Segélycsomag. Az Egyesült Államok új küldeménye HIMARS rakétákat is tartalmaz majd
Fotó: Wikipédia
Az Egyesült Államok mintegy 275 millió dollár értékű katonai segélycsomag bejelentésére készül Ukrajnának – jelentette az Associated Press (AP) kedden amerikai tisztségviselőkre hivatkozva.
2024. november 20., 10:302024. november 20., 10:30
Az Egyesült Államok legújabb segélycsomagja a Kyiv Independent szerint akkor érkezik, amikor a Biden-kormányzat siet, hogy a megválasztott elnök, Donald Trump beiktatása előtt eljuttassa a fennmaradó mintegy 7 milliárd dolláros katonai segélyt Ukrajnának, mivel félelmek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy
Az ukrán vezérkar megerősítette, hogy keddre virradó éjjel a védelmi erők csapást mértek az orosz csapatok 1046-os logisztikai központjának fegyverarzenáljára a brjanszki régióban található Karacsov városnál.
Két kormányzati tisztségviselő november 6-án a Politico című lapnak elmondta, hogy a Fehér Ház a 2025. januári beiktatás előtt fel kívánja gyorsítani a fegyverszállítást, mivel Trump korábban azt mondta, hogy leállítja az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, ha az ország nem hajlandó béketárgyalásokat folytatni Oroszországgal.
Amerikai gyártmányú ATACMS rakétákat lőtt ki Ukrajna az oroszországi Brjanszk térségére – közölte az orosz védelmi minisztérium, ami jelentős eszkaláció a háború 1000. napján.
Az új segélycsomagot, amelyet várhatóan ezen a héten jelentenek be, az elnöki felhatalmazás alapján nyújtják majd, és a fegyvereket a meglévő amerikai készletekből vonják ki. Az Egyesült Államok legutóbb november 1-jén jelentette be egy 425 millió dolláros katonai segélycsomag átadását Kijevnek.
Fenyegetés miatt bezárt az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége
Ideiglenesen bezárták az Egyesült Államok kijevi nagykövetségét, miután „konkrét információkat kaptak egy lehetséges november 20-i légitámadásról”.
„Óvatosságból a nagykövetség zárva lesz, és az alkalmazottakat arra utasították, hogy húzódjanak biztonságos helyre” – áll a közleményben.
A nagykövetség azt javasolja az amerikai állampolgároknak, hogy legyenek felkészülve arra, hogy azonnal biztonságos helyre kell vonulniuk, ha légiriadót jelentenek be.
Annak ellenére, hogy az elnök képes a meglévő fegyverkészleteket az elnöki lehívási felhatalmazáson keresztül szállítani,
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök október 30-án közölte, hogy az Egyesült Államok a kongresszus által 2024 áprilisában jóváhagyott 61 milliárd dolláros támogatásnak csak mintegy 10 százalékát adta át Ukrajnának.
Nukleáris csapás lehetőségét lebegtette meg Oroszország: az orosz nukleáris doktrína módosításait kidolgozták és szükség szerint ültetik gyakorlatba – közölte kedden a Kreml.
A 61 milliárd dolláros segélycsomagból mindössze 4,3 milliárd dollár maradt a meglévő fegyverkészletek lehívására, míg további 2,1 milliárd dollárnyi finanszírozás maradt arra, hogy fegyvereket adjanak amerikai védelmi vállalatokkal kötendő szerződések alapján.
Ukrajna a jelentések szerint kedden használta először az ATACMS rakétákat orosz területre irányuló csapásmérésre, és a Brjanszki területen lévő Karacsevben lévő orosz katonai létesítményt találta el.
Ennek kapcsán Szergej Lavrov kedden Rio de Janeiróban, a G20-csúcs alkalmából tartott sajtótájékoztatóján kijelentette:
Az orosz külügyminiszter ugyanakkor megjegyezte: nem tudja megerősíteni azokat az értesüléseket, amelyek szerint az Egyesült Államok hozta meg a döntést az ATACMS rakétákkal Oroszország belsejébe mért csapások ügyében.
„Az, hogy az ATACMS-ot ma éjjel nem egyszer bevetették Brjanszk megyében, természetesen annak a jele, hogy eszkalálni akarják a helyzetet. És lehetetlen ezeket a csúcstechnológiai rakétákat az amerikaiak nélkül használni, ezt (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) már sokszor elmondta” – állapította meg.
Reményét fejezte ki továbbá, hogy a Nyugat teljes egészében „el fogja olvasni” Oroszország aktualizált nukleáris doktrínáját. Mint mondta,
„Meggyőződésünk, hogy a nukleáris fegyverek elsősorban az elrettentés, a megelőzés, a nukleáris háború megakadályozásának eszközei. Mi így közelítjük meg ezt a helyzetet” – mondta. Hangsúlyozta: Oroszország amellett száll síkra, „hogy ne következzen be nukleáris háború”.
Felidézte, hogy annak idején
A frissített orosz doktrína értelmében egyébként egy atomfegyverrel nem rendelkező államnak egy atomfegyvert birtokló állam támogatásával Oroszország ellen intézett támadása olyan oknak minősül, amely miatt Oroszország atomfegyvert vethet be.
„Ha egy ország hagyományos fegyverekkel, de egy nukleáris állam segítségével támadja meg hazánkat, azt közös támadásnak fogjuk tekinteni” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az ANI indiai hírügynökségnek, arra figyelmeztetve, hogy a következmények „megfelelőek” lesznek. „Ez nagyon fontos üzenet” – hangsúlyozta az elnöki szóvivő.
Donald Trump megválasztott amerikai elnöknek az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos álláspontjával kapcsolatban pedig kijelentette: „Itt nem tudok találgatni. Azt mondta, hogy ő a béke, nem a háború elnöke, és azok az emberek, politikusok, akik azt hirdetik, hogy békét akarnak, nem háborút, általában, úgy tűnik nekem, támogatásra méltóak.”
Lavrov megjegyezte, hogy a nyugati országok megkísérelték az ukrán kérdést a G20-csúcs homlokterébe állítani, „de ezt a világtöbbség, a Globális Dél egyetlen országa sem támogatta”. Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a Telegram-csatornáján – még a brjanszki rakétatámadásra vonatkozó moszkvai védelmi minisztériumi bejelentést megelőzően azt írta, hogy a NATO agressziójának minősíthető, ha az orosz nukleáris doktrína aktualizálása után a szövetség rakétáival mérnek mélységi csapást Oroszországra.
Hangsúlyozta:
„Lehet, hogy a vénember Biden tényleg úgy döntött, hogy szépen távozik az életből, úgy, hogy magával viszi az emberiség jelentős részét” – írta a volt elnök és kormányfő.
Ferenc pápa üzenetet küldött Ukrajna lakosságának a háború ezredik napján
Az ukrajnai háború ezredik napján Ferenc pápa üzenetet küldött az ukrán lakosságnak a Visvaldas Kulbokas kijevi apostoli nunciusnak intézett levelében, amelyet a L’Osservatore Romano szentszéki napilap közölt kedden.
A katolikus egyházfő a kétoldalas, olasz nyelven írt üzenetében kijelentette, azt akarja, hogy levele „ne puszta szavakból álljon”.
Ahogyan Ukrajna megszállása óta teszem, szívből jövő kérést intézek Istenhez annak érdekében, hogy megtérítse a szíveket, és képessé tegye őket a párbeszéd, megbékélés, egyetértés elindítására – írta Ferenc pápa.
Bejelentette: csatlakozni kíván ahhoz az egyperces csendhez, amelyet tudomása szerint az ukránok reggelente tartanak a háború áldozataira, gyermekekre és felnőttekre, civilekre és katonákra, valamint a „szánalmas körülmények között” levő foglyokra emlékezve.
Csatlakozom hozzájuk, hogy még erősebb legyen kiáltásuk az ég felé – hangoztatta a pápa.
Ferenc pápa a Kijevben szolgáló apostoli nunciuson keresztül a „szeretett és mártír Ukrajnának” üzent az „ukránok szenvedése és a nagy méretű katonai agresszió” ezredik napján azzal a céllal, hogy „magához ölelje az ország összes lakosát, akárhol is legyenek”.
„Tudom, hogy nincsen emberi szó, amely képes védelmet nyújtani a mindennapi bombázások ellen, nem tud vigaszt adni annak, aki a halottakat siratja, nem képes ápolni a sérülteket, hazaszállítani a gyermekeket, szabadon engedni a foglyokat, enyhíteni a rideg telet, helyreállítani az igazságosságot és a békét” – hangoztatta Ferenc pápa.
Üzenetében csupa nagybetűvel írta le a béke szót, hozzátéve, hogy a békéről a mai világ megfeledkezett: pedig „azt akarjuk, hogy ez a szó visszhangozzon a szeretett Ukrajna családjaiban, otthonaiban és terein. Sajnos, most nem így van!”
A katolikus egyházfő megjegyezte, Isten akkor is mellettünk van, amikor az emberi erőfeszítések haszontalannak és elégtelennek tűnnek.
Ferenc pápa áldását adta az ukrán népre és egyházra, „abban bízva, hogy Isten mondja ki a végső szót erről a hatalmas tragédiáról”– írta üzenetében.
Száztizenhat éves korában elhunyt a világ legidősebb emberének tartott japán Itoka Tomikó. Az asszony haláláról az NHK japán közszolgálati televízió adott hírt szombaton.
A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) helyi idő szerint pénteken közölte, öngyilkosságként kezeli a Las Vegas-i Trump-szállodánál január 1-én történt robbanás ügyét, amelyben az amerikai különleges erők egyik tagja felrobbantotta magát egy elektromos autóban.
A Marcin Romanowskinak Magyarországon nyújtott menedékjog miatt nem kívánatos a varsói magyar nagykövet jelenléte az Európai Unió Tanácsában betöltött lengyel elnökség megnyitóján – jelentette ki Magdalena Sobkowiak-Czarnecka lengyel miniszterhelyettes.
A dél-koreai hatóságok pénteken hiába próbálták letartóztatni szöuli rezidenciáján a december 3-án a hadiállapot bevezetésére tett sikertelen kísérlete miatt felfüggesztett elnököt, Jun Szogjolt, az őrizetbe vételt az elnöki testőrség megakadályozta.
A szlovák kormánykoalíció megvitatja az Ukrajnával szembeni megtorló intézkedéseket, miután az leállította az orosz gáz szállítását a területén keresztül Szlovákiába – közölte Robert Fico szlovák miniszter
Donald Trump meghatározó lehet a háború befejezésében – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Több államra is kiterjed a Las Vegas-i Trump szállodánál január 1-én történt autórobbanás ügyében a nyomozás, amelynek érintettje az amerikai különleges erők egy tagja – közölték a hatóságok csütörtökön.
Mégsem voltak tettestársai a New Orleans-i gázolásos terrortámadás elkövetőjének – közölte csütörtökön a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) megbízott igazgatóhelyettese.
Tizenkét embert, köztük két gyermeket ölt meg, majd önmagával is végzett az ámokfutó, aki a montenegrói Cetinjében lövöldözött szerdán – közölte Andrijana Nastic ügyész csütörtökön.
A moldovai Energocom állami energetikai vállalat Romániából és Ukrajnából fog áramot importálni, hogy fedezze az orosz gázszállítások leállítása miatt keletkezett hiányt – jelentette a NewsMaker hírportál szerdán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!