Románia üdvözli a húsüzemek működésének behatóbb szabályozásáról szóló német kormányzati terveket, és elvárja végrehajtásukat. Az MTI beszámolója szerint tervezett új szabályok remélhetőleg erősítik majd az átláthatóságot és nagyobb felelősség vállalására ösztökélik a vállalkozásokat. Azonban a hatósági ellenőrzést is fokozni kell – mondta a nagykövet, rámutatva, hogy a munkavállalók fele román állampolgár a Tönnies-holdingnál, amelynek központi üzemében a járvány első hullámának levonulása óta a legnagyobb járványkitörés történt.

Az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi Gütersloh járásban fekvő Rheda-Wiedenbrücken működő üzemben 1553 dolgozó kapta el az új típusú koronavírust (Sars-Cov-2). A vállalat – a sertésfeldolgozás németországi piacát vezető Tönnies-holding – csaknem valamennyi dolgozóját, 6400 embert kéthetes karanténra köteleztek. A gütersloh-i és a szomszédos warendorfi járásban visszaállították a járvány első szakaszában megismert korlátozásokat és tömeges koronavírus-tesztelést a nagyjából 600 ezer helyi lakos körében.

korábban írtuk

Európa legsúlyosabb járványkitörése: keresik a szökött román állampolgárokat, részleges karantén a német városban

A németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartomány hatóságai Románia bonni főkonzulátusának támogatását kérték a Rheda-Wiedenbruck település vágóhídjának alkalmazottai körében fellépő tömeges, több mint 1300 embert érintő koronavírus-fertőzés ügyében, tekintve, hogy a fertőzött munkások minte

A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) szerint a rheda-wiedenbrückeni és a hasonló további húsüzemi járványkitörések több tényezőre, a többi között a vágóhidak és húsfeldolgozók munkakörülményeire és a munkások lakókörülményeire vezethetők vissza. Szakértők a rheda-Wiedenbrücki esetről kimutatták, hogy kiugróan sok munkás fertőződött meg a frissen levágott állatokat feldaraboló részlegen, az úgynevezett darabolócsarnokokban. Ez valószínűleg annak tulajdonítható, hogy

– nyilatkozott Friedemann Weber, a giesseni egyetem szakértője a Westdeutscher Rundfunk (WDR) regionális közszolgálati médiatársaságnak. Hozzátette, hogy a fertőzésgóc feltárása előtt a munkások sok emberrel kapcsolatba kerültek, például szállítókkal és irodai dolgozókkal, így meglehet, hogy tovább is adták a vírust sok embernek.

Az esetek miatt a szövetségi kormány eldöntötte, hogy 2021-től megtiltják a vállalkozói szerződés (Werkvertrag) alkalmazását a német húsipar azon társaságainak, amelyek fő üzletága az élőállat-vágás és a húsfeldolgozás. Az ágazatban nagyjából 200 ezren dolgoznak, az ágazat versenyképességét jórészt a vállalkozói szerződésekkel szerzett olcsó munkaerő biztosítja. Becslések szerint a mészárosok és a hentesek nagyjából 90 százaléka alvállalkozóknál alkalmazott közép- vagy kelet-európai vendégmunkás. A konstrukció lehetővé teszi, hogy a húsipari cég megkerülje a többi között a bérre és a társadalombiztosításra vonatkozó hazai előírásokat. Visszaélésekről több mint húsz éve jelennek meg beszámolók a német és a külföldi sajtóban.

Kisebb-nagyobb fertőzésgócok az ország más pontjain is kialakultak. Berlinben például karantén alá helyeztek több lakóépületet csoportos fertőzések miatt. Azonban az ország legnagyobb részén változatlanul enyhe a járvány. A közigazgatás 401 alapegysége – járások, városok – közül 137-ből egyetlen koronavírus-fertőzést sem jelentettek az RKI-nek az utóbbi hét napon, 212-ben pedig 100 ezer lakosonként legfeljebb 5 új fertőzést mutattak ki hét nap alatt.

Valamennyi járást és várost együttvéve keddről szerdára 587 új esetről érkezett jelentés az RKI-hez. Így a járvány kezdete óta 191 449 SARS-CoV-2-fertőzést mutattak ki Németországban. A gyógyultnak minősülők becsült száma 600-zal 176 300-ra emelkedett. A vírus okozta betegséggel (Covid-19) összefüggésben 8914 regisztrált fertőzött halt meg, ez 19-cel több az egy nappal korábbinál.
Mindennek alapján az úgynevezett aktív esetek, vagyis a vírussal még küzdő, regisztrált fertőzöttek becsült száma 6200 körül van a 83,1 milliós országban.