Fotó: Haáz Vince
Az Ukrajna elleni orosz katonai támadás utáni több mint négy hónap alatt 6,7 millió ukrajnai menekült érkezett az Európai Unióba, közülük azonban mintegy 3 millióan már visszatértek Ukrajnába – jelentette ki Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa hétfőn Prágában.
2022. július 12., 08:272022. július 12., 08:27
Lakosságarányosan a legtöbb ukrajnai menekültet Csehország, Lengyelország és Észtország fogadta be – mutatott rá a biztos az EU-tagországok bel- és igazságügyi miniszterei informális találkozója első napi tanácskozását követő sajtótájékoztatón. Johansson szerint az ukrajnai menekültek közül mintegy 3,7 millió személy kért ideiglenes védelmet az uniós országokban.
„Mások is itt maradtak, de nem kértek védelmet, mert azt tervezik, hogy visszatérnek Ukrajnába. Olyan esetek is vannak, amikor a menekültek két országban is védelmet kértek. Tehát nehéz pontos számokat mondani” – fejtette ki az európai biztos. Leszögezte:
Az ENSZ menekültügyi főbiztossága (UNHCR) a múlt héten azt közölte, hogy adatai szerint eddig 8,8 millió állampolgár távozott Ukrajnából, közülük 3,3 millió pedig már vissza is tért hazájába. A hivatal szerint az összes európai országban tartózkodó ukrajnai menekültek száma 5,6 milliót tesz ki jelenleg.
Johansson elmondta: az Európai Unió szakértői már dolgoznak egy szolidaritási nyilatkozat szövegén, amely alapján
Eddig az EU tizenhárom tagállama jelezte, hogy kész részt venni a projektben, amely a jelenlegi ismeretek szerint mintegy nyolcezer embert érintene. További részleteket az uniós biztos nem közölt.
Közben Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter reagált arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn rendeletben kiterjesztette az orosz állampolgárság könnyített megszerzésének lehetőségét Ukrajna minden lakójára.
– szögezte le a kijevi diplomácia vezetője.
„Ennek a rendeletnek nincs jelentősége, csak Putyin ragadozó étvágyáról tanúskodik. Meggyőződésem, hogy az ukrán fegyveres erők a partnerek megfelelő támogatásával véget vetnek ezeknek a törekvéseknek” – fogalmazott Kuleba a külügyminisztérium által a tárca honlapján nyilvánosságra hozott közleményben.
Hangsúlyozta, hogy most ezért is kiemelten fontos az Ukrajnának nyújtott segítség megerősítése.
– fűzte hozzá. A külügyminisztérium közölte, hogy az ukrán állampolgárok orosz útlevéllel történő ellátása jogilag semmis, és nem jár jogi következményekkel Ukrajnára nézve. A tárca szerint Oroszország az orosz állampolgárság könnyített megszerzését arra használja, hogy „szorosra húzza a hurkot az ideiglenesen megszállt ukrán területek lakóinak nyakán, és arra kényszeríti őket, hogy részt vegyenek a megszálló hatóságok és az orosz hódító hadsereg bűnöző tevékenységében”.
Románia kijevi nagykövetsége a sürgősségi ügyekre korlátozza tevékenységét, és további intézkedéseket hozott a személyzet védelme érdekében, tekintettel az ukrajnai biztonsági fejleményekre – közölte szerdán a román külügyminisztérium.
Vlagyimir Putyin nyitott arra, hogy tárgyaljon Donald Trumppal egy ukrajnai tűzszüneti megállapodásról, de kizárja, hogy nagyobb területi engedményeket tegyen, és ragaszkodik ahhoz, hogy Kijev hagyjon fel a NATO-csatlakozási törekvésekkel.
Donald Trump New York-i büntetőügyének felfüggesztését kezdeményezte az ügyész kedden a leendő amerikai elnök következő négyéves hivatali időszakának végéig.
Az Egyesült Államok mintegy 275 millió dollár értékű katonai segélycsomag bejelentésére készül Ukrajnának – jelentette az Associated Press (AP) kedden amerikai tisztségviselőkre hivatkozva.
Dollármilliókat lenne hajlandó fizetni Izrael a tavaly októberben a Hamász terroristái által elrabolt és Gázába hurcolt túszokért.
Az ukrán vezérkar megerősítette, hogy keddre virradó éjjel a védelmi erők csapást mértek az orosz csapatok 1046-os logisztikai központjának fegyverarzenáljára a brjanszki régióban található Karacsov városnál.
Közös nyilatkozatban tiltakoztak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) vezetői az oktatási törvény tervezett jogszűkítő módosítása ellen.
Az európaiaknak meg kell szervezniük a védelmüket, természetesen a NATO-n belül, de ki kell építeniük saját stratégiai kapacitásaikat – jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős európai uniós főképviselő kedden Brüsszelben.
Amerikai gyártmányú ATACMS rakétákat lőtt ki Ukrajna az oroszországi Brjanszk térségére – közölte az orosz védelmi minisztérium, ami jelentős eszkaláció a háború 1000. napján.
A békét kívánjuk valamennyien, Oroszországot rá kell kényszeríteni a béke elfogadására, és mindent meg kell tenni egy igazságos béke elérése érdekében – jelentette ki az ukrán elnök kedden.
szóljon hozzá!