Fotó: kmweg.de
Spanyolország és Kanada is ad Ukrajnának Leopard 2 típusú páncélosokat, a spanyol harckocsikat azonban először üzemképessé kell tenni – jelentették be csütörtökön Madridban és Ottawában.
2023. január 27., 09:502023. január 27., 09:50
„Már értesítettük az ipart, mert Zaragozában egy sor Leopard 2A4-es van, amelyek már jó ideje üzemképtelenek” – húzta alá a spanyol tárcavezető. Mint mondta, meg kell vizsgálni, hogy melyeket lehet ismét üzemképessé tenni, hogy tervezni lehessen a szállítást.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök ugyanakkor még nem említett pontos számot, hogy a fegyveres erők állományából hány darab páncélost engedne át katonai segély gyanánt. Robles ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a kérdést még meg kell vitatni a szövetségesekkel.
Spanyolország összesen több mint 108 Leopard 2A4-es típusú harckocsival rendelkezik, amelyeket használtan vett Németországtól. A harckocsik közül 55 az észak-afrikai spanyol exklávék, Ceuta és Melilla területén szolgálnak, a többi Zaragozában található. Robles tavaly nyáron beszélt arról, hogy a zaragozai állomány „teljesen lepusztult”, bevethetetlen állapotban van.
Engedett a német kormány a fokozódó nemzetközi nyomásnak, és harckocsikat küld az ukránoknak.
Anita Anand kanadai védelmi miniszter szerint Ottawa négy darab Leopard 2 harckocsit küld Ukrajnának, miután Németországtól megkapta a szükséges exportengedélyt. Mint mondta, ez jelentősen segíteni fog az ukrán fegyveres erőknek.
Eközben a francia külügyminisztérium szóvivője azt közölte: Sem Franciaország, sem a harckocsikat szállító partnerei nem állnak háborúban Oroszországgal.
Anne-Claire Legendre sajtótájékoztatóján Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azon csütörtöki kijelentésére reagált, miszerint az Egyesült Államok és a kollektív Nyugat országai egyre inkább részeseivé válnak az ukrajnai konfliktusnak azzal, hogy úgy döntöttek, harckocsikkal támogatják Kijevet.
Németország szerdán jelentette be, hogy egy századnyi, vagyis 14 darab Leopard 2 A6 típusú harckocsit ad át Ukrajnának. Nem sokkal később Norvégia és Lengyelország is közölte, hogy Leopardokat ad Kijevnek.
Joe Biden amerikai elnök szintén szerdán közölte, hogy az Egyesült Államok 31 darab Abrams típusú harckocsit küld Ukrajnának.
„Ez nem jelenti Oroszország offenzív fenyegetését. A harckocsik szállítása kapcsolódik ahhoz, hogy ”a világ országai elszánták magukat, hogy az Egyesült Államok vezetésével segítenek Ukrajnának megvédeni szuverenitását és területi épségét” – szögezte le az amerikai elnök.
Az Egyesült Államok Abrams típusú harckocsikat küld Ukrajnának – jelentette be Joe Biden elnök szerdán Washingtonban.
Az ukrán légierő parancsnoksága közben azt közölte: Oroszország csütörtökön 55 rakétát lőtt ki Ukrajnára, ebből a légvédelem 47-et semmisített meg, három H-59-es rakéta pedig nem ért célba.
A hadijelentés szerint a különböző típusú nagypontosságú rakétákat két, Oroszország területéről indított MiG-31K repülőgépről, valamint a Kaszpi- és a Fekete-tengerről indították.
„Az oroszok célja változatlan: az ukránokra nehezedő pszichológiai nyomás és a létfontosságú infrastruktúra lerombolása” – konstatálta Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Facebookon.
Hozzátette, hogy a kilőtt rakéták darabjainak lezuhanása következtében egy 55 éves férfi meghalt Kijevben, két helyi lakost pedig sérülésekkel szállítottak kórházba. Állítása szerint rendben működnek a kijevi infrastrukturális létesítmények.
A Kijev megyei vezetés közben arról adott hírt, hogy a főváros térségében megrongálódott egy közelebbről meg nem nevezett energetikai létesítmény, valamint károk keletkeztek a polgári infrastruktúrában, családi és többszintes lakóépületekben és járművekben. A megyei vezetés megerősítette, hogy a régióban rendkívüli áramszüneteket vezettek be.
Herman Haluscsenko energetikai miniszter a Facebookon közölte, hogy a csütörtöki orosz rakétacsapások miatt a legsúlyosabb helyzet az energiaszolgáltatásban Kijevben, valamint Odessza és Vinnicja megyékben alakult ki. Hangsúlyozta: a szakemberek igyekeznek mihamarabb helyreállítani az energiaellátást.
Helyi idő szerint déltájban lefújták a légiriadót Ukrajnában, amely az újabb orosz rakétatámadás miatt kiterjedt az egész ország területére és mintegy négy órán át tartott – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A tisztségviselő hozzátette, hogy helyi idő szerint éjféltől délután három óráig két tűz ütött ki az országban, és 35 épületben keletkeztek károk. A legtöbb épület - beleértve családi és többszintes lakóházakat – a kijevi régióban rongálódott meg. A katasztrófavédelem több mint száz szakembere dolgozik a károk elhárításán – mondta a szóvivő.
Az Egyesült Államok és a kollektív Nyugat országai egyre inkább részeseivé válnak az ukrajnai konfliktusnak azzal, hogy Kijev harckocsikkal történő támogatása mellett döntöttek – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságírókkal.
Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója közben a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz erők tűz alá vették Ocseretine települést a régióban, aminek következtében két helyi lakos vesztette életét, legalább egy pedig megsebesült.
Orbán Viktor: azonnali tűzszünet kell
Orbán Viktor magyar miniszterelnök csütörtökön a Karmelita kolostorban kötetlen beszélgetésen fogadta a Mathias Corvinus Collegium (MCC) nemzetközi médiakonferenciájának külföldi előadóit, Orbán Balázs politikai igazgatóval, az MCC kuratóriumi elnökével közösen – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
A médiával foglalkozó nemzetközi hírű tudósokat, kutatókat illetve újságírókat elsősorban az ukrajnai háborúval kapcsolatos magyar álláspont érdekelte. Orbán Viktor kifejtette: nem kell túlbonyolítani a dolgokat, azonnali tűzszünetre van szükség, ami után rögtön meg kell kezdődniük a béketárgyalásoknak, ezek azonban hónapokig, évekig is eltarthatnak. A kormányfő beszélt a háború eszkalálódásának veszélyéről is. Kérdéseket kapott az európai politikai vezetési válságról, amivel kapcsolatban Orbán Viktor elmondta: jelenleg az európai vezetőknek sokszor az is nehézséget okoz, hogy felismerjék és megfogalmazzák a kontinens saját érdekeit.
A Konferencia a publikálás jövőjéről című kétnapos tanácskozáson három kontinens tizenhárom országából érkező negyven előadó osztja meg gondolatait a médiapiac helyzetéről.
A múlt heti budapesti EU-csúcson bemutatott Draghi-jelentés mellbe vágta és döntéshozásra indította az európai vezetőket – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump megválasztott elnök csütörtökön kijelentette, hogy kormánya az orosz-ukrán háborúra fog összpontosítani.
Patthelyzet alakult ki az Európai Parlamentben (EP), miután a képviselők Ursula von der Leyen 26 biztosjelöltje közül 19-et elfogadtak, de a maradék hétről – köztük Várhelyi Olivér magyar és Roxana Mînzatu román jelöltről – nem tudtak dönteni.
Izrael a Human Rights Watch (HRW) új jelentése szerint a gázai palesztinok erőszakos tömeges kitelepítésére törekszik egy olyan szándékos és szisztematikus kampány keretében, amely háborús és emberiesség elleni bűncselekménynek minősül.
Sulyok Tamás köztársasági elnök november 15-ei hatállyal Nacsa Lőrincet, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési képviselőjét nevezte ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának – közölte a Miniszterelnökség.
Két újabb román állampolgárt azonosítottak a két héttel ezelőtti spanyolországi áradások halálos áldozatai között – közölte csütörtök este a külügyminisztérium a spanyol hatóságoktól származó információkra hivatkozva.
Schengen-taggá válhat Románia néhány hónapon belül, de még nincs semmi kőbe vésve – figyelmeztetett Cătălin Predoiu román belügyminiszter.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök csütörtökön győzelmi ünnepséget szervezett a floridai Mar-a-Lagoban, ahol azzal büszkélkedett, hogy a republikánusok mindent megnyertek a múlt keddi választáson, amit csak lehetett.
A 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház december 8-tól ismét „az egész világot” fogadja.
Moszkva szerint rosszabb lenne a minszki megállapodásoknál az ukrajnai konfliktusnak a jelenlegi frontvonal mentén való befagyasztása – ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette ki a Novij Mir projektnek adott nyilatkozatában.
szóljon hozzá!