Fotó: Facebook/Potápi Árpád János
Magyar politikusok álltak ki a nemzeti kisebbségek megvédelmezéséért kedden a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) Miniszteri Bizottságának magyar elnöksége által szervezett magas szintű konferencián.
2021. október 20., 07:392021. október 20., 07:39
2021. október 20., 07:512021. október 20., 07:51
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a magyar közmédiának adott nyilatkozatában felhívta a figyelmet, hogy a 47 tagállamot számláló testület 6 hónapig tartó magyar elnökségének egyik legfontosabb prioritása a nemzeti kisebbségek védelmének ügye. Ebben a kérdésben – tette hozzá – Magyarország úgy véli, hogy szükséges olyan új intézkedéseket bevezetni, finomításokat eszközölni az olyan európai és globális szabályozásokban, amelyek megerősítik a nemzeti kisebbségek önazonossághoz való jogát. Szili Katalin hangsúlyozta: a jelenlegi jogi eszköztár nem elegendő a jogok garantálásához, a tagállamokban kötelező erejűvé kellene tenni azt, hogy államalkotó tényezők legyenek a nemzeti kisebbségek, és a kollektív jogaikat is biztosítani kell, az asszimilációt megelőzendő.
– húzta alá.
Kalmár Ferenc miniszteri biztos elmondta, hogy a magyar elnökség öt alapelvet fogalmazott meg, amelyekre európai kisebbségvédelmi politikát lehet építeni. „A nemzeti kisebbségvédelem nem belügy, hanem európai ügy, amelynek alapja a nemzeti identitás. Ez magában foglalja az anyanyelv használatának jogát és az anyanyelven történő oktatáshoz való jogot. Továbbá az identitás – egyéni és kollektív – az emberi méltóság része, így mindkettőt törvénnyel kell védeni.
– taglalta. „A nemzeti kisebbségek, amelyek több száz éve élnek egy adott ország területén, kultúrát teremtettek, sok esetben magasabb szintű kultúrát, mint az adott többség, így azt az államot gazdagították, ahová az a terület tartozik, ahol jelenleg élnek” – tette hozzá.
„Ügyük nem magyar ügy, nem is kizárólag közép-európai, hanem általános jelenség” – hangsúlyozta.
Mint mondta, a magyar nemzet egyharmada a határokon kívül él, ezért Magyarország számára helyzetük prioritás. Sajnos – tette hozzá –, a jogaikat illetően jelenleg visszalépéseket lehet tapasztalni. Példaként hozta fel, hogy az Ukrajnában, több mint ezer éve ugyanazon a területen élő nemzeti közösség jelenleg nem kapja meg a neki járó jogokat.
– hangsúlyozta.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint az ET meglévő eszközrendszere, a nyelvi charta és a kisebbségvédelmi keretegyezmény hatékony fellépést biztosít a nemzeti kisebbségek védelmére, így az EU-nak is fokozatosan csatlakoznia kellene ezekhez a konvenciókhoz, és ezekre építve létre kellene hoznia saját kisebbségvédelmi rendszerét. Azt is javasolta, hogy
Gál Kinga fideszes politikus, az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportjának társelnöke arról számolt be, hogy „az Európai Bizottság magatartása mindig nagyon tartózkodó, sőt elutasító az őshonos kisebbségek kérdéskörét illetően”. „Kettős mércét alkalmazva cinikus módon kompetenciahiányra, a szubszidiaritás elvére hivatkozik, miközben folyamatosan ássa alá a tagállamok szuverenitását, és lényeges tagállami hatásköröket igyekszik felülírni, ha a politikai érdek épp azt kívánja” – hangsúlyozta.
Az uniós parlamenti képviselő a magyar elnökség kisebbségvédelmi zárókonferenciáján elmondta, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia plénumának tagjaként hangot kíván adni annak, hogy ebbe a közös gondolkodásba is becsatornázódjon a hagyományos nyelvi és nemzeti kisebbségi közösségek hangja, ezen közösségek érdekének hatékony megjelenítése.
– húzta alá.
Európa sokszínűségének nélkülözhetetlen alapja a nemzeti identitás, mert ha az nem létezik, akkor maga a nemzet is megszűnik – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke kedden Strasbourgban.
Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő kifejtette: az Emberi Jogok Európai Egyezménye mellett a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény és a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájának létrehozása az Európa Tanács legnagyobb eredményei, mert ezek az eszközök érték el a legnagyobb hatást Európában. Hozzátette:
az Európai Unió pedig, annak ellenére, hogy az értékek megtestesítőjeként és nemzetközi jó példaként tekint magára, mégis szándékosan mellőzi a nemzeti és nyelvi kisebbségekre vonatkozó közös normarendszer kialakítását.
„Az Európai Uniónak fel kellene karolnia a keretegyezményt és a chartát, és a jogállamisági vizsgálatok részévé kellene tennie a két dokumentumot” – hangsúlyozta a képviselő.
A nyilatkozatban hangsúlyozzák az ET szervezetének különös felelősségét abban, hogy átfogó ellenőrzési rendszerrel biztosítsa egyezményeinek végrehajtását, az új kihívásokra válaszul új, jogilag kötelező erejű normákat dolgozzon ki, és szükség szerint együttműködési programjain keresztül szaktanácsadást és technikai segítséget nyújtson tagállamainak. Kiemelték továbbá az ET Parlamenti Közgyűlésének a nemzeti kisebbségek megőrzéséről szóló ajánlásában szereplő javaslatot, amely
A nyilatkozatban továbbá hangsúlyozzák az ET-konvenciókhoz való szélesebb körű csatlakozás szükségességét, és első lépésként felkérik a testület sokszínűséggel és befogadással foglalkozó irányítóbizottságát, hogy a jövő év végéig dolgozzon ki a fent említett alapelvekre vonatkozó eszköztervezetet, vagy építse be azokat az európai nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény rendelkezéseibe. Emellett azt is indítványozzák, hogy az irányítóbizottság hozzon létre egy munkacsoportot azzal a céllal, hogy a következő év végéig elkészítse a nemzeti kisebbségek aktív politikai részvételéről szóló ajánlástervezetet.
Donald Trump győzelme az amerikai elnökválasztáson a liberális és progresszív eszmék vereségét jelenti – állapította meg Robert Fico a szlovák kormány szerdai ülése után.
Jövő január 1-jén lép életbe az úgynevezett „burkatilalom” Svájcban, amelynek értelmében tilos lesz az arcot teljesen eltakaró ruhadarabot viselni közterületen – jelentette be a svájci kormány szerdán.
Annak ellenére, hogy a demokraták jelentős veszteségeket szenvedtek a szenátusban és a Fehér Házban a keddi választásokon az Egyesült Államokban, a párt központi kampánytémája, a reproduktív jogok védelme sokkal jobban teljesített országszerte.
Oroszország 702 900 katonát vesztett Ukrajnában a 2022. február 24-i teljes körű invázió kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara szerdán.
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő váratlanul leváltotta kedd este Joáv Gallant védelmi minisztert arra hivatkozva, hogy már nem bízik benne a folyamatban lévő izraeli hadműveletek kezelését illetően.
Amerika választott, eldől, hogy Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek hívják az Egyesült Államok következő elnökét. Zajlik a szavazatszámlálás, cikkünk folyamatosan frissül.
A kurszki atomerőmű elfoglalásában a tervek szerint az ukrán hadsereg 20 ezer katonájának kellett volna részt vennie – jelentette ki Igor Kirillov altábornagy.
Egy második román állampolgárt is azonosítottak a spanyolországi áradások halálos áldozatai között – tájékoztatott kedden a külügyminisztérium a spanyol hatóságoktól származó információkra hivatkozva.
Döntetlen született az Egyesült Államokban, a New Hampshire-i Dixville Notch-ban, ahol elsőként hirdettek eredményt a kedden kezdődő amerikai elnökválasztáson.
Bár Maia Sandu elnökválasztási győzelmével a Moldova nyugati orientációját támogató oldal aratott diadalt, az ország EU-csatlakozása nem lesz egyszerű folyamat – vélekedett a Krónikának Barabás T. János szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!