Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke az irodájában található Horthy-mellszoborral
Fotó: Facebook/Dúró Dóra
Szobrot állított a Mi Hazánk Horthy Miklós egykori kormányzónak kedden Dúró Dórának, az Országgyűlés alelnökének parlamenti irodájában.
2022. augusztus 30., 16:062022. augusztus 30., 16:06
2022. augusztus 30., 16:072022. augusztus 30., 16:07
A párt egy határozati javaslatot is beterjesztett a Ház elé annak érdekében, hogy az Észak-Erdély visszacsatolásáról szóló második bécsi döntés évfordulója legyen a hazatérés napja. A szoboravatáson Dúró Dóra az elmúlt harminc év egyik legnagyobb emlékezetpolitikai mulasztásának nevezte, hogy Horthy Miklós kormányzó államférfiúi munkásságát nem kezeli méltó módon a magyar állam.
Sajnálatosnak nevezte, hogy „a baloldal a III/II-es Horn Gyuláról és a fehérellenes rasszista Nelson Mandeláról nevezett el közterületeket”, a Fidesz pedig arra a Lóth Balázsra bízza a valaha volt legnagyobb költségvetésű magyar filmet, aki azzal büszkélkedett, hogy „történelmet írt LMBTQ-ügyben”.
amikor „világháború, a gyalázatos tanácsköztársaság és országcsonkítás után volt Magyarország”, mégis fejlődő pályára állt. Azt mondta: ehhez rendbe kell tenni a múltat. Szerinte a bécsi döntésekkel a nagyvilág valamennyire igyekezett orvosolni a trianoni békediktátum miatt kialakult sebeket,
Novák Előd, a párt frakcióvezető-helyettese az eseményt megelőző sajtótájékoztatón közölte: céljuk, hogy az Országház Kupolatermében a nemzet nagyjainak szobra mellett az utolsó kormányzó is helyet kapjon. Egy márványlapot szeretnének felállítani – közölte –, ám kezdeményezésükre Kövér László házelnök nem válaszolt, a szoboravatásról szóló keddi sajtótájékoztatójukat pedig a házelnök „kitiltotta” a Kék Társalgóból, vagyis a Szent Korona melletti helyiségből.
Szerinte a DK vezetésével azok háborognak a szobor ellen, akik ha tehetnék, mindig szivárványszínű zászlót tűznének a Parlamentre.
Az eseményen még Zetényi Csukás Ferenc, a Horthy Miklós Társaság tiszteletbeli elnöke mondott beszédet, valamint Kovács Attila református lelkipásztor áldotta meg a szobrot. Az 57 centiméteres bronz mellszobor Csák Attila alkotása.
Az egyházat és az emberiséget térfélválasztásra szólított fel a félelemmel és igazságtalansággal teli világban Ferenc pápa nagycsütörtöki homíliájában, amelyet a Szent Péter-bazilikában bemutatott krizmaszentelő misén olvastak fel.
Tömeges dróncsapás érte Dnyiprót, a délkelet-ukrajnai Dnyipropetrovszki terület székhelyét, miközben az északkelet-ukrajnai Harkiv térségét kombinált támadás sújtotta, a dél-ukrajnai Herszon megyét pedig az orosz tüzérség lőtte csütörtökre virradóra.
Izrael védelmi minisztere kijelentette, hogy az izraeli csapatok a háború befejezése után is a Gázai övezet jelentős területeinek elfoglalásával létrehozott úgynevezett biztonsági zónákban maradnak.
Az Európai Unió fontolgatja, hogy „katonai tanácsadókat” küldjön Ukrajnába, hogy megszervezzék az ukrán hadsereg kiképzését – közölte Anitta Hipper, az Európai Bizottság szóvivője szerdán egy brüsszeli sajtótájékoztatón.
A párizsi ítélőtábla döntése nyomán szerdán szabadon engedték a francia fővárosban múlt héten letartóztatott Pál Fülöp herceget, akinek a kiadását kérik a román hatóságok – számolt be az AFP.
Ismét útra kelnek a Kárpát-medencei magyar diákok a nemzeti összetartozás napja alkalmából a Rákóczi Szövetség támogatásával.
Robert Fico szlovák miniszterelnök az X-oldalán bejelentette: annak ellenére is részt vesz a május 9-i moszkvai orosz katonai ünnepségeken, hogy Kaja Kallas, az EU főképviselője felszólította az uniós tagállami vezetőket: ne vegyenek részt az eseményen.
Az izraeli kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a gázai tűzszünet előfeltétele, hogy a Hamász palesztin terrorszervezet szabadon engedje az izraeli túszokat – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala.
Egy moszkvai bíróság egyenként 5 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte kedden a Reuters és az Associated Press hírügynökség, valamint a Sota Vision YouTube-csatorna újságíróit.
A NATO és az Oroszországi Föderáció közötti közvetlen konfliktusban Lengyelország és a balti államok lennének az „elsők, akik szenvednének” – mondta Szergej Nariskin, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SVR) igazgatója kedden.
szóljon hozzá!