Fotó: Az ukrán elnöki hivatal honlapja
Románia, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Észak-Macedónia, Montenegró, Lengyelország és Szlovákia elnöke határozott támogatását fejezte ki vasárnap a 2008-as bukaresti NATO-csúcstalálkozó döntése mellett, amely Ukrajna jövőbeni szövetségi tagságáról szól. Az állásfoglalás azt követően született, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken közölte: Kijev „gyorsított eljárás keretében” kérelmezi a NATO-tagságot.
2022. október 03., 20:482022. október 03., 20:48
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője igyekezett hűteni a kedélyeket. Mint nyilatkozta, jelenleg nem Ukrajna NATO-csatlakozása a legégetőbb kérdés Európában. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Zelenszkij bejelentése után azt mondta, Kijev pozitív változással számol azon NATO-tagok álláspontjában, amelyek korábban szkeptikusak voltak a szövetséghez való csatlakozásával kapcsolatban, „mert a helyzet alapvetően megváltozott”. Szakértők szerint ugyanakkor Franciaország, de Németország véleménye sem változott az ukrán NATO-tagsággal kapcsolatban: Európa két meghatározó hatalma nem támogatja a felvételt.
Közös nyilatkozatban állt ki Ukrajna szuverenitásáért és területi integritásáért Klaus Iohannis és további hét közép-kelet-európai NATO-tagállam elnöke – írja az Agerpres.
„Ukrajna a bejelentéssel nyomást helyez a harminc NATO-tagállamra” – véli Dunda György, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója. A kárpátaljai újságíró Facebook-bejegyzésében azt írta, amikor az ukrán államfő a Moszkvában történtekre válaszul bejelentette, hogy országa gyorsított eljárással szeretne NATO-tag lenni, legelőbb az a kérdés fogalmazódott meg benne: ezt vajon Kijev előzetesen leegyeztette-e az észak-atlanti tömbbel?
Ám azt sem tartom kizártnak, hogy a »meglepetés» csak a játék része. Két jegyzett amerikai lap, a Politico és a The New York Times gyors helyzetelemző cikkében arra a megállapításra jutott, hogy amíg tart a háború, Ukrajna aligha lesz a NATO-tagja. Az USA mellett Németországot és Franciaországot említik a legszkeptikusabbnak az ukrán szándékot illetően. Leszögezik, Ukrajna gyors felvételével egy közvetlen Moszkva–Nyugat-háborút kockáztatnának. Az amerikai sajtó az esetleges csatlakozás kritériumaira is kitér, konkrétan is megemlítve a demokrácia intézményét, az egyén szabadságjogait és a jogállamiság kérdését. Ennek felvetésével arra utalhatnak, hogy e próbákat jelenleg Ukrajna még nem állná ki” – fogalmazott Dunda György.
„Visszatérve Kijev észak-atlanti integrációjának esélyeire, most már nyilvánvaló, hogy a folyamatos fegyverszállításokkal és pénzügyi segélyezéssel nem éri be, többet akar, a bejelentéssel pedig nyomást helyez mind a 30 NATO-tagállamra. A tétek egyre magasabbak, az atomcsapással való fenyegetőzés pedig riasztóbb, mint valaha. Legyen béke!” – zárta bejegyzését az ungvári újságíró.
Ratifikálta az orosz parlament alsóháza hétfőn a négy, orosz ellenőrzés alá került ukrajnai régió Oroszországhoz való „csatlakozásáról” szóló szerződéseket.
Több tucat, egy katonai támaszpont közelében fekvő buszmegállóban várakozót megsebesített meg egy a gyanú szerint szándékosan gázoló kamion sofőrje Izraelben vasárnap délelőtt – írta az MTI.
A konzervatív politikát folytató Georgiai Álom nevű kormánypárt 53 százalékos abszolút többséggel került ki győztesen a szombati parlamenti választásokból. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Facebook-bejegyzésében gratulált.
Az izraeli hadsereg közölte, hogy egy ciszjordániai katonai művelet során szombaton megölték a Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveres szárnyának egyik parancsnokát.
Irán légvédelmi parancsnoksága sikeresen elhárította a síita állam több területe ellen szombat hajnalban végrehajtott izraeli légtámadást, amely csak „korlátozott károkat” okozott – közölte a Tasnim iráni hírügynökség.
Románia teljeskörű schengeni csatlakozásáról, illetve az EU és a kétoldalú kapcsolatok naprendjén lévő aktuális kérdésekről tárgyalt Párizsban a francia hivatali kollégájával, Bruno Retailleauval Cătălin Predoiu belügyminiszter.
Az Irán elleni szombat hajnali izraeli légitámadást követően több ország kormánya is óva intette Teheránt a válaszcsapástól, és az eszkalációval fenyegető katonai konfliktus azonnali lezárására szólította fel a feleket.
Áder János korábbi magyar és Tomislav Nikolic egykori szerb köztársasági elnöknek ítélték oda a Pásztor István-díjat, amelyet idén adnak át először – közölte a Pásztor István Alapítvány pénteken.
Iráni célpontokat támadott az izraeli légierő szombat hajnalban. A légitámadás több órán át, több hullámban tartott, a gépek katonai célpontokat, elsősorban rakéta- és légvédelmi rendszereket bombáztak – közölte az izraeli média.
Oroszország kész észszerű kompromisszumokra az ukrajnai rendezés érdekében, de érdemi tárgyalások nem folynak – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök pénteken a Rosszija 1 televíziós csatornának.
Sokakat megsebesített, többeket életveszélyesen Észak-Izraelben, Madzsd al-Krum arab faluban egy Libanonból elindított rakéta – jelentette pénteken az izraeli katonai rádió.
1 hozzászólás