Elégedetlen. Zelenszkij szerint Ukrajna az agresszor állammal szembeni szankciós politika gyengülésének tekinti az Egyesült Államok beleegyezését abba, hogy segítse Oroszországot mezőgazdasági termékeinek és műtrágyáinak a világpiacra juttatásában
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Ukrajna az agresszor állammal szembeni szankciós politika gyengülésének tekinti az Egyesült Államok beleegyezését abba, hogy segítse Oroszországot mezőgazdasági termékeinek és műtrágyáinak a világpiacra juttatásában – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök újságíróknak kedden Kijevben.
2025. március 26., 09:322025. március 26., 09:32
A Zelenszkij által bírált, az Egyesült Államok az Oroszországnak nyújtott ilyen jellegű segítségnyújtásáról szóló részt az a közlemény tartalmazza, amelyet az amerikai és az orosz fél közötti, szaúd-arábiai egyeztetés után adott ki a Fehér Ház.
Az Ukrajnával és Oroszországgal külön-külön folytatott amerikai tárgyalások után az amerikai vezetés két szinte azonos közleményt tett közzé az ötödik bekezdés kivételével, amely az orosz mezőgazdasági termékekre és műtrágyákra vonatkozik. Ez a kitétel ugyanis hiányzik az Ukrajnával folytatott tárgyalásokról szóló közleményből – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Zelenszkij magyarázata szerint a közlemények azért eltérőek, mert
„Ez nem volt napirenden az ülés előtt. Tudomásunk szerint az oroszok vetették fel, hogy az Egyesült Államok nyújtson segítséget mezőgazdasági termékeinek exportjában. Nem egyeztünk bele abba, hogy ez szerepeljen a közös dokumentumunkban” – közölte az államfő. Szerinte ez a „pozíciók gyengülését és a szankciók enyhítését” jelenti. Az elnök ugyanakkor megjegyezte, hogy Ukrajna nem ismeri ennek a pontnak a részleteit, mivel Kijev képviselői nem voltak jelen az amerikai-orosz találkozón.
Megállapodott Ukrajna és Oroszország egy részleges, a Fekete-tenger területére vonatkozó tűzszünetről az amerikai kormány szerint.
Zelenszkij leszögezte:
Szavai szerint a Fekete-tengert és az energiaszektort érintő tűzszünet megsértésének következményei nem szerepelnek a Fehér Ház által kiadott közleményekben, mivel Washington tart a megállapodások meghiúsulásától. „Megértem, miért. Azért, mert az amerikai fél nagyon szeretné, hogy ezek az első megállapodások ne hiúsuljanak meg, s ezért nem akartak részletekbe belemenni” – mondta.
Közölte, hogy az ukrán küldöttség mindazonáltal megkérdezte az amerikai felet a tűzszünet megsértésének következményeiről.
Hangsúlyozta, hogy
és ismerteti vele azokat a tényeket és bizonyítékokat, amelyek igazolják a fegyvernyugvás orosz megsértését. Leszögezte, hogy Ukrajna álláspontja szerint a megállapodásokat tető alá hozó amerikai fél a fő felelős a tűzszünet ellenőrzéséért.
Szavai szerint ha az orosz fél bizonyítottan megszegi a megállapodást, akkor Kijev nyomásgyakorlást, újabb szankciókat és további fegyvereket fog kérni az Egyesült Államoktól. Zelenszkij közölte: az ukrán és az amerikai fél megállapodott abban, hogy hamarosan újabb konzultációs fordulót tartanak.
Előrelépés történt egy fehér házi illetékes szerint azmerikai és orosz tisztségviselők közötti hétfői, egész napon át tartó tárgyalásokon, amelyek középpontjában a Kijev és Moszkva közötti tengeri tűzszünetre vonatkozó javaslat állt.
A Kreml közben közölte:
A CNN szerint a Kreml saját közleményt adott ki a tárgyalásokról, amely további feltételeket tartalmaz a részleges tűzszünet aláírásához.
Ezek közé tartozik a mezőgazdasági bankjával és más, élelmiszerexportban érintett pénzügyi intézményekkel és vállalatokkal szembeni szankciók feloldása, valamint az Egyesült Államok által ellenőrzött SWIFT nemzetközi fizetési rendszerhez való visszakapcsolódásuk.
Ezeket a szankciókat azt követően vezették be, hogy Moszkva 2022 februárjában megindította Ukrajna elleni teljes körű invázióját.
Kedden délután Donald Trump amerikai elnök újságíróknak azt mondta, hogy kormánya megvizsgálja Oroszország feltételeit.
– mondta az amerikai elnök a Fehér Házban.
Az orosz kikötések újabb kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy hogyan és mikor lehetne egy ilyen korlátozott megállapodást végrehajtani, és rávilágítanak arra, hogy a két szembenálló fél között továbbra is jelentős szakadék tátong.
A fekete-tengeri hajózás biztonságának kérdéseiről tárgyalt az orosz és az amerikai küldöttség hétfőn Rijádban – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden a Pervij Kanal tévécsatornának nyilatkozva.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint országának „egyértelmű garanciákra” van szüksége ahhoz a fekete-tengeri megállapodáshoz, amelyről a Fehér Ház szerint Rijádban állapodtak meg.
„Azt akarjuk, hogy a gabona- és műtrágyapiac kiszámítható legyen, hogy senki ne próbáljon meg kiszorítani minket” – mondta Lavrov az orosz állami médiának adott interjúban.
– tette hozzá.
A rijádi megállapodások az orosz és ukrán energetikai létesítmények elleni támadások moratóriumát is magukban foglalták. Lavrov azt mondta, hogy Oroszország támogatja a tűzszünetet, de „árnyalatokkal”.
„Támogatjuk azt is, hogy fontolóra vegyük, hogyan lehet elkerülni, hogy az energetikai infrastruktúrában kárt okozzunk. Ez nem áll érdekünkben” – mondta.
Donald Trump amerikai elnök ,,nem örült”, de ,,nem lepődött meg” az Ukrajna, elsősorban Kijev ellen végrehajtott legutóbbi orosz dróntámadáson.
Újraindul a kőolajtranzit a Barátság kőolajvezetéken Szlovákiába – jelentette be Denisa Saková szlovák gazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes csütörtökön a közösségi médiában. Kijev és Budapest között diplomáciai csörte alakult ki.
A Barátság kőolajvezeték elleni legutóbbi súlyos légicsapás támadás volt Magyarország szuverenitása ellen, ezért a kormány kitiltja az azt végrehajtó ukrán katonai egység parancsnokát hazánkból, s egyben a schengeni övezetből.
Kína szeptember 3-án tartja a Győzelem Napja parádét, amely Japán 1945-ös hivatalos kapitulációjának 80. évfordulóját és a második világháború háború végét jelzi. Az esemény hatalmas diplomáciai jelentőséggel bírhat.
Oroszország nagyszabású támadást indított Kijev ellen, amelynek következtében legalább négy ember meghalt és húsz megsebesült.
Az amerikai hatóságok a 23 éves Robin Westmant azonosították a minneapolisi katolikus iskola templomában elkövetett halálos lövöldözés tetteseként szerdán.
Két gyermek vesztette életét, és 17-en megsebesültek abban a fegyveres támadásban, amelyet Minneapolisban, az Annunciation Catholic School egyházi általános iskola templomában követett el egy fiatal férfi szerdán.
A dán külügyminiszter bekérette az amerikai nagykövetség ügyvivőjét koppenhágai hivatalába, miután a dán közszolgálati televízió riportjában „beavatkozási kísérletekről” számolt be Grönlandon.
A moldovai függetlenség 34. évfordulóján, augusztus 27-én három meghatározó európai vezető – Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök – látogat Chişinăuba.
A kormány módosította kedden az államhatár átlépésének rendjét, az új szabályozás szerint a 18 és 22 év közötti férfiak mostantól a hadiállapot ideje alatt is akadálytalanul átléphetik a határt.
szóljon hozzá!