Archív felvétel
Fotó: Híradó.hu
Joe Biden amerikai elnök beleegyezett abba, hogy tárgyalóasztalhoz üljön Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai válság megvitatására. Emmanuel Macron francia elnök hivatala közölte, hogy a csúcstalálkozó részleteit Antony Blinken amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtöki találkozóján fogják megvitatni.
2022. február 21., 08:432022. február 21., 08:43
2022. február 21., 10:282022. február 21., 10:28
A találkozó diplomáciai megoldást jelenthet az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb európai biztonsági válságára.
A javaslatot az EU soros elnökségét betöltő Franciaország elnöke,
A második eszmecserére moszkvai idő szerint hétfőn a kora reggeli órákban került sor, majd a francia elnök 15 percben egyeztetett Biden amerikai elnökkel – számolt be a BBC World honlapja.
A Franciaország által javasolt tárgyalásokra csak akkor kerülhet sor, ha Oroszország nem támadja meg délkeleti szomszédját – idézte a Fehér Ház közleményét a Híradó.hu.
„Mindig készen állunk a diplomáciára” – mondta Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára. „Készen állunk arra is, hogy gyors és súlyos következményekkel járó intézkedéseket szabjunk ki Oroszországra, ha a háborút választja” a diplomácia helyett – tette hozzá.
Hozzátette ugyanakkor, ha Biden és Putyin mégis találkozna, meg kellene hívniuk Zelenszkijt is.
A függetlenségét önhatalmúlag kikiáltó, délkelet-ukrajnai „Donyecki Népköztársaság” vezetője, Gyenyisz Pusilin felszólította a tartalékosokat is, hogy álljanak készenlétben a szeparatisták által ellenőrzött területeken.
„Terrorista fenyegetések voltak bevásárló központok, vasúti és metróállomások, illetve forgalmas közterek ellen Moszkvában és Szentpéterváron, de Oroszország Ukrajnával közös határán is a fokozott feszültségek közepette” – ismertette az amerikai nagykövetség, amely egyben felszólította az amerikai állampolgárokat, hogy vizsgálják felül személyes biztonságukat, és kerüljék a tömeget, valamint legyenek óvatosak a turisztikai helyeken.
„Legyenek kimenekítési terveik, amelyek nem támaszkodnak az amerikai kormányzat segítségére” – figyelmeztetett a diplomáciai képviselet.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő azzal a megkereséssel fordult az amerikai nagykövetséghez, hogy átadta-e az állítólagos terrorfenyegetéssel kapcsolatos értesüléseket az orosz hatóságoknak. „Ha nem, akkor hogyan értsük mindezt?” – kérdezte Zaharova Telegram-oldalán.
Vlagyimir Putyin orosz elnök elutasította a „tetőfokára hágott amerikai hisztériakeltést” Joe Biden amerikai vezetővel folytatott szombati telefonbeszélgetésében.
Hollandia és Dánia a nyár végéig 14 felújított Leopard 2A4 típusú harckocsit küld Ukrajnának – jelentette be a holland védelmi minisztérium csütörtökön.
Kína megerősítette, hogy nem fog fegyvereket szállítani Oroszországnak – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda esti beszédében.
Amerika és Izrael összetartását, és a katonai segítség felgyorsítását sürgette Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök az amerikai kongresszus két házának tagjai előtt mondott beszédében szerdán.
A generációváltás szükségességével magyarázta visszalépését az elnökjelöltségtől Joe Biden amerikai elnök a nemzethez intézett szerdai beszédében.
Kijev és Chișinău arról tárgyal, hogy Moldova hazaküldje azokat az országban tartózkodó ukrán állampolgárokat, akik a katonai behívó elől menekültek oda – közölte Marko Sevcsenko ukrán nagykövet.
Felszállás közben lecsúszott a kifutópályáról és kigyulladt a Saurya Airlines nepáli légitársaság egy kisebb repülőgépe szerdán Katmanduban. Az első hatósági beszámolók szerint a légi katasztrófának legkevesebb 18 halálos áldozata volt.
Pokolgép robbant egy Toyota Land Cruiser terepjáróban szerda reggel Moszkva északi részén, egy parkolóban, a járműben ülő házaspárt kórházba szállították.
A július 26-án kezdődő olimpiai játékok idejére „mindenki tegye le a fegyvert” – szólított békességre kedden António Guterres ENSZ-főtitkár.
Emmanuel Macron francia elnök kedd este élő televíziós interjúban megerősítette, hogy nem nevez ki új kormányt az olimpiai játékok vége előtt, azaz „augusztus közepéig”.
A Fidesz–KDNP megőrizte előnyét (47 százalék), miközben a Tisza Párt az EP-választás óta nem szerzett újabb szavazókat (29 százalék), Gyurcsány Ferenc pártja pedig nem veszített többet (8 százalék).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!