Növelnék az európai védelmi kiadásokat, de az európai békefenntartók Ukrajna területére küldése kérdéses

Ukrajna

Aggódnak. A Párizsban összegyűlt európai vezetők a védelmi kiadások növeléséről és Ukrajna lehetséges támogatásáról egyeztettek

Fotó: X/Ursula von der Leyen

A hétfőn Párizsban rendkívüli megbeszélésekre összegyűlt európai vezetők a kontinens védelmi képességeinek növelésére irányuló kiadások növelésére szólítottak fel, de megosztottak maradtak abban az elképzelésben, hogy békefenntartókat küldjenek Ukrajnába bármilyen békemegállapodás támogatására.

Hírösszefoglaló

2025. február 18., 08:312025. február 18., 08:31

A vezetők egyetértettek abban is, hogy veszélyes lenne egy ukrajnai tűzszünetet kötni anélkül, hogy ezzel egyidejűleg békemegállapodás születne, és hogy készek biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának „az amerikai támogatás mértékétől függően” – mondta egy európai tisztségviselő a Reuters szerint.

Emmanuel Macron francia elnök megerősítette, hogy Ukrajnának erős biztonsági garanciákra van szüksége, és arra figyelmeztetett, hogy a tűzszünet ezek nélkül a sikertelen minszki megállapodásokhoz hasonlóan összeomlással fenyeget.

„Erős és tartós békére törekszünk Ukrajnában” – mondta Macron a Franciaország, az Egyesült Királyság, Németország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Hollandia, Dánia és az Európai Unió vezetőivel folytatott megbeszéléseket követően. „Ennek eléréséhez Oroszországnak véget kell vetnie agressziójának, és ezt erős és hiteles biztonsági garanciáknak kell kísérniük az ukránok számára”. Hangsúlyozta, hogy ilyen intézkedések nélkül bármilyen tűzszünet rövid életű és hatástalan lehet.

Macron hangsúlyozta Európa felelősségét saját biztonságának megerősítésében.

Idézet
Az európaiaknak jobban, többet és közösen kell befektetniük biztonságukba és védelmükbe – mind a jelen, mind a jövő érdekében”

– mondta az X-en tett nyilatkozatában.

Macron hangsúlyozta az Egyesült Államokkal és Ukrajnával való szoros koordináció fontosságát is a fenntartható biztonsági keretrendszer kialakításában.

„Ezen együtt fogunk dolgozni minden európaival, amerikaival és ukránnal. Ez a kulcs” – mondta.

A francia elnök megjegyzései tükrözik az egyre növekvő európai aggodalmakat Donald Trump Oroszországgal folytatott tárgyalásokkal kapcsolatos megközelítésével és egy olyan, az Egyesült Államok által közvetített megállapodás lehetőségével kapcsolatban, amely nem veszi teljes mértékben figyelembe az ukrán és az európai biztonsági igényeket.

Olaf Scholz német kancellár arról beszélt:

Ukrajna beleegyezése nélkül nem jöhet létre békemegállapodás, de azt mondta, hogy egy ukrajnai német békefenntartó misszióról szóló felvetés „rendkívül helytelen”, ha nincs békeegyezmény.

Mind ő, mind Donald Tusk lengyel miniszterelnök azt mondta, hogy az EU szigorú költségvetési szabályain lazítani kellene, hogy a védelmi kiadások növelhetők legyenek anélkül, hogy az országok megszegnék az uniós zabályokat.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is megkérdőjelezte a békefenntartási tervet.

„Hasznos volt ma megvitatni az asztalon lévő különböző hipotéziseket. Az, amely európai katonák ukrajnai bevetését irányozza elő, számomra a legbonyolultabbnak és talán a legkevésbé hatékonynak tűnik, és ezzel kapcsolatban is hangot adtam Olaszország kételyeinek” – mondta a források szerint.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök az ukrajnai háború kapcsán Párizsban összehívott rendkívüli európai biztonsági tanácskozás után kijelentette, hogy

Európa és az Egyesült Államok viszonya „új szakaszba” lépett.

„A találkozó valamennyi résztvevője felismerte, hogy a transzatlanti kapcsolat, az észak-atlanti szövetség és az Egyesült Államokkal való barátságunk új szakaszba lépett. Ezt mindannyian látjuk” – mondta hétfő este Donald Tusk újságíróknak az MTI szerint.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök úgy látta, hogy „sajnos Oroszország most egész Európát fenyegeti”.

Arra a kérdésre, hogy mi jelenleg a legnagyobb fenyegetés az európai kontinensre, a dán kormányfő azt válaszolta, hogy „természetesen Oroszország és birodalmi álmai”.

„Azért aggódom a nagyon gyors tűzszünet gondolata miatt, mert ez jobb lehetőséget adhat Putyinnak és Oroszországnak (…) arra, hogy újra mozgósítson és megtámadja Ukrajnát vagy egy másik európai országot” – tette hozzá.

Keir Starmer brit miniszterelnök, aki a párizsi találkozót a kontinens nemzetbiztonsága szempontjából „egyszeri pillanatnak” nevezte, azt mondta, hogy „kész megfontolni a brit erők bevetését a helyszínen, mások mellett, ha tartós békemegállapodás születik”.

Más európai vezetők is különböző módon javasolták a segítségnyújtást.

Mark Rutte NATO-titkár a CNN-nek azt mondta, hogy a párizsi tárgyalások lehetőséget adtak az európai vezetőknek arra, hogy stratégiát dolgozzanak ki a békefolyamat támogatásának lehető legjobb módjáról, beleértve a megbeszéléseket arról, hogy sokan „a békemegállapodás után csapatokat akarnak Ukrajnába vezényelni”. Rutte hozzátette, hogy

„nagyon fontos, hogy az Egyesült Államok hajlandó legyen támogatást nyújtani – tehát nem csapatokat a helyszínen –, amely lehetővé teszi az ilyen erőfeszítéseket”.

„Ez azt jelenti, hogy az európaiak [hajlandóak] feljebb lépni, pozitívan elköteleződni, hajlandóak segíteni Ukrajnában egy békemegállapodás után, szükség esetén csapatokkal is, de egyértelműen amerikai támogatással – mert világossá kell tenni, hogy az elrettentés teljes mértékben megvan, és hogy Putyin soha többé nem próbálkozik” – mondta Rutte.

korábban írtuk

Ukrajna ügye van terítéken Párizsban, a válságtanácskozáson Kelet-Európát Lengyelország képviseli
Ukrajna ügye van terítéken Párizsban, a válságtanácskozáson Kelet-Európát Lengyelország képviseli

Emmanuel Macron francia államfő kezdeményezésére az Európai Unió nyolc vezető országa, valamint az EU és a NATO vezetői megkezdték tanácskozásukat Ukrajna kapcsán hétfőn Párizsban.

Rutte a CNN-nek elmondta, hogy szerinte az Egyesült Államok biztosítani kívánja Ukrajna részvételét a jövőbeli tárgyalásokon.

„Ukrajnáról van szó. Tehát Ukrajna ott lesz az asztalnál, efelől nincs kétségem” – mondta Rutte.

Arra a kérdésre, hogy a békemegállapodás létrejöhet-e Ukrajna és a NATO megkérdezése nélkül, Rutte azt mondta, hogy „a NATO-nak vagy Európának relevánsnak kell lennie ahhoz, hogy leüljön az asztalhoz, ha akar. És úgy gondolom, hogy az európaiak most lépnek fel”.

Rutte azt is mondta, hogy

a Trump-kormányzatnak igaza volt abban, hogy az európai NATO-szövetségeseknek többet kell költeniük a védelemre,

hozzátéve, hogy szerinte ennek a GDP „3 százaléka fölött” kell lennie ahhoz, hogy a képességekben meglévő „hatalmas hiányosságokat” pótolni lehessen. „Igazuk volt. Többet kell költenünk, és többet is fogunk költeni” – tette hozzá.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a párizsi csúcstalálkozó után beszélt Macronnal, és megismételte felhívását, hogy „szilárd és megbízható” biztonsági garanciákat kér Ukrajna számára – közölte az X-en közzétett bejegyzésében.

Amerikai megbízott: Ukrajna népe dönthet a békemegállapodás elfogadásáról

Ugyanakkor

az amerikai elnök ukrajnai és oroszországi különmegbízottja Brüsszelben hétfőn kijelentette: senki nem fog békemegállapodást kényszeríteni Volodimir Zelenszkijre, ilyen döntést az ukrán elnök és Ukrajna népe hozhat.

Keith Kellogg a NATO brüsszeli székházában újságíróknak nyilatkozva azt mondta: „nem észszerű”, hogy mindenki ott üljön az ukrajnai béketárgyalás asztalánál. Közölte, meg akarja hallgatni minden fél álláspontját, majd úgy fogalmazott: „feladatunk, hogy megkönnyítsük a biztonsági garanciák nyújtását Ukrajna számára”.

korábban írtuk

Washington: konzultálunk az európai szövetségesekkel az ukrajnai békéről
Washington: konzultálunk az európai szövetségesekkel az ukrajnai békéről

Az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója visszautasította, hogy az Egyesült Államok nem konzultálna európai szövetségeseivel az ukrajnai háború lezárásáról szóló folyamattal kapcsolatban.

Kellogg arról tájékoztatott továbbá, hogy február 20-ra tervezett ukrajnai útja, melynek során találkozót tervez az ukrán elnökkel, még véglegesítés alatt áll.

Mark Rutte NATO-főtitkár – miután fogadta az amerikai elnök megbízottját –, az X-en azt írtra: Kellogg látogatása során konzultált a NATO szövetségesek képviselőivel az „igazságos és tartós béke biztosítására irányuló együttműködésről” Ukrajna számára.

„Sok dolgunk van, és szorosan együtt fogunk működni annak érdekében, hogy véget vessünk a háborúnak és mindannyiunk számára tartós biztonságot szavatoljunk” – tette hozzá bejegyzésében a NATO-főtitkár.

Zelenszkij szerint csak Putyin nyer az ukrajnai rendezéssel kapcsolatos amerikai nyilatkozatok nyomán

Eközben

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ARD német közszolgálati televíziónak adott interjújában kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnöknek kedveznek leginkább az ukrajnai rendezéssel kapcsolatos jelenlegi amerikai nyilatkozatok.

„A probléma az, hogy az Egyesült Államok ma olyan dolgokat mond, amelyek nagyon kedveznek Putyinnak” – mondta Zelenszkij még a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia idején rögzített interjú során.

„Úgy vélem, itt van a kutya elásva. Mert a kedvére akarnak tenni. Tudják miért? Hogy találkozhassanak egymással és gyors sikert érjenek el. De az, amit akarnak, egyszerűen egy tűzszünet, az nem siker” – hangoztatta.

Különösen bírálta Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter kijelentéseit, aki egyebek között „nagyon valószínűtlennek” nevezte Ukrajna 2014 előtti határainak visszaállítását, az amerikai katonák ukrajnai jelenlétét és Ukrajna NATO-tagságát.

Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy egy hivatalában újdonsült miniszter „nagyon általános” kijelentéseiről van szó. Hozzátette, hogy az amerikai tárcavezetőnek „el kellene mélyednie a részletekben”. „Úgy vélem, ehhez időre van szüksége” – fűzte hozzá.

Zelenszkij szót ejtett arról is, hogy esetleg megválna a tisztségétől.

„Ha Ukrajnát holnap felveszik az EU-ba és a NATO-ba, ha az orosz csapatok visszavonulnak és biztonsági garanciáink lesznek, akkor többé már nem lesz rám szükség” – mondta. „Úgy vélem, hogy akkor elértem mindent. De amíg ez nincs, meg fogom védeni a hazámat” – szögezte le.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 14., hétfő

Nagy hatótávolságú rakétákat adhat Németország az ukránoknak

Nem zárkózik el attól a németországi választáson első helyen végzett CDU elnöke, Friedrich Merz, hogy nagy hatótávolságú Taurus rakétákat adjon Ukrajnának.

Nagy hatótávolságú rakétákat adhat Németország az ukránoknak
2025. április 14., hétfő

Nagyobb nyomást helyezne Oroszországra az EU külügyi főképviselője

Mindazoknak, akik meg akarják állítani az öldöklést, még nagyobb nyomást kell helyezniük Oroszországra, hogy felhagyjon a háborúval Ukrajnában – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai fők&

Nagyobb nyomást helyezne Oroszországra az EU külügyi főképviselője
2025. április 14., hétfő

Távol tartanák a kínaiakat: amerikai–panamai megállapodás született a Panama-csatornáról

Az amerikai védelmi miniszter szerint történelmi megállapodások születtek az Egyesült Államok és Panama között a Panama-csatorna amerikai használatáról és a kínai befolyás visszaszorításáról.

Távol tartanák a kínaiakat: amerikai–panamai megállapodás született a Panama-csatornáról
2025. április 14., hétfő

„Átlépték a tisztesség minden határát”: keményen bírálta Washington a Szumi elleni halálos orosz rakétatámadást

Kijev nyugati szövetségesei – köztük az Egyesükt Államok is – határozottan elítélték az ukrajnai Szumi városát ért orosz rakétatámadást, amely 34 ember – köztük két gyermek – halálát okozta, 117 másik pedig megsebesült.

„Átlépték a tisztesség minden határát”: keményen bírálta Washington a Szumi elleni halálos orosz rakétatámadást
2025. április 13., vasárnap

Izraeli légicsapás semmisítette meg az utolsó ép, gázai kórház épületét

Izraeli légicsapás ért egy gázai kórházat, amely az utolsó teljesen működő egészségügyi intézmény volt a térségben. Az al Ahli Arab Kórházat sújtó támadás következtében a kórház intenzív és sebészeti osztálya súlyosan megsérült, és az épület romba dőlt.

Izraeli légicsapás semmisítette meg az utolsó ép, gázai kórház épületét
2025. április 13., vasárnap

Ferenc pápa megjelent a Szent Péter téren a virágvasárnapi mise végén (Videó)

Ferenc pápa megjelent a Szent Péter téren bemutatott virágvasárnapi mise végén, és áldott nagyhetet kívánt a jelen lévő több mint húszezres tömegnek – írta az MTI.

Ferenc pápa megjelent a Szent Péter téren a virágvasárnapi mise végén (Videó)
2025. április 13., vasárnap

Marokkóiakat Románián keresztül Spanyolországba szállító bűnszervezetet számoltak fel a hatóságok

A spanyol csendőrség bejelentette, hogy felszámolt egy emberkereskedelemre szakosodott bűnszervezetet, amelyik 1000 és 2500 közötti számú marokkóit szállított illegálisan Spanyolországba Románián keresztül 3000 euróért cserében – számolt be az AFP.

Marokkóiakat Románián keresztül Spanyolországba szállító bűnszervezetet számoltak fel a hatóságok
2025. április 13., vasárnap

Pusztító csapást mértek az oroszok virágvasárnap egy ukrán városra

A virágvasárnapot ünnepelte Szumi lakossága, amikor Oroszország ma délelőtt két ballisztikus rakétával csapást mért a város központjára.

Pusztító csapást mértek az oroszok virágvasárnap egy ukrán városra
2025. április 13., vasárnap

Menekülttáborokra támadtak a lázadó erők Szudánban, rengeteg a halott

Körülbelül százan vesztették életüket miután a szudáni hadsereggel szemben álló félkatonai Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) és a velük szövetséges milíciák támadást indítottak al-Fasír város és a mellette lévő két menekülttábor ellen.

Menekülttáborokra támadtak a lázadó erők Szudánban, rengeteg a halott
2025. április 12., szombat

Háromgyermekes család vesztette életét a New Yorkban folyóba zuhant városnéző helikopteren (Videó)

A Siemens Mobility spanyol vezérigazgatója és családja vesztette életét a csütörtökön New Yorkban folyóba zuhant városnéző helikopteren – közölték pénteken az összesen hat halálos áldozatot követelő szerencsétlenség vizsgálatát végző illetékesek.

Háromgyermekes család vesztette életét a New Yorkban folyóba zuhant városnéző helikopteren (Videó)