Fotó: Duray.sk
Hosszan tartó, méltósággal viselt súlyos betegség után 77 éves korában elhunyt Duray Miklós felvidéki magyar politikus, közíró, egyetemi tanár, Esterházy János óta a felvidéki magyar közösség és politikai élet legnagyobb formátumú, meghatározó alakja – tudatta pénteken a Krónikával a Szövetség a Közös Célokért és a Felvidék.ma portál.
2022. december 30., 17:172022. december 30., 17:17
2022. december 30., 18:082022. december 30., 18:08
Duray Miklós 1945. július 18-án született Losoncon. Ahogy maga is gyakran emlegette, valódi „európai származék”: apai ágon három különböző gyökérből ered. 1963–1971 között végezte egyetemi tanulmányait a pozsonyi Komensky (Commenius) Egyetem Természettudományi Karán, geológia szakon. 1964-től aktív közéleti, politikai tevékenységet folytat a hivatalos hatalomtól független csehszlovákiai magyar ifjúsági szerveződésekben. 1990-től hivatásos politikus: pártalapító, parlamenti képviselő.
1990–1992 között parlamenti képviselő Csehszlovákia államszövetségi parlamentjében, a Szövetségi Gyűlésben; parlamenti mandátuma Csehszlovákia megszűnésével véget ér. 1994–2010 között parlamenti képviselő a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában. Az önkormányzati és közigazgatási, majd az emberjogi és kisebbségi bizottság tagja. 2010-ben befejezte aktív politikusi pályafutását, és tanítani kezdett a Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Karán, Sopronban. Előadásainak fő témája a nemzetpolitika és a nemzetstratégia, valamint az államhatárokkal szétdarabolt magyar nemzet fejlődési (szétfejlődési) folyamata.
1997-ben elsőként fogalmazza meg, hogy törvénnyel kell rendezni az elszakított magyar nemzetrészek magyarországi jogállását. 1999-ben a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény (státustörvény) első kezdeményezője. Tőle származik a magyarigazolvány-rendszer alapötlete; a törvény elfogadása után az 1-es sorszámú magyarigazolvány birtokosa.
„Aki ismerte őt, tudja, nem túlzás azt mondani: az a típusú ember volt, aki egy nap alatt legalább kettőt élt. Ritkán lehetett őt otthon találni, tétlenül pedig soha. Ismerősei, s azok, akiket barátságával tüntetett ki, számíthattak a néha egészen képtelen időpontokban érkező telefonhívásokra, melyek mindig izgalmas és tanulságos beszélgetést jelentettek, kezdve a kőkemény aktuálpolitikától a nemzetpolitikán-nemzetstratégián át a világ ügyes-bajos dolgaiig. Beszélt, írt, tanított, rendszert váltott, az élen állt, amikor ez akár életveszélyes is lehetett, de tudott háttérbe is vonulni, ha ezt kívánta meg tőle a közösség érdeke” – olvasható A Szövetség a Közös Célokért méltatásában.
Felsorolni is hosszú lenne, mi mindent tett közösségünkért már egészen fiatal korától. Az átkos rendszerben üldöztetésben is része volt. A rendszerváltozást követően aktív politikussá vált, az Együttélés politikai mozgalom megalapítója, parlamenti képviselő. Számos publikáció és könyv szerzője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az április óta Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Északnyugat-Európát, és a következő napokban tovább fog terjedni a kontinensen – figyelmeztetett kedden az Európai Unió Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS).
Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.
Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.
Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.
A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.
Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!