Moszkva szerint eddig számos lehetséges közös befektetési projektről tárgyaltak az amerikai féllel
Fotó: Pexels
Újabb orosz–amerikai kapcsolatfelvételek várhatók jövő héten – jelentette ki Kirill Dmitrijev, a külfölddel folytatott beruházási és gazdasági együttműködésért felelős orosz elnöki különmegbízott a Pervij Kanal tévécsatorna által vasárnap sugárzott interjújában.
2025. április 06., 20:562025. április 06., 20:56
Dmitrijev, aki a héten Washingtonban eszmecseréket folytatott az amerikai kormányzat és törvényhozás több tagjával, azt mondta, hogy a tárgyalások célja a kapcsolatok helyreállítása volt általánosságban, de mindenekelőtt a gazdasági és befektetési szférában.
„Számos lehetséges közös befektetési projektről tárgyaltunk, mind a ritkaföldfémek, mind az Északi-sarkvidék, mind az LNG (cseppfolyósított földgáz) területén” – mondta.
„Azt látjuk, hogy még a legkonzervatívabb beállítottságú amerikaiak is, amikor feltesszük nekik a kérdést, hogy miért ne csinálhatnánk közös projekteket, elgondolkodnak, és azt mondják: miért ne.
– tette hozzá.
Három ember megsérült Kijevben vasárnap reggel egy orosz rakétatámadás következtében – közölték az ukrán hatóságok.
Az elnöki különmegbízott óvatos optimizmusának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy helyreáll a párbeszéd Oroszország és az Egyesült Államok között. Mint mondta, a Washingtonban eltöltött két nap alatt „nagyon pozitív, őszinte beszélgetéseket” folytatott.
Dmitrijev 150 amerikai cégről beszélt, amelyek 70 százaléka már 25 éve jelen van az országban, és a politikai nyomás ellenére sem távozott onnan. Hangsúlyozta, hogy "a prioritás a közös partnerségé".
Arra a kérdésre, hogy meg lehet-e ma bízni az amerikaiakban, az elnöki különmegbízott úgy felelt: „természetesen, bízni kell, de ellenőrizni is. De a legfontosabb az, hogy ma már nincsenek illúziók: az Egyesült Államok védelmezi nemzeti érdekeit, Oroszország védelmezi nemzeti érdekeit. A Biden-kormányzat korábban figyelmen kívül hagyta azokat a pontokat, ahol a nemzeti érdekeink egybeesnek. Ezért nagyon fontos, hogy a Trump-kormányzat hajlik a közös pontok megkeresésére”.
Ukrajna az agresszor állammal szembeni szankciós politika gyengülésének tekinti az Egyesült Államok beleegyezését abba, hogy segítse Oroszországot mezőgazdasági termékeinek és műtrágyáinak a világpiacra juttatásában.
Megállapodott Ukrajna és Oroszország egy részleges, a Fekete-tenger területére vonatkozó tűzszünetről az amerikai kormány szerint.
Oroszország a hétfői béketárgyalásokon közölte Ukrajnával, hogy csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett, a <a href="https://www.reuters.com/world/europe/russia-ukraine-talk-about-peace-are-
Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.
Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.
A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.
Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.
Magyarország nem adja fel a békepárti álláspontját, ahogyan nem adja fel az energiaegyüttműködését sem Oroszországgal még akkor sem, ha az ukrajnai háború a reméltnél jobban elhúzódik – közölte Szijjártó Péter.
Továbbra is Oroszország jelenti a legjelentősebb és legközvetlenebb fenyegetést az euroatlanti biztonságra nézve – vélekedett a lengyel, a román és a litván elnök közös közleményben hétfőn.
szóljon hozzá!