Bizonytalanság. Izrael hajlandó belemenni az amerikai tűzszüneti javaslatba, a Hamász terrorszervezet azonban nem elégedett vele
Fotó: Izraeli Védelmi Erők
Izrael elfogadta az Egyesült Államok által előkészített gázai tűzszüneti javaslatot – közölte a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
2025. május 30., 10:202025. május 30., 10:20
Karoline Leavitt az amerikai elnöki hivatal napi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Donald Trump elnök és Steve Witkoff különleges elnöki megbízott javaslatát azután juttatták el a Gázai övezetet irányító Hamász képviselőihez, hogy arra az izraeli fél igent mondott.
A szóvivő elmondta, meg tudja erősíteni, hogy
Karoline Leavitt kérdésre válaszolva úgy vélte, hogy az amerikai elnök közbenjárásának köszönhetően jutott el a napokban nagyobb mennyiségű humanitárius segély a Gázai övezetben szükséget szenvedőkhöz.
Egy izraeli tisztségviselő a CNN-nek megerősítette: Izrael elfogadta Steve Witkoff amerikai megbízott új tűzszüneti javaslatát.
Elmondta, hogy
A tisztségviselő ugyanakkor nem közölt részleteket a háború végleges befejezéséről szóló tárgyalások megkezdéséről, a Hamász egyik legfontosabb követeléséről, amelyet Izrael eddig nem volt hajlandó elfogadni.
Egy magas rangú Hamász-tisztségviselő azonban a BBC-nek azt mondta, hogy a palesztin terrorszervezet elutasítja az Egyesült Államok legújabb javaslatát egy új gázai tűzszüneti és túszelengedési megállapodásra.
A Hamász tisztségviselője azt mondta, hogy a javaslat nem elégíti ki az alapvető követeléseket, beleértve a háború befejezését, és hogy a megfelelő időben reagálni fog.
A Hamász szerint a legújabb keretszabály Izraeltől származik, és „nem válaszol népünk egyetlen követelésére sem, amelyek közül a legfontosabb a háború és az éhínség megszüntetése” – mondta Basszem Naim, a terrorszervezet politikai irodájának tagja a CNN szerint.
„Mindazonáltal a mozgalom vezetése teljes felelősséggel tanulmányozza a javaslatra adandó választ, tekintettel a népirtásra, amelynek népünk ki van téve” – tette hozzá a Facebookon.
A Hamász egy magas rangú Hamász-tisztségviselő szerint három ellenponttal válaszolt Witkoff legújabb javaslatára.
A tisztségviselő a CNN-nek elmondta, hogy a Hamász beleegyezne a túszok szabadon bocsátásába és egy 60 napos tűzszünetbe, ahogyan az amerikai javaslatban szerepel, de
A Hamász azt szeretné, ha a humanitárius segítségnyújtás az ENSZ csatornáin keresztül történne. Végül pedig azt akarják, hogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) vonuljanak vissza azokra a pozíciókra, amelyeket idén március 2-án foglaltak el, mielőtt Izrael újraindította volna katonai műveleteit.
Egy másik, a Hamász ellenjavaslatát ismerő személy megerősítette a három pontot.
A magas rangú Hamász-tisztségviselő a CNN-nek elmondta, hogy Witkoff javaslatára Bishara Bahbah palesztin-amerikai állampolgárságú tárgyalón keresztül válaszoltak, aki közvetlen tárgyalásokat folytatott a Hamász képviselőivel Dohában.
A Hamász-tisztségviselő elmondta, hogy két nappal ezelőtt megvitatták Bahbahhal a Hamász feltételeit, amelyeket elküldtek Witkoffnak.
Aztán, mondta a tisztviselő, miután Witkoff a héten Washingtonban találkozott Ron Dermer izraeli tisztségviselővel,
„Megdöbbentünk, mert Bishara [Bahbah] 2-3 alkalommal is azt mondta nekünk, hogy jóváhagyta a tervezetet, és nincs vele semmi probléma” – mondta a magas rangú Hamász-tisztviselő, aki a legutóbbi Witkoff-javaslatot „izraeli dokumentumnak” nevezte.
„Készek vagyunk egy nap alatt visszaadni az összes túszt, csak garanciát akarunk arra, hogy utána nem lesz újra háború” – mondta a tisztségviselő. „Most ebben a dokumentumban nem láttunk ilyet” – tette hozzá. „Ők folytatni akarják a háborút, mi ezt akarjuk megállítani” – állította.
Naim, a Hamász politikai irodájának tagja a Facebookon szintén azt írta, hogy
A legújabb javaslat után a Hamász kész elengedni a még élő 20 túsz felét, amit a Hamász első embere „nagy kockázatnak” nevezett, mert nincs garancia arra, hogy Izrael tiszteletben tartja a megállapodást.
„Tudjuk, hogy Witkoff erős ember, képes valamit tenni. Ő az egyetlen, aki hatással lehet Izraelre” – mondta a tisztségviselő
Mint ismeretes, Izrael teljes blokádot vezetett be a Gázai övezetben, és március 18-án folytatta katonai offenzíváját a Hamász ellen, miután összeomlott az Egyesült Államok, Katar és Egyiptom által közvetített kéthónapos tűzszünet.
Május 19-én az izraeli hadsereg kiterjesztett offenzívát indított, amelyről Netanjahu azt mondta, hogy a csapatok „Gáza minden területét ellenőrzésük alá vonják”.
Másnap azt mondta, hogy Izrael enyhíteni fogja a blokádot és „alapvető” mennyiségű élelmiszert enged be Gázába az éhínség megelőzése érdekében.
Tömegbe hajtott egy autó szombat hajnalban Los Angeles East Hollywood városnegyedében, több mint húsz ember megsérült, köztük négyen-öten „minimum válságos állapotban” vannak.
Ukrajna szombatra virradóra ismét drónokkal támadta Moszkvát, így az orosz főváros már a harmadik egymást követő éjszakán került tűz alá.
Izrael és Szíria tűzszünetben állapodott meg – közölte pénteken az Egyesült Államok törökországi megbízottja, miután Szíria túlnyomórészt drúzok lakta területén több mint 300 halálos áldozatot követelő, napokig tartó vérontás zajlott.
Elfogták a palágykomoróci görögkatolikus templom feltételezett gyújtogatóját – közölte pénteken az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) kárpátaljai részlege a Facebook-oldalán.
Az uniós országok közül a románok élnek a legnagyobb számban más uniós országokban – írja a Profit.ro gazdasági portál.
Miután szerdán bemutatta a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó 2000 milliárd eurós költségvetés tervezetét, az Európai Bizottság pénteken ismertette a tagállami részesedéseket: Romániának folyó áron 60,2 milliárd eurós támogatást irányoznak elő.
Az európai börtönök túlzsúfoltságára figyelmeztetett pénteken közzétett éves jelentésében az Európa Tanács, amely szerint számos országban jelentősen nőtt a fogvatartottak száma, meghaladva a férőhelyekét.
Az Európai Unió jóváhagyta eddigi egyik legszigorúbb szankciós csomagját Oroszország ellen – jelentette be Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő az X-en pénteken.
Izrael csütörtökön közölte, hogy „mélységesen sajnálja” a Gáza egyetlen katolikus templomára mért halálos csapást, amelyben három ember meghalt.
Ukrajna fenntartja magának a jogot arra, hogy megfelelő válaszintézkedéseket tegyen Magyarországgal szemben – írta csütörtökön Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az általa vezetett tárca Telegram-oldalán.
szóljon hozzá!