Karikó Katalin
Fotó: Cseke Csilla/MTI
Karikó Katalin és a világhírű magyar tudóst alkalmazó német biotechnológiai cég, a BioNTech alapító-igazgatói kapják 2022-ben az egyik legrangosabb német tudományos elismerést, a Paul Ehrlich- és Ludwig Darmstaedter-díjat.
2021. szeptember 21., 13:032021. szeptember 21., 13:03
2021. szeptember 21., 13:092021. szeptember 21., 13:09
Kariko Katalin, Özlem Türeci és Ugur Sahin a hírvivő RNS (mRNS) megelőző és terápiás célú kutatásáért és fejlesztéséért kapja a 120 ezer euróval járó díjat.
Munkájuk kiemelkedő sikere az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) ellen rendkívüli hatékonysággal védő vakcina, amelynek döntő szerepe van a koronavírus-világjárvány megfékezésében – áll a frankfurti Goethe Egyetem honlapján olvasható közleményben.
A díjat eddig elnyerő 128 tudós közül 25 a Nobel-díjat is megkapta.
A „kemoterápia megalapítójának” is nevezett Paul Ehrlich (1854-1915) neves német orvosról, szerológusról, immunológusról és Ludwig Darmstaedter (1846-1927) német tudománytörténészről, vegyészről elnevezett díj az egyik legjelentősebb nemzetközi tudományos kitüntetés Németországban. 1952 óta ítélik oda minden évben olyan kutatóknak, akik különleges érdemeket szereztek az immunológia, a rákkutatás, a hematológia, a mikrobiológia és a kemoterápia területén.
A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) biológusként diplomázó és biokémikusként doktoráló Karikó Katalin 8 éve dolgozik együtt alelnökként a biotechnológiai céget alapító és tulajdonló, németországi egyetemeken orvosként végzett, majd vállalkozóvá lett török-német házaspárral, Özlem Türecivel és Ugur Sahinnal. Együttműködésük eredményeként válik az mRNS-alapú technológia az emberi betegségek elleni küzdelemben terápiás „csodafegyverré” – áll a szegedi egyetemnek a kitüntetésről szóló közleményében.
Az 1952 óta kiosztott díjat hagyományosan március 14-én, a Nobel-díjas Paul Ehrlich születésének napján adják át.
Őrizetbe vettek két német-orosz állampolgárt Németországban, akik a gyanú szerint az Ukrajnának szánt katonai támogatás meghiúsítása céljából készültek szabotázsakciókra – közölték csütörtökön a szövetségi ügyészek.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerdán a kabinet ülésén közölte, hogy Izrael saját maga dönt arról, hogyan válaszol a hétvégi iráni támadásokra.
Az uniós tagállamok vezetői egyetértettek abban, hogy „sürgősen, légvédelmi eszközök átadásával kell biztosítani Ukrajna védelmének megerősítését”, valamint szankciók meghozataláról határoztak Iránnal szemben.
Európa progresszív liberális óceánjában jelenleg Magyarország a különbözőség szigete, a megfelelő hely, ahol a konzervatívok szabadon beszélhetnek és politikai terveket szőhetnek a jövőre vonatkozóan – jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
Orosz rakétatámadás érte szerda reggel az észak-ukrajnai Csernyihiv városát, legkevesebb nyolcan meghaltak, 18-an megsebesültek – közölte a Telegramon Olekszandr Lomako polgármester.
Az európai polgárok többsége érdeklődik a júniusi európai parlamenti választások iránt, a romániai szavazók is jelentős arányban el kívánnak menni szavazni – derül ki az EP által megrendelt legfrissebb Eurobarométer felmérésből.
Mihai Popşoi moldovai külügyminiszter kedden az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ülésén (PACE) felszólította Oroszországot, hogy vonja ki csapatait és fegyvereit Dnyeszteren túli területéről.
Az amerikai repülőgépek nem fognak az ukrán légtérben repülni, hogy felvegyék a harcot az orosz támadásokkal szemben – közölte Matthew Miller külügyminisztériumi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján.
Külföldi miniszterelnökök, illetve még a nemzeti konzervativizmussal kritikus szervezetek képviselői is elítélik, hogy betiltottak Brüsszelben egy konzervatív konferenciát, amelyet amúgy is csak a harmadik lehetséges helyszínen tudtak elkezdeni.
Miközben Izrael még mindig nem válaszolt az ellen Irán által indított rakéta- és dróntámadásra, és az izraeli háború kabinet szerdán újra összeül a helyzet megvitatására, a világ vezetői nyugalomra intenek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!