„Tették mindezt úgy, hogy értékteremtő és lojális állampolgáraivá váltak azon államoknak, amelyekben élnek, és mindeközben megőrizték nemzeti identitásukat és hűségüket az egységes magyar nemzet iránt, amelynek részét képezik” – emelte ki.

Hozzátette továbbá, hogy Magyarország az európai szolidaritás jegyében befogadta a délszláv háború menekültjeit, sebesült ukrán katonákat gyógyíttatott, és Romániából fogad be koronavírus-fertőzötteket gyógykezelésre.

„Például a jelenlegi ukrán kormány túszként kezeli, megfélemlíti a területén élő, mintegy százhatvanezres lélekszámú kárpátaljai magyarságot, míg a magyar kormány államalkotó tényezőként ismeri el az ukrán kisebbséget” – tette hozzá.

A házelnök arra is kitért, hogy Európa sokszínűségének nélkülözhetetlen alapja a nemzeti identitás, mert ha az nem létezik, akkor maga a nemzet is megszűnik.  

„Mi, magyarok, és az európai emberek elsöprő többsége nem posztkeresztény és posztnemzeti birodalmi jövőt akar magának és utódainak, hanem hagyományaikra és kultúrájukra támaszkodó nemzetek szuverén államainak együttműködése révén megerősödő Európában szeretne élni” – hangsúlyozta.

Kövér László elmondta: a több millió külhoni magyart képviselő Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma 2020 májusában fogadta el azt a határozatát, amely kezdeményezi a nemzeti önazonossághoz való jog egyetemes emberi jogként történő elismertetését.

„A mi javaslatunk szerint a nemzeti önazonossághoz való jog azt jelenti, hogy mindenkinek jogában áll akadálytalanul átvenni az elődei anyanyelvét, nemzeti kultúráját és szülőföldjének otthonosságát, és jogában áll mindezt akadálytalanul továbbadni az utódainak” – jelentette ki. Hozzátette: „számunkra, a szülőföld otthonosságának fogalma azt jelenti, hogy senkit nem lehet a szülőföldjéről elűzni, kitelepíteni, senkinek a szülőföldje nem válhat alattomos vagy erőszakos betelepítések célpontjává, senkit nem lehet elidegeníteni a szülőföldjétől. Álláspontunk szerint nem a migráció emberi jog, hanem a szülőföldhöz való jognak kell azzá válnia”.

Mint fogalmazott: tagállami szinten léteztek jó gyakorlatok, „azokban az időkben, amikor még fontos volt a nemzeti önazonossághoz való jog”, manapság azonban ez a kérdés visszaszorulóban van, bizonyos erőcsoportok meg akarják semmisíteni a nemzeti önazonosságot. „Más kisebbségek - mint például a szexuális kisebbségek - ügyét ürügyként használják, hogy minden mást ennek rendeljenek alá” – jelentette ki Kövér László.