Fotó: Twitter/Narendra Modi
Megkezdődött Indonéziában a legfejlettebb államokat és a legnagyobb feltörekvő országokat tömörítő G20 csoport állam- és kormányfői találkozója, amelynek házigazdája, Joko Widodo indonéz elnök megnyitó beszédében arra szólította a résztvevőket, hogy alkossanak egységet, és ne engedjék, hogy újabb hidegháború alakuljon ki.
2022. november 15., 07:582022. november 15., 07:58
2022. november 15., 09:292022. november 15., 09:29
A csoportot Argentína, Ausztrália, Brazília, Kanada, Kína, Franciaország, Németország, India, Indonézia, Olaszország, Dél-Korea, Japán, Mexikó, Oroszország, Szaúd-Arábia, Dél-Afrika, Törökország, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és az Európai Unió mint tömb alkotja, de a csúcstalálkozókra rendszeresen meghívnak más intézményeket és országokat, köztük az ENSZ-t is.
A mostani találkozón Oroszországot, Mexikót és Brazíliát a külügyminiszter képviseli. Szergej Lavrov orosz külügyminiszterről a csúcs előtt elterjedt, hogy szívpanaszokkal kezelésre szorult, de később ezt ő maga cáfolta.
Megnyitó beszédében Widodo kijelentette, hogy a G20 felelősséget visel a világ népei felé, márpedig a világ nehezen tud előrehaladni, ha a háború nem ér véget.
– szögezte le az indonéz elnök.
Az orosz–ukrán háború lehetséges befejezésének tervét ismertette kedden, a G20-csúcstalálkozón videokapcsolaton elmondott beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Zelenszkij szerint ehhez elengedhetetlen az orosz csapatok kivonása és Ukrajna területi egységének helyreállítása, a háború befejeződése után pedig országának hatékony biztonsági garanciákra lesz szüksége. A háború utáni biztonsági rendszer létrehozása céljából nemzetközi értekezletet javasolt, amelyen szerinte egy kijevi megállapodást kellene megkötni.
Az ukrán elnök emellett követelte, hogy hosszabbítsák meg a Törökország és az ENSZ közvetítésével az ukrán gabona exportjáról kötött egyezmény hatályát. A fekete-tengeri orosz blokád feloldása óta Ukrajna több mint 10 millió tonna gabonát szállított külföldre – mondta. A gabonamegállapodás november 19-én jár le, tárgyalások folynak a meghosszabbításáról. Zelenszkij szerint idén Ukrajna 45 millió tonna gabonával járulhat hozzá a világ élelmiszer-biztonságának biztosításához.
Az ukrán elnök ismét bírálta Oroszországot az ukrán energiarendszer lerombolása miatt. „Oroszország fegyverként veti be a hideget emberek milliói ellen” – jelentette ki. Azzal vádolta Moszkvát, hogy a háborúban több mint 430 gyereket ölt meg, és 11 ezer fiatal lányt és fiút szakított el családjuktól és hurcolt Oroszországba. Bírálta a nemzetközi vöröskeresztet, amiért szerinte nem tesz eleget azért, hogy Ukrajna kapcsolatba léphessen az ukrán hadifoglyokkal.
Zelenszkij beszédében kitért a háború súlyos ukrajnai környezetkárosító következményeire. A tüzérségi támadások nyomán több millió hektár erdő égett le, a Donyec-medencében szénbányákat öntött el a víz, és több millió hektár termőföld szennyeződött – mondta. A Fekete-tengeren legkevesebb 50 ezer delfin pusztult el a több mint nyolc hónapja tartó háború következtében – hívta fel a figyelmet beszédében az ukrán elnök.
Charles Michel, az EU-tagországok állam- és kormányfői tanácsának elnöke a találkozó előtti sajtótájékoztatóján azt hangoztatta, hogy együttes erejével a csoport biztosítani tudja, hogy a világon mindenhol elegendő és megfizethető energiaforrás álljon rendelkezésre. Hozzáfűzte:
Az Európai Unió indonéziai nagykövete arról számolt be, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videón keresztül beszédet intézett a csúcstalálkozó résztvevőihez, és közreműködésüket kérte abban, hogy Ukrajnában helyreálljon a béke. Vincent Piket közlése szerint Zelenszkij azt is kiemelte, hogy a rendezésnek az ENSZ-charta és Ukrajna területi egységének tiszteletben tartása mellett kell megvalósulnia.
Vlagyimir Putyin orosz elnök nem vesz részt a legfejlettebb és a legnagyobb feltörekvő országokat tömörítő G20-csoport jövő heti csúcstalálkozóján, Balin – közölte az orosz nagykövetség csütörtökön.
Joe Biden amerikai elnök már a csúcsértekezlet előtt, hétfőn találkozott Hszi Csin-ping kínai államfővel, és megállapodtak egyebek között abban, hogy olyan kapcsolattartási rendszert alakítanak ki a két ország között, amely intenzívebb egyeztetést tesz lehetővé. Hszi a kínai média közlése szerint később Emmanuel Macron francia elnökkel is tárgyalt, és azt hangoztatta, hogy el kell mélyíteni az együttműködést Peking és Párizs között, miközben kölcsönösen tiszteletben tartják egymás érdekeit is.
Irán „mind ez idáig soha nem használt fegyverekkel, másodpercek alatt” adna választ egy esetleges izraeli támadásra – szögezte le hétfő este az iráni külügyminiszter-helyettes az állami televíziónak adott interjújában.
Terrorcselekménynek minősítette az ausztrál rendőrség kedden azt a késes támadást, amelyet előző nap követtek el egy sydney-i asszír keresztény templomban, és bejelentették a feltételezett elkövető, egy 16 éves fiú őrizetbe vételét is.
Kigyulladt a dán főváros egykori tőzsdéjének történelmi épülete, a hatóságok a környező utcákat lezárták – közölte a dán rendőrség kedden az X közösségi oldalon.
New Yorkban második napjába lép kedden Donald Trump volt amerikai elnök büntetőperének tárgyalása, folytatódik az esküdtek kiválasztásának folyamata.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította a nyugati szövetségeseket, hogy ugyanúgy védjék meg Ukrajnát, mint ahogyan a közelmúltbeli iráni támadástól megvédték Izraelt.
Irán Izrael elleni támadására „válaszlépéseket fogunk tenni” – szögezte le az Izraeli Védelmi Erők (IDF) vezérkari főnöke, Herci Halevi altábornagy hétfőn.
Irán „visszafogottságot tanúsított” az Izrael ellen intézett drón- és rakétatámadás során, mely a síita állam damaszkuszi konzulátusa ellen végrehajtott csapására volt válasz – jelentette ki hétfőn az iráni külügyi szóvivő.
Késes támadást jelentettek Sydney egyik templomából hétfőn, többen megsebesültek, köztük egy pap is – közölték a helyi hatóságok.
Romániában állomásozó harci gépek is részt vettek a hétvégi akcióban, amely során nyugati hadseregek is besegítettek Izraelnek az Irán által kilőtt rakéták és drónok ártalmatlanná tételében.
Izraelben hétfőn újra megnyithatják kapuikat az oktatási intézmények a vasárnap hajnali iráni drón- és rakétatámadás után.
szóljon hozzá!