A háború kapcsán rendezett első találkozóra hétfőn került sor Párizsban
Fotó: X/Ursula von der Leyen
Az ukrajnai helyzettel és az európai biztonsággal kapcsolatos újabb tanácskozást tartanak szerdán Párizsban – számolt be kedden a Reuters, amely szerint ezen a megbeszélésen Románia is képviseltetni fogja magát. Az információt a bukaresti külügyminisztérium megerősítette, a háború kapcsán indult egyeztetésen Ilie Bolojan ügyvivő államfő vehet részt.
2025. február 18., 22:052025. február 18., 22:05
2025. február 18., 23:352025. február 18., 23:35
A szerdai tanácskozásra Norvégia, Kanada, Litvánia, Észtország, Lettország, Csehország, Finnország, Görögország, Románia, Svédország és Belgium kapott meghívást – erősítette meg két diplomáciai forrás a londoni székhelyű hírügynökségnek. A diplomaták szerint néhány ország videokonferencia keretében csatlakozik az ukrajnai háború lehetséges lezárását célzó megbeszéléshez.
A News román hírügynökség szerint a bukaresti külügyminisztérium a sajtónak eljuttatott pontosításában megerősítette, hogy további egyeztetés esedékes a háborús helyzet kapcsán, amelyre Romániát meghívták.
A hétfőn Párizsban rendkívüli megbeszélésekre összegyűlt európai vezetők a kontinens védelmi képességeinek növelésére irányuló kiadások növelésére szólítottak fel, de megosztottak maradtak abban az elképzelésben, hogy békefenntartókat küldjenek Ukrajnába.
Mint arról beszámoltunk, Emmanuel Macron francia államfő kezdeményezésére hétfőn Németország, Olaszország, az Egyesült Királyság, Lengyelország, Spanyolország, Hollandia és Dánia, valamint az Európai Unió és a NATO vezetői tanácskoztak Párizsban az ukrajnai háború helyzetéről. A hétfői csúcson részt vett Emmanuel Macron francia államfő, Keir Starmer brit miniszterelnök, Olaf Scholz német kancellár, Giorgia Meloni olasz kormányfő, Donald Tusk lengyel miniszterelnök, Mark Rutte, a NATO főtitkára, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, továbbá Spanyolország, Hollandia és Dánia is képviseltette magát.
Uniós tisztviselők szerint több ország is elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy csak bizonyos államok vezetői kaptak meghívást az eseményre. Magyarország a szerdára összehívott egyeztetésre sem hivatalos. Budapest egyébként a Párizsban rendezett első egyeztetést elítélte. „Párizsban a háborúpárti, anti-Trump, frusztrált európai vezetők gyűlnek össze, akik meg akarják akadályozni azt, hogy létrejöjjön a megállapodás a békéről Ukrajnában” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a magyar kormány Facebook-oldalán hétfőn közzétett videójában. „Velük ellentétben mi támogatjuk Donald Trump törekvéseit, velük ellentétben mi támogatjuk az amerikai-orosz tárgyalásokat, velük ellentétben mi békét akarunk Ukrajnában” – reagált a miniszter a párizsi csúcstalálkozóra.
Emmanuel Macron francia államfő kezdeményezésére az Európai Unió nyolc vezető országa, valamint az EU és a NATO vezetői megkezdték tanácskozásukat Ukrajna kapcsán hétfőn Párizsban.
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
szóljon hozzá!