Fotó: Kremlin.ru
Franciaország elismeri Oroszország új nemzetközi szerepét, egyebek között a Közel-Keleten, de Moszkvának tiszteletben kell tartania partnerei érdekeit is – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök, miután csütörtökön megbeszélést folytatott orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal a Szentpétervárhoz közeli Sztrelna Konstantin-palotájában.
2018. május 25., 09:542018. május 25., 09:54
2018. május 25., 09:552018. május 25., 09:55
„Ez az újonnan megszerzett erős vezető szerep új felelősséggel jár. És tökéletesen megértem, hogy Oroszország több nemzetközi ügyben pótolhatatlan szerepet játszik” – mondta, hozzátéve, hogy a vezetésre való törekvés egyúttal arra kötelezi Moszkvát, hogy tiszteletben tartsa más szuverén államok érdekeit. Ezzel kapcsolatban
Putyin elmondta, hogy vendégével áttekintették az iráni atomalku egyoldalú amerikai feloldása nyomán kialakult helyzetet és a szíriai rendezés feladatait. Az orosz elnök szerint a felek egyetértettek az ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodások végrehajtásának fontosságában.
Putyin kifejezte Oroszország készségét arra, hogy minden szinten folytassa az együttműködést a konfliktus megoldására létrehozott „normandiai formátumban”, ugyanakkor azzal vádolta meg Kijevet, hogy nem törekszik a Donyec-medencei válság megoldására.
A 2014-ben Délkelet-Ukrajna fölött lelőtt utasszállító ügyével kapcsolatban Putyin leszögezte:
Kifogásolta, hogy Oroszországot kizárták a nyomozásból, ellentétben Ukrajnával, amely megsértette a nemzetközi szabályokat azzal, hogy nem zárta le a konfliktusövezet feletti légteret.
Macron üdvözölte, hogy Moszkva kész együttműködni a nyomozással. Kifejezve a Hollandiával való szolidaritását, leszögezte, hogy Oroszországnak konstruktivitást kell tanúsítania az ügyben. Az államfők annak a nemzetközi szakértőcsoportnak a bejelentésére reagáltak, amely a malajziai légitársaság utasszállító gépének 2014. július 17-én Ukrajna fölötti lelövésének körülményeit vizsgálja.
Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön cáfolta ezt: közlésük szerint az orosz fegyveres erők egyetlen légvédelmi rakétarendszere sem haladt át soha az orosz–ukrán határon, és álláspontja szerint a Hollandiából felszállt Boeing utasszállító Ukrajna feletti megsemmisítéséért éppen hogy ukrán Buk légvédelmi rakétarendszer-egységek felelősek.
Fotó: Kremlin.ru
Az iráni atomalkuról szólva Macron kijelentette, hogy Franciaország továbbra is betartja annak rendelkezéseit, és hogy a megállapodás nem vesztette érvényét az Egyesült Államok egyoldalú kilépésével. Ugyanakkor nem zárta ki annak szükségszerűségét, hogy a meglévő egyezséget kiegészítsék.
A szíriai válságról szólva Macron hangsúlyozta, hogy Párizs síkraszáll az arab ország szuverenitásának és területi épségének megőrzése mellett és hogy a rendezéshez folytatni kell a minél szélesebb körű párbeszédet. Közölte, hogy Franciaország 50 milliárd eurót szán a Szíriának nyújtandó humanitárius támogatásra.
Putyin sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy elmarad Donald Trump amerikai államfő és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető júniusra tervezett szingapúri találkozója. „Mindannyian arra számítottunk, hogy a találkozó a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésének kezdete lesz. Reméljük, hogy a párbeszéd újraindul és a találkozó létrejön majd” – fogalmazott az orosz elnök.
Macron azt hangsúlyozta, hogy a térségben folytatódnia kell a feszültségcsökkentésnek, a leszerelésnek és az atomfegyver-mentesítésnek, amelyben az ENSZ-nek különleges szerepet kell játszania.
Washington folytatja a maximális nyomásgyakorlást Észak-Koreára – hangoztatta az amerikai elnök csütörtökön a Fehér Házban, miután lemondta a Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel tervezett csúcstalálkozóját.
A kiberbűnözéssel szemben való közös fellépés témáját érintve Putyin elmondta: francia partnerével megvitatta a nemzetközi jog általánosan elfogadott normáinak, valamint az érdekeknek a kölcsönös tiszteletben tartását a kibertérben.
Fotó: Kremlin.ru
Macron beszámolója szerint a tárgyaláson felmerült az emberi jogok kérdése, egyebek között a börtönében éhségsztrájkot folytató, terrorizmus vádjával elítélt Oleh Szencov ukrán, és a sikkasztással vádolt Kirill Szerebrennyikov orosz rendező ügye is.
Kirill Dmitrijev, a Közvetlen Beruházások Oroszországi Alapjának vezérigazgatója újságírókkal közölte, hogy a francia elnök látogatása alkalmából mintegy egymilliárd euró értékben írtak alá megállapodásokat a kétoldalú gazdasági együttműködésről. A felek emellett stratégiai dokumentumot fogadtak el az atomenergia békés célú felhasználásának terén való együttműködésről, a Novatek és a Total pedig megállapodott a 2023-ban beindítandó, évi 18 millió tonna cseppfolyós földgázt előállító Arktik-2 üzem létrehozásában történő együttműködésről.
Az Oroszországba munkalátogatásra érkezett Macron, Abe Sindzó japán miniszterelnökkel és Christine Lagarde-dal, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatójával együtt a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum díszvendége.
Putyin és Macron legutóbb tavaly Versailles-ban találkozott egymással, nem sokkal a francia elnök beiktatása után. Az orosz államfő a francia elnökválasztást megelőzően a Kremlben fogadta jelenlegi vendége vetélytársát, Marine Le Pent.
Ferenc pápa magyarországi apostoli útján, 2023. április 28–30. között a vatikáni delegáció tagjaként Robert Francis Prevost – a csütörtökön megválasztott XIV. Leó – is elkísérte az előző szentatyát.
Május 12-től teljes körű, feltétel nélküli tűzszünet lép életbe Ukrajnában – erről szombaton Kijevben állapodott meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az európai vezetőkből álló tettrekészek koalíciójával.
Donald Trump Truth Social közösségi-média posztjában erősítette meg, miszerint India és Pakisztán teljes és azonnali tűzszünetben állapodott meg egy, az Egyesült Államok közvetítésével zajló, hosszan tartó tárgyalássorozat eredményeként.
A csütörtökön megválasztott új pápa, az amerikai Robert Prevost által választott Leó név az egyik leggyakoribb pápai nevek egyike, a választás pedig azt tükrözi, hogy az új egyházfő az egyház szociális szerepére akar jelentős hangsúlyt helyezni.
Robert Fico szlovák miniszterelnök csütörtökön kénytelen volt kerülőutat választani Moszkvába, hogy eljusson Vlagyimir Putyin pénteki katonai parádéjára, miután a balti államok lezárták légterüket az őt az eseményre szállító repülőgép előtt.
A magyar kormány semmilyen elszigetelést, retorziót nem támogat Romániával szemben – jelentette ki pénteken Orbán Viktor.
Az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke közös nyilatkozatban emlékezett meg az 1950. május 9-i Schuman-nyilatkozat 75. évfordulójáról. Az ünnepséget Robert Schuman szülőhelyén, Luxemburgban tartották.
Magyarország kiutasított két, Ukrajna budapesti nagykövetségén diplomáciai fedésben dolgozó kémet, ugyanis a kormány nem tűri tovább a Magyarországgal szembeni folyamatos lejárató akciókat Kijev részéről – jelentette be Szijjártó Péter.
A romániai államfőválasztás második fordulójának napján, május 18-án tartják XIV. Leó pápa beiktatási szertartását. A beiktatási misét a hagyományokhoz híven a római Szent Péter téren tartják, helyi idő szerint délelőtt 10 órakor.
Választ kell adni arra, hogy Európa miként fogja kezelni az Ukrajna elleni háborút, ugyanakkor világossá kell tenni, hogy hol áll Európa: mégpedig Ukrajna oldalán – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár Brüsszelben pénteken.
szóljon hozzá!