2010. május 26., 12:002010. május 26., 12:00
A képviselők 344 igen, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett hozták meg a döntésüket, amelyet nagy taps fogadott az ülésteremben. Nemmel voksolt az előterjesztésre a szocialista Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba és Szanyi Tibor. Tartózkodott három MSZP-s – Baracskai József, Oláh Lajos, Vitányi Iván – és két LMP-s – Dorosz Dávid és Szabó Tímea – képviselő. Az igen szavazatokat 224 fideszes, 34 KDNP-s, 32 szocialista, 43 jobbikos és 11 LMP-s képviselő adta le. Nem voksolt 21 szocialista frakciótag, köztük Lendvai Ildikó leköszönő pártelnök. Támogatta szavazatával a javaslatot az MSZP frakcióvezetője, Mesterházy Attila és a volt házelnök, Szili Katalin. A pozsonyi parlament válaszul magyarellenes jogszabályt fogadott el.
Az elfogadott törvény szerint nemcsak születésénél fogva, hanem leszármazással is magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke. A magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatos új szabályok szerint akkor honosítható kedvezményesen az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja. Mindez egyéni kérelemre, nem pedig kollektíven, automatikusan történhet.
Az előterjesztő fideszes és KDNP-s politikusok, Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László és Németh Zsolt azt javasolták, hogy a „kettős állampolgárságról” szóló jogszabály az augusztus 20-i nemzeti ünnepen lépjen hatályba, de csak 2011. január 1-jétől kerül alkalmazásra. A törvényjavaslatot eredeti formájában fogadta el az Országgyűlés. A szöveghez csak az ellenzék nyújtott be módosító indítványokat, ezek közül azonban egyet sem támogatott a többség. Az Országgyűlés a törvény sürgős kihirdetését kéri a köztársasági elnöktől.
| A magyar Országgyűlés nemzeti lelkesültségében a tűzzel játszik címmel írt a nemmel szavazó Gyurcsány Ferenc blogbejegyzést tegnap a parlamenti szavazást követően. A 2004-es népszavazás idején is az állampolgárság kiterjesztése ellen kampányoló bukott miniszterelnök szerint az Országgyűlés azt hiszi, hogy helyrebillenti a történelmet. „Én ezzel szemben meg azt, hogy kibillenti a biztonság és nyugalom kerékvágásából. Most csak Orbán és Fico vívja csatáját. A román megszorítások nyomán kirobbant tüntetések jól jelzik, hogy mi történhet a mérsékelt román politikai erőkkel. Jöhet még a szlovákhoz hasonló román nacionalizmus, amely ellenséget fog látni a romániai magyarokban. Mit fogunk akkor mondani?” – teszi fel a kérdést Gyurcsány. Nem szavazta meg a jogszabályt Vona Gábor Jobbik-elnök sem, ő ugyanis nem tartózkodott a parlamentben. Saját bevallása szerint rosszul tudta, hogy mikor van a zárószavazás időpontja. „Egy korábban egyeztetett, a múlt hétről elhalasztott rádiómeghívásnak tettem eleget – írta közleményében. – „Szégyellem magam, hogy ez megtörtént, hogy ilyen hibát követtem el, de egyúttal nagyon örülök, hogy az Országgyűlés elsöprő többséggel fogadta el ezt a történelmi törvénymódosítást.” |
A választási kampány lázában égő szlovák kormány az eddigiekhez hasonló agresszivitással reagált a jogszabály elfogadásának hírére. A pozsonyi parlament rendkívüli ülésén módosították az állampolgársági törvényt. Ennek értelmében az veszti el a szlovák állampolgárságát, aki „kifejezett akaratnyilvánítás alapján” tesz szert más állampolgárságra. Aki elveszti a szlovák állampolgárságát, erről a tényről köteles haladéktalanul tájékoztatni a lakhelye szerinti illetékes államigazgatási szervet. Ha valaki nem tesz így, szabálysértést követ el, amiért 3319 eurós bírsággal sújtható.
A tervezet kitér azokra a köztisztségekre is, amelyek betöltése, végzése szlovák állampolgársághoz kötött. Robert Fico szlovák kormányfő szerint ha a Magyar Koalíció Pártjának képviselői valóban kérni fogják a magyar állampolgárságot, ahogy ezt Csáky Pál pártelnök jelezte kedden, akkor el kell hogy veszítsék parlamenti mandátumukat. Fico szerint „rosszul” kezdett az új magyar kormány. Fico úgy véli: a kettős állampolgárságot lehetővé tevő törvény elfogadása, valamint az a tény, hogy Orbán Viktor első hivatalos útja Lengyelországba vezet, „felesleges idegességet váltott ki”.
A Magyar Koalíció Pártja ugyanakkor bejelentette: elfogadhatatlannak tartja, hogy a Szlovák Köztársaság bármely polgárának hátránya származzon abból, hogy kettős állampolgár. A párt készen áll arra, hogy azoknak, akiket kettős állampolgárságuk miatt sérelem érne, a nemzetközi fórumokon is védelmet nyújtson. Gál Gábor, a Híd képviselője rámutatott: a jelenlegi szlovák parlamentben is ülnek kettős állampolgárok. Példaként megemlítette, hogy Sergej Chelemendik orosz, míg Jozef Rydlo svájci állampolgársággal is rendelkezik. Mindketten a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) képviselői. „És ők biztonsági kockázatot jelentenek?” – tette fel a kérdést Gál. Az MKP a szlovák törvénymódosítást követően bejelentette: kész a törvény semmissé tétele érdekében az alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős kijelölt magyar miniszterelnök-helyettes szerint semmiféle etnikai vagy egyéb diszkrimináció nem szerepel a kettős állampolgárságról szóló törvényben, az semmilyen európai, nemzetközi fórumon nem támadható. A KDNP elnöke Szlovákiával kapcsolatban azt mondta: „mi mindenkivel megpróbáltunk és megpróbálunk szót érteni, akivel lehet, azonban akik nem akarnak velünk szót érteni, azoknak a kedvéért nem adhatjuk fel a legtermészetesebb jogainkat”.
Semjén Zsolt a tegnap reggeli szavazásra utalva úgy fogalmazott: egy soha nem látott nemzeti egység jött létre annak érdekében, hogy „a határon túli magyar testvéreink közjogi értelemben is a nemzet részei legyenek”. Hozzátette, hogy az elfogadott állampolgársági törvényben nincs első és másodosztályú állampolgár, „egy magyar nemzet van, egy magyar állampolgárság van”. Azt mondta: amikor hasonló törvényt hozott, Szlovákia sem tartotta szükségesnek, hogy részletes tárgyalások legyenek. A választójogról kifejtette: a mostani törvénnyel a határon túl élő magyaroknak pontosan ugyanaz a jogállása, mint most egy külföldön élő magyarnak. Abban az esetben van szavazati joga, ha magyarországi lakcímmel rendelkezik – jegyezte meg.
Martonyi János leendő külügyminiszter szerint semmiféle biztonságpolitikai kockázatot nem jelent az, hogy Magyarország egyéni kérelmek alapján lehetővé teszi a szomszédos országokban élő magyaroknak a magyar állampolgárság megszerzését. Szerinte hátrányos megkülönböztetést jelentene, ha a szlovák parlament automatikusan megfosztaná a szlovák állampolgárságuktól azokat, akik egy másik állam állampolgárságát kérik. Leszögezte, az állampolgárságtól való automatikus megfosztás a vonatkozó nemzetközi jogba, normákba ütközik, továbbá diszkriminatív. Közölte, meg fogják tenni a szükséges lépéseket, amelyek azt eredményezhetik, hogy a szlovák parlament újragondolja a döntését. Mint mondta, Szlovákia kivételével valamennyi ország, magyar belügynek tekinti a kérdést, és nem emel kifogást az állampolgárság megadásának lehetőségével szemben.
Az MSZP ugyan megszavazta a jogszabályt, de Mesterházy Attila frakcióvezető szerint a Fidesz-kormány lesz a felelős minden olyan problémáért, amelyet a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadása okoz, mivel a többség nem támogatta a szocialisták azon kezdeményezését, hogy halasszák el az erről szóló voksolást. A Jobbik üdvözölte a törvény elfogadását, a jogszabályt a „nemzetegyesítés és nemzetépítés újabb nagyon fontos állomásának” tartja. A Nézőpont Intézet felmérése szerint egyébként egy „most vasárnap” tartandó népszavazáson tízből hatan megadnák a magyar állampolgárságot a határon túli magyaroknak. Különösen a 18–29 évesek (77 százalék), a Fidesz (77 százalék), valamint a Jobbik (69 százalék) hívei támogatják a kettős állampolgárságot. Az MSZP és LMP támogatóinak 60, illetve 47 százaléka ugyanakkor ellenzi a tervezetet. Szavazati jogot, az állampolgárság megadását pártolók fele (52 százalék) feltétel nélkül, további 36 százalék csak magyarországi lakhely esetén adna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Késes támadás történt a hamburgi pályaudvaron péntek este 18 óra után – írja a Bild. A merényletben legalább tizenketten megsérültek, ebből hárman életveszélyes állapotban vannak.
Ukrajna és Oroszország végrehajtotta az ezer-ezer fős fogolycsere-megállapodás első szakaszát, amelynek keretében 390 ukrán fogoly tért haza – számolt be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Konstanca lehet az egyik első célpont egy, a NATO elleni orosz támadás esetén – vélekedik Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, a NATO európai erőinek korábbi főparancsnoka.
Lesz következő fordulója Oroszország és Ukrajna tárgyalásainak, de irreális, hogy ezt a Vatikánban tartsák meg, a találkozó idejéről és helyszínéről még nem döntöttek – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő azzal vádolta meg csütörtök este Franciaországot, Nagy-Britanniát és Kanadát, hogy arra bátorítja a Hamász „tömeggyilkosait”, hogy vég nélkül harcoljanak.
Ukrajnának fel kellene adnia minden olyan elképzelést, hogy visszaállítsa a Szovjetunió 1991-es összeomlása nyomán létrejött, vagy akár a 2022-es nagyszabású orosz invázió előtti származó határokat – mondta csütörtökön Valerij Zaluzsnij.
Az amerikai kormányzat megvonja a Harvard Egyetem jogát a külföldi diákok fogadására részben „terroristapártoló” tevékenység miatt – közölte a belbiztonsági minisztérium csütörtökön.
Az orosz elnök ütközőövezet létrehozásáról döntött csütörtökön Oroszország és Ukrajna határa mentén.
Biztonsági figyelmeztetést tett közzé az Egyesült Államok, Kanada és több európai ország hírszerzése orosz kibertámadások kivédésére.
Ukrajna a jövő héten arra kéri az EU-t, hogy fontolja meg a Moszkva elszigetelésére irányuló újabb nagyszabású lépéseket, beleértve az orosz vagyon lefoglalását és az orosz olaj egyes vásárlóival szembeni szankciók bevezetését.
Látogatottsági adatok