Leállítaná a pénzügyi kilengéseket: Tánczos Barna kormányülés utáni sajtótájékoztatója
Fotó: Facebook/Tánczos Barna
Románia jövőre nem engedheti meg magának a ,,kilengéseket”, amit belefoglalnak a költségvetésbe, azt tiszteletben kell tartani – szögezte le a hétfői kormányülést követő sajtótájékoztatóján Tánczos Barna.
2024. december 30., 18:202024. december 30., 18:20
2024. december 30., 19:412024. december 30., 19:41
Tánczos Barna pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes a hétfői kormányülést követő nyilatkozatában kifejtette, hogy ki kell javítani az előző kormány túlköltekezését, hogy kiegyensúlyozott, méltányos és fenntartható költségvetése legyen az országnak 2025-ben.
Az RMDSZ azért vállalta a kormányzást és a nehéz döntéseket, hogy visszavigyük a józan észt és a polgárok tiszteletét a döntéshozatalba. Ha nem biztosítottuk volna a kormánytöbbséget, nélkülünk káosz lenne. Éppen ezért a ma elfogadott fiskális-gazdasági intézkedésekről szóló salátarendeletben biztosítottuk, hogy továbbra is ki tudjuk fizetni a jelenlegi szinten a nyugdíjakat, béreket és juttatásokat, miközben lefaragtuk az állami kiadásokat, megszüntetjük a kivételeket és fenntartjuk a beruházások finanszírozását” – jelentette ki az RMDSZ-politikus.
„Jogos elvárása a polgároknak és a magánszektornak az állam karcsúsítása és a kiadások csökkentése. Éppen ezért a rendeletben vállalt intézkedések teljes hatásának 95%-át az állami kiadások csökkentése teszi ki. A költségvetési kiadások 126 milliárd lejes csökkentésével szemben az adóintézkedések becsült hatása a magánszektorra 7,1 milliárd lejes hozzájárulást jelent. A következő év a szolidaritás éve kell legyen, amelyben a gazdaságnak az állami és európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokra kell támaszkodnia, egyensúlyt teremtve a kiadások és bevételek között, stabilizálva az államháztartást” – hangsúlyozta Tánczos Barna.
A sürgősségi rendelet főbb előírásai közé tartozik a köztisztviselők és a közalkalmazottak bérének és bérpótlékainak, valamint az állami nyugdíjaknak a 2024. novemberi szinten való megtartása, a polgármesterek és megyei tanácselnökök speciális nyugdíjának az elhalasztása, az állami intézmények hatékonyabbá tétele és működési kiadásának csökkentése. A magánszektorban megszűnnek az adóügyi kedvezmények az IT-szektorban, az építőiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozóknak, az osztalékadó 10%-os lesz, és csökken a mikrovállalkozásokra vonatkozó adóküszöb.
hosszútávú fejlődését és a költségvetési hiány fenntartható csökkentését abban a nehéz gazdasági helyzetben, amelybe az előző évek felelőtlen döntései kormányozták az országot” – mondta a pénzügyminiszter.
Tánczos Barna azt is hangsúlyozta, nem akarnak még több terhet róni a vállalkozói szférára, ezért igyekeznek úgy felépíteni a 2025-ös költségvetést, hogy ne legyen szükség sem a jövedelemadó, sem az áfa növelésére.
A miniszter hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a 2025-re vállalt költségvetési hiánycélt mindenképpen tartani kell majd. ,,Nem engedhetjük meg magunknak a kilengéseket, semmilyen irányba” – fogalmazott, hozzátéve, ha bizonyos költségekre nincs pénzügyi keret, azt még januárban közölni kell, fel kell vállalni a döntést.
Bár Marcel Ciolacu azt ígérte, hogy nem lesznek adóemelések, az általa vezetett új kormány hétfőn elfogadta azt a megszorító csomagot, amely új adók bevezetése mellett adókedvezményeket töröl el, és befagyasztja a nyugdíjakat és a közalka
Az ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó az eredetileg tervezett 1,5 százalék helyett 1 százalékos lesz – jelentette be a hétfői kormányülést követő sajtótájékoztatóján Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás