Háborús övezet. Az EU újabb szankciókat fogadott el Oroszország ellen, de Ukrajna szerint még ez sem elég
Fotó: ukrán katasztrófavédelem
Ukrajna a jövő héten arra kéri az EU-t, hogy fontolja meg a Moszkva elszigetelésére irányuló újabb nagyszabású lépéseket, beleértve az orosz vagyon lefoglalását és az orosz olaj egyes vásárlóival szembeni szankciók bevezetését, mivel Donald Trump amerikai elnök visszalépett a szankciók szigorításától – közölte a Reuters.
2025. május 22., 11:172025. május 22., 11:17
Az EU-nak Ukrajna által benyújtandó fehér könyv arra szólítja fel a 27 tagú tömböt, hogy agresszívebb és függetlenebb álláspontot képviseljen a szankciókkal kapcsolatban, mivel bizonytalanság övezi Washington jövőbeli szerepét.
A 40 oldalt felölelő ajánlások között olyan jogszabályok elfogadására szólítottak fel, amelyek felgyorsítanák a folyamatot, hogy
A szankciókkal sújtottak ezután kártérítést kérhetnének Oroszországtól.
Az ukránok szerint az EU-nak egy sor olyan lépést kellene fontolóra vennie, amelyekkel a szankciókat saját területén kívül is erőteljesebben alkalmazhatná, beleértve az olyan külföldi cégek elleni szankciókat, amelyek a technológiáját Oroszország támogatására használják, valamint „másodlagos szankciók bevezetését az orosz kőolaj vásárlóival szemben”.
Az ilyen másodlagos szankciók, amelyek olyan nagy vásárlókat sújthatnának, mint India és Kína, olyan jelentős lépés lenne, amelyet Európa eddig vonakodott megtenni.
A fehér könyv
Ez egyértelműen a szankciók korlátozott hatékonyságára folyamatosan rámutató Magyarország ellen irányuló ukrán akciók újabb fejezete.
Az Európai Bizottság nem reagált azonnal az ukrán dokumentummal kapcsolatos megkeresésre.
Mint arról beszámoltunk, miután hétfőn beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, Trump úgy döntött, hogy nem vezet be újabb szankciókat Oroszországgal szemben, és ezzel szertefoszlatta az európai vezetők és Kijev reményeit, akik hetek óta lobbiztak azért, hogy fokozza a nyomást Moszkvára.
– mondta a Reutersnek egy, a beszélgetés tartalmát ismerő személy.
Az EU és Nagy-Britannia kedden ugyanakkor ettől függetlenül további szankciókat vezetett be Oroszország ellen, mondván, továbbra is remélik, hogy Washington csatlakozik hozzájuk.
Az európaiak azonban nyíltan tárgyalnak arról, hogyan tarthatnák fenn a nyomást Moszkvára, ha Washington már nem hajlandó részt venni az akcióban.
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta tizenhetedik szankciós csomagját, mely egyebek mellett az orosz energiaipart, ezen belül az eddigi szankciókat megkerülő úgynevezett orosz „árnyékflotta” tartályhajóit célozza.
Az Európai Parlament plenáris vitáján a biztos emlékeztetett: május elején az Európai Bizottság elfogadta az orosz energiaimport megszüntetésére irányuló ütemtervet, amely „világos üzenetet küld Oroszországnak: elég volt!”
Felhívta a figyelmet, hogy az Ukrajna elleni orosz háború kezdete óta az Európai Unió jelentősen csökkentette az orosz energiaimportot: a szénimportot teljesen leállította, az olajimport arányát 27-ről 3, a gázét pedig 45-ről 13 százalékra csökkentette, mindezek ellenére tavaly még mindig 23 milliárd eurót fizetett Oroszországnak energiáért.
Jorgensen szerint a brüsszeli bizottság alaposan elemezte az orosz energia kivezetésének hatásait, és egy világos, kiszámítható menetrendet dolgozott ki a fokozatos megszüntetésre. A cél az energiaárak stabilizálása, a piac jogbiztonságának erősítése és az ellátásbiztonság fenntartása. Ennek részeként hamarosan jogi lépéseket tesznek az orosz gáz átláthatóságának szabályozására, és az év végéig betiltják az új és spot-szerződéses orosz gázimportot – taglalta.
– tette hozzá.
A biztos elmondta, hogy az EU kötelező nemzeti terveket kér a tagállamoktól az orosz gáz, olaj és nukleáris üzemanyag fokozatos kivezetésére, és ezeket már idén be kell nyújtani a biztonságos átmenet érdekében. Emellett szigorítják az orosz árnyékflottán keresztül érkező illegális olaj ellenőrzését, és új korlátozásokkal lépnek fel az orosz urán és más nukleáris anyagok importja ellen.
„Gazdaságilag kedvezőtlen helyzetbe hozzuk az orosz nukleáris üzemanyagot vámokkal, és megerősítjük az uniós nukleáris üzemanyag-ellátási láncot” – jelentette ki.
Közölte, hogy
Hozzátette, hogy az Északi Áramlat gázvezeték jövőbeli használata „nem képzelhető el”, mivel az EU célja a saját, tisztább és megfizethetőbb energia előállítása gazdasági és stratégiai okokból.
Jorgensen szerint az orosz energiaimport kivezetése egy átfogó uniós stratégia része, amely a forrásdiverzifikációra, az ellátásbiztonságra és a fosszilis tüzelőanyagok elhagyására épül. Az uniós támogatások révén több kulcsfontosságú gázinfrastruktúra-projekt valósult meg Közép- és Délkelet-Európában, csökkentve az orosz függőséget. Az Európai Bizottság emellett regionális együttműködéseket is ösztönöz, mindez pedig egy biztonságosabb, fenntarthatóbb és függetlenebb uniós energiapiac kialakítását szolgálja – fejtette ki.
Mindeközben
Hétfőn Trump telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ami két hónap óta az első ismert beszélgetésük volt.
„Megpróbáljuk rendezni az orosz-ukrán viszonyt” – mondta Trump újságíróknak. „Tegnapelőtt két órát beszéltem Putyin elnökkel. Azt hiszem, nagy előrelépést tettünk. De ez egy vérfürdő”.
Trump a háborút „szörnyű dolognak” nevezte.
„Sok a gyűlölet, sok a halálos áldozat” – mondta. „Műholdfelvételeket kaptam a harcmezőről – ilyet még életükben nem láttak”.
A két vezető közelmúltbeli telefonbeszélgetése napokkal az isztambuli, nagyrészt eredménytelen tárgyalások után zajlott, ahová Oroszország alacsony rangú tisztségviselőkből álló küldöttséget küldött, és megismételte átfogó területi követeléseit, többek között azt, hogy Ukrajna fogadja el a Krím és négy másik régió elvesztését.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Orosz–Örmény Egyetemen tartott előadásában eközben leszögezte: az „előbb tűzszünet, aztán majd meglátjuk” megközelítés többé nem működik az ukrajnai konfliktus rendezésében, hiába ösztökéli hisztérikusan Franciaország elnöke, Emmanuel Macron és az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Keir Starmer az Egyesült Államokat az Oroszország elleni szankciók fokozására.
Lavrov emlékeztetett a 2022-es isztambuli orosz–ukrán tárgyalásokra, amikor is a felek „parafálták az ukrán delegáció által javasolt rendezési elveket”.
– jelentette ki az orosz külügyminiszter.
„A Macronok, Starmerok, Von der Leyenek és más európai szereplők, akik most hisztérikusan követelik az Egyesült Államoktól, hogy kapcsolódjon be az Oroszország elleni lépésekbe és szigorítsa a szankciókat – ez csak leleplezi őket” – hangsúlyozta Szergej Lavrov.
Az ukrán vezérkar eközben azt közölte:
A Facebookon kiadott közlemény szerint Oroszország orlovi régiójában lévő bolhovi, félvezető berendezéseket gyártó üzemre mértek csapást, amely Oroszország védelmi-ipari komplexumához tartozik.
„A megerősített információk szerint a célterületet tíz drón találta el, a támadás következtében tűz ütött ki” – írta a vezérkar.
A katonai beszámoló szerint annak ellenére, hogy a gyár nemzetközi szankciók alatt áll, évente mintegy 3 millió eszközt gyártanak benne, és körülbelül 700 ember dolgozik ott.
A vezérkar kiemelte, hogy ez az egyik vezető vállalat Oroszországban a félvezető eszközök és alkatrészek fejlesztése és gyártása terén.
A vezérkar később a Facebookon kiadott közleményében térképet közölt az oroszországi kurszki hadművelet jelenlegi helyzetéről.
„Az agresszor állam képviselőinek azon állításai, miszerint állítólag befejeződtek a harci cselekmények az Oroszországi Föderáció Kurszki Területén, nem felelnek meg a valós helyzetnek. Az ukrán védelmi erők alakulatai által végrehajtott hadművelet a meghatározott irányokban, a kurszki régió határ menti térségeiben továbbra is folyamatban van. Bár a körülmények továbbra is nehezek, az ukrán védők tartják elfoglalt állásaikat, végrehajtják a kitűzött feladatokat, és hatékony csapásokat mérnek az ellenségre” – írta a vezérkar a térképhez mellékelt kísérőszövegben.
Hozzátette, hogy a kurszki hadművelet tavaly augusztusi kezdete óta az orosz hadsereg 63 402 katonát veszített, ebből 25 625 a halálos áldozat. Ezenfelül – közlésük szerint – 971 orosz katona esett fogságba, és az ukrán erők megsemmisítettek vagy megrongáltak 5664 darab orosz fegyvert, illetve haditechnikai eszközt.
A vezérkar megjegyezte, hogy a kurszki régión kívül az ukrán egységek folytatják aktív hadműveleti tevékenységüket Oroszország belgorodi régiójának bizonyos térségeiben is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Brutálisan megvertek oroszországi hivatalos útja során egy, az Európai Uniót képviselő román diplomatát. Egy női tisztségviselőről van szó – derül ki a der Spiegel című német kiadvány kedden megjelent cik
Több mint nyolcvan magyar és negyven román állampolgárnak sikerült elhagynia kedden Izraelt a hivatalos tájékoztatás szerint.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megszakította kanadai látogatását, és kedden visszatért Kijevbe, miközben a G7-tárgyalások még folytak.
A hatodik napjába lépett szerdán az Izrael és Irán közötti konfliktus, a két ország szerdára virradóra is rakétákkal támadta egymást.
A közel-keleti helyzet eszkalálódása miatt szeptember 15-ig nem indít járatokat Tel-Avivba és Ammánba a Wizz Air.
Bár a térképre nézve Izrael eltörpül Irán mellett – egy 9,7 milliós ország áll szemben egy mintegy 90 millióssal –, előbbi jelentős hadereje és korszerű fegyverei miatt képes volt látványosan megalázni a perzsa államot.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette: nem tűzszünetet akar az Izrael és Irán közötti konfliktusban, hanem annál többet.
Elutasította az olasz legfelsőbb bíróság a szökésben levő Ionel Arsene volt Neamţ megyei tanácselnök kiadatását a román hatóságoknak. Az ítélet jogerős.
Jelentős, több mint 610 millió forintos összeggel segíti a székelyföldi árvízkárosultakat Magyarország – jelentette be kedden a magyar kormányfő.
Öten könnyebben megsebesültek a kedd reggeli iráni rakétatámadásban Izraelben – jelentette a helyi mentőszolgálat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!