Recep Tayyip Erdogan török elnök tavaly „náci maradványnak” nevezte a holland kormányt
A török külügyminisztérium bekérette pénteken Ankarában a holland ügyvivőt, miután a holland parlament népirtásnak ismerte el csütörtökön az örmények ellen az Oszmán Birodalom végnapjaiban elkövetett bűnöket – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.
2018. február 23., 12:412018. február 23., 12:41
2018. február 23., 12:462018. február 23., 12:46
A tárca pénteki közleménye alapján Ankara tiltakozását fejezte ki Erik Westrate-nek és hangsúlyozta: a holland parlamentnek nem kéne magát a bíróság helyébe helyeznie.
A holland parlament alsóháza csütörtökön elsöprő többséggel népirtásnak minősítette az örmény kisebbség ellen az egykori Oszmán Birodalomban elkövetett első világháborús tömegmészárlást. Ugyanakkor Sigrid Kaag holland külügyminiszter kijelentette, hogy a parlamenti döntés ellenére a kormány továbbra sem fogja elismerni az örmény népirtást.
Ömer Celik török EU-ügyi miniszter pénteken újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy a holland parlament döntése nem segíti elő sem a török-holland párbeszédet, sem a török-örmény kapcsolatok normalizálását. Egyúttal leszögezte: a határozat Törökország szempontjából érvénytelen. Történészek szerint az első világháború alatt, 1915 áprilisától mintegy másfél millió örményt gyilkoltak meg az Oszmán Birodalom területén. Ankara túlzónak tartja ezeket a számokat, és tagadja, hogy a gyilkosságokat módszeresen hajtották végre.
Különben Hollandia és Törökország jelenleg nem tart fenn nagyköveti szintű kapcsolatot egymással. A viszony tavaly mérgesedett el, miután Hága nem engedélyezte, hogy török miniszterek az elnöki rendszer mellett kampányoljanak az országban élő törökök körében. Recep Tayyip Erdogan török elnök ezért egyebek mellett „náci maradványnak”, illetve fasisztának nevezte a holland kormányt.
Az izraeli hadsereg (IDF) hadműveletet indított a Gázai övezet középső részén az Hamász iszlamista terrorszervezet ellen – jelentette be a katonai szóvivő csütörtökön
Oroszország csütörtökre virradóra több mint 40 rakétával és 40 drónnal támadta Ukrajnát, öt régióban a létfontosságú infrastruktúrát megcélozva – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi hálón.
Az Európai Parlament (EP) szerdai, a migrációs és menekültügyi csomagról szóló döntése ellenére Lengyelország nem egyezik bele az európai uniós menekült-átirányítási mechanizmusba – jelentette ki esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Magyarországgal szembeni, úgynevezett 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást mindaddig nyitva kell tartani, amíg az azzal kapcsolatos „kérdések meg nem oldódtak” – jelentette ki az igazságügyekért felelős biztos.
Világháború kitörését helyezte kilátásba Vagyim Krasznoszelszkij, a szakadár moldovai Dnyeszteren túli régió úgynevezett vezetője, ha Moldova megpróbálja visszaintegrálni a területet.
Ukrajna további hét Patriot légvédelmi üteg beszerzésére törekszik a lehető leghamarabb, és felkérte az ilyenekkel rendelkező országokat, hogy adják kölcsön a rendszereket Kijevnek – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A Hamász egy izraeli tisztségviselő és egy, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint azt jelezte, hogy jelenleg nem képes azonosítani és megtalálni a tűzszüneti megállapodás első szakaszához szükséges 40 izraeli túszt.
Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét.
Az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Lipci és Mala Danilivka településeket ágyúzták, valamint két irányított légibombát dobtak Vovcsanszk városra szerda délután.
A Csehszlovákiából kitelepített több ezer magyarnak emléket állító történelmi dokumentumfilmet vetíti április 12-én, a Felvidékről kitelepítettek emléknapján a Duna.
szóljon hozzá!