia nemzetközi repülőtérnek van az első modern schengeni terminálja” – írta a közlekedési miniszter Facebook-bejegyzésében.
Sorin Grindeanu 2025-ben még nagyobb eredményeket vár. „Több mint 200 kilométernyi gyorsforgalmi közutat kell megnyitnunk. Craiova és Konstanca között közvetlen gyorsforgalmi összeköttetés lesz (DEx12-A1-A1-A0-A2). Ugyanez vonatkozik a Bákó–Bukarest-vonalra (A7-A3-A0). Az új elektromos vonatok hamarosan forgalomba állnak” – tette hozzá Grindeanu.
Kedden a Pro Infrastruktúra Egyesület is kiadott egy 2024-re vonatkozó közúti visszatekintést. A civilek szerint a választási nyomás alatt „idén minden bolygó együtt állt”, és több projektet is megvalósítottak.
– összegeztek. Beszámolójuk szerint a pénz szeptemberben elfogyott, és Grindeanu miniszter az őszi költségvetés-korrekcióban csak mintegy 115 millió eurót kapott. A június és október közötti borzasztóan száraz időjárás azt jelentette, hogy az építkezések a nap 24 órájában nyitva voltak, ahol csak akartak. A hatóságok is megérdemelnek itt-ott egy-egy fehér golyót, még ha még mindig túl sok a fekete – írta kedden Facebook-bejegyzésében a Pro Infrastruktúra Egyesület.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az idei első félévben Románia 1,25 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 103 200 toe-vel (7,6 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Idén ősztől 20 százalékkal több előlegfizetésben részesülnek az uniós alapokból a 27 tagországban tevékenykedő gazdák, erről az Európai Bizottság döntött.
Románia egyre feljebb kerül az európai üzemanyagárak rangsorában a jövedéki adó és az áfa emelése után, különösen a gázolaj esetében.
Egy nappal azután, hogy a legolcsóbb áramszolgáltató, a Hidroelectrica bejelentette, az ellátási ár emelkedése várható, Románia legnagyobb áramtermelője cáfol, és azt állítja, hogy nem fontolgat semmilyen áremelést.
Huszonnégy óra alatt több mint 600 önéletrajzot töltöttek fel a gazdasági minisztérium honlapjára az állami vállalatoknál vezetői pozíciók iránt érdeklődő szakemberek – közölte pénteken a szaktárca.
A PNRR-be foglalt beruházások egy részének a felfüggesztése gazdaságilag kockázatos és politikailag problematikus, ugyanakkor gyengíti Románia brüsszeli tárgyalási pozícióját – figyelmeztetett pénteken az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!