Putyin elmondta, hogy vendégével áttekintették az iráni atomalku egyoldalú amerikai feloldása nyomán kialakult helyzetet és a szíriai rendezés feladatait. Az orosz elnök szerint a felek egyetértettek az ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodások végrehajtásának fontosságában.

Putyin kifejezte Oroszország készségét arra, hogy minden szinten folytassa az együttműködést a konfliktus megoldására létrehozott „normandiai formátumban”, ugyanakkor azzal vádolta meg Kijevet, hogy nem törekszik a Donyec-medencei válság megoldására.

A 2014-ben Délkelet-Ukrajna fölött lelőtt utasszállító ügyével kapcsolatban Putyin leszögezte:

Kifogásolta, hogy Oroszországot kizárták a nyomozásból, ellentétben Ukrajnával, amely megsértette a nemzetközi szabályokat azzal, hogy nem zárta le a konfliktusövezet feletti légteret.

Macron üdvözölte, hogy Moszkva kész együttműködni a nyomozással. Kifejezve a Hollandiával való szolidaritását, leszögezte, hogy Oroszországnak konstruktivitást kell tanúsítania az ügyben. Az államfők annak a nemzetközi szakértőcsoportnak a bejelentésére reagáltak, amely a malajziai légitársaság utasszállító gépének 2014. július 17-én Ukrajna fölötti lelövésének körülményeit vizsgálja.

Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön cáfolta ezt: közlésük szerint az orosz fegyveres erők egyetlen légvédelmi rakétarendszere sem haladt át soha az orosz–ukrán határon, és álláspontja szerint a Hollandiából felszállt Boeing utasszállító Ukrajna feletti megsemmisítéséért éppen hogy ukrán Buk légvédelmi rakétarendszer-egységek felelősek.

A szíriai válságról szólva Macron hangsúlyozta, hogy Párizs síkraszáll az arab ország szuverenitásának és területi épségének megőrzése mellett és hogy a rendezéshez folytatni kell a minél szélesebb körű párbeszédet. Közölte, hogy Franciaország 50 milliárd eurót szán a Szíriának nyújtandó humanitárius támogatásra.

Putyin sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy elmarad Donald Trump amerikai államfő és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető júniusra tervezett szingapúri találkozója. „Mindannyian arra számítottunk, hogy a találkozó a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésének kezdete lesz. Reméljük, hogy a párbeszéd újraindul és a találkozó létrejön majd” – fogalmazott az orosz elnök.

Macron azt hangsúlyozta, hogy a térségben folytatódnia kell a feszültségcsökkentésnek, a leszerelésnek és az atomfegyver-mentesítésnek, amelyben az ENSZ-nek különleges szerepet kell játszania.

korábban írtuk

Donald Trump lemondta a Kim Dzsong Unnal tervezett csúcstalálkozót – Washington folytatja a nyomásgyakorlást

Washington folytatja a maximális nyomásgyakorlást Észak-Koreára – hangoztatta az amerikai elnök csütörtökön a Fehér Házban, miután lemondta a Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel tervezett csúcstalálkozóját.

A kiberbűnözéssel szemben való közös fellépés témáját érintve Putyin elmondta: francia partnerével megvitatta a nemzetközi jog általánosan elfogadott normáinak, valamint az érdekeknek a kölcsönös tiszteletben tartását a kibertérben.

Kirill Dmitrijev, a Közvetlen Beruházások Oroszországi Alapjának vezérigazgatója újságírókkal közölte, hogy a francia elnök látogatása alkalmából mintegy egymilliárd euró értékben írtak alá megállapodásokat a kétoldalú gazdasági együttműködésről. A felek emellett stratégiai dokumentumot fogadtak el az atomenergia békés célú felhasználásának terén való együttműködésről, a Novatek és a Total pedig megállapodott a 2023-ban beindítandó, évi 18 millió tonna cseppfolyós földgázt előállító Arktik-2 üzem létrehozásában történő együttműködésről.

Az Oroszországba munkalátogatásra érkezett Macron, Abe Sindzó japán miniszterelnökkel és Christine Lagarde-dal, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatójával együtt a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum díszvendége.

Putyin és Macron legutóbb tavaly Versailles-ban találkozott egymással, nem sokkal a francia elnök beiktatása után. Az orosz államfő a francia elnökválasztást megelőzően a Kremlben fogadta jelenlegi vendége vetélytársát, Marine Le Pent.